Bay Zoltán neve főként a fizikusok körében közismert, pedig a magyar természettudós érdemes széleskörű elismertségre is. Radarjelek a Holdról, fénycsövek, fotoelektron-sokszorozó, fénysebességre alapozott méterdefiníció és megmentett mérnöktársak – képek egy elüldözött tudós életéből.
2015. július 26., 19:272015. július 26., 19:27
Bay Zoltán Lajos fizikus 1900. július 24-én, azaz 115 éve született Gyulavárin (a település ma Gyula város része) református lelkészcsaládban. Gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. A művészet is vonzotta, és sokáig nem tudta eldönteni, hogy természet- vagy a társadalomtudományokkal foglalkozzon. Végül Eötvös Loránd fizikus munkássága nyomán döntött úgy, hogy azt a pályát választja, így a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán tanult tovább. Egyetemi évei alatt végig tagja volt az Eötvös-kollégiumnak. Doktori fokozatát a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg, négy év berlini ösztöndíj után – mialatt a városban dolgozott Max Planck, Albert Einstein és Erwin Schrödinger is – 1930-tól 1936-ig a Szegedi Egyetem Elméleti Fizikai Tanszékének elméleti fizika professzora lett. Ezután a Tungsram Egyesült Izzó Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta pályafutását. Ezen időszak alatt több találmányára is szabadalmat kapott, a nagyfeszültségű gázcsövek, a fénycsövek és elektroncsövek mellett fotoelektron-sokszorozót fejlesztett ki, de ő vezette azt a csoportot is, amelyiknek sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról 1946-ban. Igaz, hogy Amerikában ugyanezt egy hónappal korábban sikerült elérni, ám Bayék igencsak nehezebb körülmények között jutottak hasonló és korszakalkotó eredményre.
Bay Zoltánt mai napig a radarcsillagászat atyjának tekintik. A fizikus már gyermekkorában érdeklődött a csillagászat iránt, saját visszaemlékezése szerint „aHoldat ott láttam elsétálni a torony mögött, s azt kérdeztem a felnőttektől: ha felmásznék a toronyra meg tudnám-é tapogatni a Holdat?”. Tízévesen láthatta a Halley-üstököst – amit mi legközelebb csak 2061-ban láthatunk, mivel keringési periódusa 76 év és legutóbb 1986-ban már járt Földközelben –, és egyetemistaként is érdeklődött a világűr iránt. Számos érdeme ellenére 1948-ban emigrációba kényszerült. Előbb az amerikai George Washington Egyetemen lett a kísérleti fizika professzora – együtt dolgozott Neumann Jánossal és Szent-Györgyi Alberttel – majd a Nemzeti Szabványügyi Hivatalban az atomfizikai részleg elnöke volt 1955-től 1972-ig. Kezdeményezésére vált elfogadott mértékegységgé a fénysebesség, ő javasolta ugyanis, hogy a métert alapozzák a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre.
De Bay nemcsak kiváló fizikus volt, hanem nagyszerű ember is: 1944-ben 13 mérnök és fizikus munkatársát sikerült megmentenie a Tungsram műszaki igazgatójaként arra való hivatkozással, hogy munkájuk szükséges a német adócsőprogram működtetéséhez. Bay Zoltán és Szent-Györgyi Albert egyenesen ellenállási mozgalmat szerveztek, ám fegyvereket nem sikerült szerezniük, s valószínűleg ennek köszönhette Bay, hogy viszonylag rövid fogsággal megúszta. Amikor a Kállay-kormány Szent-Györgyi Albert segítségével tárgyalásokat kezdeményezett a háborúból való kiugrás érdekében, Bay Zoltán üzemeltette a titkosított rádiókapcsolatot Londonnal.
A rendszerváltást követően 1989-ben az MTA helyreállította a fizikus teljes jogú tagságát. 1992-ben Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait hazaszállították és Gyulaváriban temették el. Nevét fizikaverseny és kisbolygó is őrzi, továbbá a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Különböző szakágai is a fizikus emlékének adóznak munkájukkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!