Magyarország első telefonközpontja 1881. május elsején nyílt meg. A közhiedelemmel ellentétben ez nem Puskás Tivadar találmánya, ő csupán építője volt a párizsi és budapesti központoknak.
2013. április 26., 12:372013. április 26., 12:37
Mégsem minden Budapesten született! – mondhatjuk, ha egyebek mellett arra gondolunk, hogy az első magyarországi telefonhívás nem Budapesten zajlott, és nem is 1881-ben, amikor Puskás Tivadar megépítette az első telefonközpontot a fővárosban. Bell találmánya, a telefon ugyanis mindössze két készülék között biztosította az összeköttetést. 1877-ben Sopron és Győr között már történt távbeszélő-kísérlet, majd rá három évvel – egy évvel a Puskás-féle központ megépítése előtt – Szombathely és Győr közt már telefonbeszélgetés zajlott. Hangsúlyozni kell, hogy mindössze két készülékről van szó, így hát unalomig lehetett hívni egy számot – mindig ugyanazt...
Mielőtt feltaláló lett, az 1844-ben született, mérnöki végzettségű Puskás Tivadar Erdélyben volt az angol vasúti társaság helyi képviselője. Ötletekért nem kellett a szomszédba mennie, az 1873-as bécsi világkiállításon például nagyszerűen működő menetjegyirodát nyitott. Később felcsapott aranyásónak, majd Edison terjesztési ügynöke lett. Közben ugyanúgy járt az esze a találmányokon, mint jóval híresebb főnökének. Élete alkonyán ugyan Edison – éppen Budapesten tett látogatása alkalmával, lehet némi udvariasságból – úgy emlékezett, hogy a telefonközpont ötletét legelőször Puskás vetette fel, ám ezt – félreértések tisztázása végett – még maga Puskás sem állította! Igaz, vezetésével épült meg a párizsi és budapesti telefonközpont, ám a találmány egy Dumont nevű francia mérnök nevéhez fűződik. Az azonban tagadhatatlan tény, hogy Puskás Tivadar alkotta meg az első telefonhírmondót, ami gyakorlatilag a rádiózás előfutára volt, és ezáltal vonult be a történelembe.
Az akkori szolgáltatásokat össze sem lehet hasonlítani a maiakkal. Viharban például nem működött a központ, az emberek féltek, hogy a készüléken keresztül beléjük csap a villám. Ugyanakkor a vonalak áthallásosak voltak, furcsa és zavaró lehetett, hogy mások beszélgetését is hallhatták a sajátjukon kívül...
A pesti központot öccsére, Ferencre bízta Tivadar, majd ennek halála után, 1884-ben átvette a vezetését. A mai napig fennmaradt az utókor számára az első telefonos kisasszony neve: Matkovics Júliának hívták, és 1881-ben vizsgázott le távbeszélő-kezelésből. Mivel a telefonközpontok indulásakor még nem gondolkoztak számokban, a kisasszonyoknak meg kellett tanulniuk az összes előfizető nevét, sokak címét és szakmáját is. Képzelhetjük, mi lenne ma, amikor minden sarkon találunk egy gyógyszertárat, ha egy előfizető nemes egyszerűséggel csak annyit mondana, mint anno: „adja a patikust!\"
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!