Ki hitte volna, hogy a bányászlámpából egyszer akár gőzmozdony is lehet? Pedig ez történt a 165 esztendővel ezelőtt, 1848. augusztus 12-én elhunyt angol mérnök, George Stephenson esetében, aki nem kisebb tettet hajtott végre, mint hogy megalapozta a vasúti utas- és teherszállítást.
2013. augusztus 10., 22:512013. augusztus 10., 22:51
Stephenson 1781. június 9-én látta meg a szénporos napvilágot egy angliai bányászvárosban, Wylam-ben. Természetszerűleg apja is bányász volt, méghozzá a járatokból a vizet kiszivattyúzó gőzgépet kezelte. Így hát az alma nem esett messze a gőztől, bár az ifjú George előtt hosszú út állt, míg forradalmasította az emberiség síneken való szállítását.
A család hihetetlen szegénységben tengette napjait a bányászvárosban, a gyermek iskoláztatására nem jutott a pénzből. Később befutott életpályáját ismerve szinte elképesztő, hogy Stephenson 16 éves kora után tanult meg írni-olvasni. Hogy kiszabaduljon a nyomorból, a fiatalember úgy tervezte, Amerikába emigrál, ám éppen a nagy út előtt behívták katonának. Angliában létezett akkoriban egy törvény, miszerint, ha valaki helyettest tud állítani a hadseregben, megússza a sorozást. Stephensonnak sikerült találnia egy fiatalembert, aki hajlandó volt bevonulni helyette, ám az üzlet minden pénzét felemésztette. Így aztán dugába dőlt az emigráció terve, és George tovább rághatta a bányászok keserű kenyerét. Mi több, hogy Stepehnsonnak nem ment minden, mint a karikacsapás, jelzi, hogy 1815-ben készített biztonsági bányászlámpája szabadalmi jogán évekig vitatkozott egy másik feltalálóval, aki szintén magának követelte a találmányt.
Ám a fiatalember, az utókor szerencséjére, nem akadt el egy lámpás alkotásánál, titokban már újfajta gőzmeghajtású masina tervén dolgozott.
A gőz erejének hasznosításával már az ókorban foglalkoztak, de nem jutottak messzebb holmi játékszereknél. Az első használható gőzgépet a francia Papin tervezte, 1769-ben pedig az angol James Watt alkotta meg a tökéletesített változatát. Watt gőzgépétől számítják tulajdonképpen az ipari forradalom kezdetét. A 19. század elején az amerikai Robert Fulton alkotta meg az első gőzhajtású vízi járművet, James Watt segédje, Murdock pedig olyan gyors gépet barkácsolt, hogy majdnem ledöntött vele egy templomot, mert a beindult masinát nem tudták utolérni. Gőzzel működő járművet 1801-ben tervezett egy Richard Trevithick nevű angol úr is, ám a túlhevült kazán kigyulladt, így a kísérletezés is abbamaradt. További kudarcok után Trevithick felhagyott a gőzzel folyatott harcával, és más szakma után nézett.
George Stephenson felhasználta ugyan az előbbiekben felsorolt urak munkájának eredményeit, de ő volt az első, akinek találmánya végül is „befutott”, és az emberiség számára nélkülözhetetlennek bizonyult.
Az angol feltaláló mérföldkőnek számító tanulmánya tulajdonképpen végtelenül egyszerű: peremes kerekeket alkotott, így a jármű nem esett le a sínekről. Eleinte négy kilométeres óránkénti sebességgel száguldott Stephenson alkotása, de a nagyszerű az volt benne, hogy a gépezet 30 tonna súlyt tudott magával vontatni!
A tökéletesített gőzmozdony 1825 őszén debütált a Stockton–Darlington-vasútvonalon. A vonal 40 kilométeres volt, a gőzmozdonyt szénnel, valamint búzával fűtötték. A szerelvény 38 kocsiból állt, és mintegy 600 utas volt rajta, a mozdony pedig a Locomotion nevet kapta. Talán kevesen tudják, hogy gőzmozdonya 1435 mm-es nyomtávval rendelkezett, ami a mai normál nyomtáv szabványa, és a világ vasúthálózatainak több mint 60 százaléka ezt alkalmazza.
Ma már elképesztőnek tűnik, miféle érveket hoztak fel annak idején Stephenson és gőzmozdonya ellenfelei: voltak, akik azt állították, hogy nem a gőz, hanem az ördög hajtja a gépet, mások állították, hogy a szikrák felgyújtják a vasút menti falvakat, városokat. A leghibbantabb figyelmeztetés mégis az volt, hogy az utasok megzavarodnak a hatalmas – mintegy 15-20 kilométeres óránkénti – sebességtől. Vagy, jobbik esetben, megfulladnak a ritkuló levegőben…
Ellenzőinek nevét régóta homály fedi, George Stephenson viszont örökre bevéste magát az emberiség emlékezetébe. Mert ha két évszázaddal ezelőtt nem álmodik peremet a vonat kerekeinek, és nem építi meg gőzmozdonyát, talán sokáig még konflison utazgatott volna az emberiség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!