
Stephen Hawking ismertette meg a világgal a mindenség elmélete kifejezést
Fotó: Wikipédia
2018. július 12., 22:262018. július 12., 22:26
2018. július 12., 22:292018. július 12., 22:29
Galilei halálának 300. évfordulóján látta meg a napvilágot 1942. január 8-án Oxfordban, értelmiségi családban. A zseni Stephen Hawking (képünkön) elméletei bizonyíték híján is az egész világot elgondolkodtatták. A világhírű elméleti fizikus iskolai évei során korántsem volt kitűnő tanuló, a jegyei sem árulkodtak zsenialitásáról, olvasni is csak nyolc évesen tanult meg. Középiskolában is gondjai voltak a tanulással, de ha az iskolai tananyagért nem is rajongott, az órákon kívül egyre lelkesebben foglalkozott tudományos ismeretekkel, 16 évesen pedig használt alkatrészekből számítógépet épített néhány barátjával.
A cambridge-i egyetemen doktorált, eközben derült ki betegsége: amiotrófiás laterálszklerózisban szenvedett, azaz ALS-ben, ami miatt gyakorlatilag számos szerve, izma, szövete sorvadni kezdett, ezért vált hamar mozgás- és beszédképtelenné. Az orvosok a diagnóziskor pár évet jósoltak neki, ezzel szemben Hawking 76 évesen halt meg, közben gyerekei születtek és kétszer is nősült. A depresszióból első felesége, Jane Wilde segítette ki, és mivel a fizikus azt hitte, kevés ideje van hátra, belevetette magát a munkába.
Ő ismertette meg a világgal a mindenség elmélete kifejezést: a tudós célja volt kialakítani egy olyan közös elméletet, amely az einsteini gravitációs, tehát elsősorban hullámjelenségekkel foglalkozó fizikát összeegyeztethetővé teszi a részecskefizikával. Az elmélet égisze alatt összetett munkásság bontakozott ki az évek során. Eleinte a világegyetem keletkezésével, az ősrobbanással folgalkozott: Roger Penrose-zal közösen Albert Einstein elvét vették alapul, miszerint a gravitáció, mint a tér görbülete a fényt is eltérítheti. Ha például megnézünk egy űrfelvételt, az egymás mellett mozgó testek körül úgy tűnhet, mintha meghajlana a tér a két test egymásra ható gravitációjának köszönhetően. Ha Einstein relativitáselmélete helyes, akkor a gravitáció nagyobb mennyiségben koncentrálódhat egy pontba, és akkor egy lyukszerűség keletkezik a térben, azaz annak tűnik, mivel annyira sűrű ott a gravitáció, hogy semmiféle fény nem képes kijutni ebből a térből – ezért kapta ez a jelenség a fekete lyuk nevet. Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem keletkezése előtt a mindenség egyetlen, atomnál is kisebb pontban összesűrűsödött anyag volt, ezért
A 2000-es évek elején Hawking beismerte, hogy korábbi állítása, miszerint a fekete lyukak elnyelnek mindent, ami a közelükbe kerül, hibás, de azt az elvét továbbra is fenntartotta, miszerint ezek a lyukak egyirányú átjárók a multiverzum valamely másik univerzumába.
Több ismert fizikus a mai napig vegyesen ítéli meg Hawking munkásságát, mivel elméleteit nem lehet bebizonyítani, ugyanis az asztrofizika egyelőre nem fejlett annyira, hogy alaposan kutathasson fekete lyukakat. A jövőben érdemes lesz figyelni az egyelőre csak elméleti keretek között létező húrelméletre, illetve a sokkal kézzelfoghatóbb gravitációs hullámokra: két éve bizonyítottan a világűrből érkező gravitációs hullámokat sikerült asztrofizikusoknak befogniuk több milliárd fényévre tőlünk. A jövőben remélhetőleg az ősrobbanás pillanatától is érkeznek hozzánk hullámok, és többet megtudhatunk majd Hawking elméletének valóságosságáról. A márciusban elhunyt fizikus hamvait egyébként Newton és Darwin közé temették a Westminster-apátságba júniusban.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!