A schengeni térség és együttműködés alapját az 1985. június 14-én aláírt schengeni megállapodás jelenti. A schengeni térség olyan terület, amelyen belül garantált a személyek szabad mozgása. A megállapodást aláíró államok eltörölték az összes belső határt, helyette egy közös külső határuk van.
2013. június 14., 11:302013. június 14., 11:30
2013. június 14., 11:332013. június 14., 11:33
A luxemburgi városka, Schengen nevét valószínűleg soha nem jegyzi fel a történelem, ha a városon átfutó Mosel folyón nem horgonyoz le a Princesse Marie-Astrid nevű hajó. Hosszas tárgyalásokat követően ennek fedélzetén írták alá 1984-ben az NSZK, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg képviselői a schengeni egyezményt.
Gyakorlatilag a múlt század 80-as éveiben kezdtek a fejlett országok vezetői azon elmélkedni, hogy az embereknek joguk van a szabad mozgáshoz. Felvetődött azonban a kérdés: milyen országok állampolgáraira vonatkozzanak az új előírások? Ha csupán az Európai Unió polgáraira lett volna érvényes – akkoriban mindössze 11 tagállamot számlált az EU –, akkor a belső határok ellenőrzését fent kellett volna tartani, hogy meg tudják különböztetni az uniós és nem uniós országok polgárait. Végül a fentebb említett öt ország döntött úgy, hogy határain megszünteti az ellenőrzést.
Az elkövetkező években újabb, sokkal részletesebb egyezményt dolgoztak ki, amelyet 1990. június 19-én írtak alá. Amikor ez 1995-ben hatályba lépett, eltörölte az aláíró államok belső határain folytatott ellenőrzéseket, és egyetlen közös belső határt hozott létre, ahol a schengeni térségre vonatkozó bevándorlási ellenőrzéseket azonos eljárások mentén végzik. Közös szabályokat fogadtak el a vízumokra, a menedékjogra és a külső határok ellenőrzésére vonatkozóan is, amelyek lehetővé tették a személyek szabad mozgását az aláíró államokban anélkül, hogy ez megbontaná a törvényes rendet.
A schengeni térséget fokozatosan bővítették: Olaszország a megállapodásokat 1990. november 27-én írta alá, Spanyolország és Portugália 1991. június 25-én csatlakozott, majd Görögország következett 1992. november 6-án, utána Ausztria 1995. április 28-án, valamint Dánia, Finnország és Svédország 1996. december 19-én. Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2007. december 21-én csatlakozott, Svájc mint társult ország pedig 2008. december 12-én. Bulgária, Ciprus és Románia egyelőre nem tagja a schengeni térségnek.
Mint látható, a schengeni övezetnek nem csupán Uniós államok a tagjai, ugyanakkor egyes országok – például az Egyesült Királyság és Írország – az 1997-ben aláírt amszterdami szerződés szerint továbbra is fenntartják önálló határellenőrzési rendszerüket.
Románia évek óta ott álldogál Schengen kapujában, ám a bebocsátást elsősorban Németország ellenzi. Szerintük – és nincsenek egyedül a véleményükkel – Bukarest semmilyen sikert nem ért el az EU-ban, így nem ért véget a folyamat, amelyben Brüsszel figyelemmel kíséri a román igazságszolgáltatást, ezáltal a schengeni csatlakozás is késik. Noha a román politikusok nagy része a vállát vonogatja, a csatlakozás halasztása elsősorban az állampolgárokra hat ki negatív irányba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!