Ki hitte volna, hogy a bányászlámpából egyszer akár gőzmozdony is lehet? Pedig ez történt a 165 esztendővel ezelőtt, 1848. augusztus 12-én elhunyt angol mérnök, George Stephenson esetében, aki nem kisebb tettet hajtott végre, mint hogy megalapozta a vasúti utas- és teherszállítást.
2013. augusztus 10., 22:512013. augusztus 10., 22:51
Stephenson 1781. június 9-én látta meg a szénporos napvilágot egy angliai bányászvárosban, Wylam-ben. Természetszerűleg apja is bányász volt, méghozzá a járatokból a vizet kiszivattyúzó gőzgépet kezelte. Így hát az alma nem esett messze a gőztől, bár az ifjú George előtt hosszú út állt, míg forradalmasította az emberiség síneken való szállítását.
A család hihetetlen szegénységben tengette napjait a bányászvárosban, a gyermek iskoláztatására nem jutott a pénzből. Később befutott életpályáját ismerve szinte elképesztő, hogy Stephenson 16 éves kora után tanult meg írni-olvasni. Hogy kiszabaduljon a nyomorból, a fiatalember úgy tervezte, Amerikába emigrál, ám éppen a nagy út előtt behívták katonának. Angliában létezett akkoriban egy törvény, miszerint, ha valaki helyettest tud állítani a hadseregben, megússza a sorozást. Stephensonnak sikerült találnia egy fiatalembert, aki hajlandó volt bevonulni helyette, ám az üzlet minden pénzét felemésztette. Így aztán dugába dőlt az emigráció terve, és George tovább rághatta a bányászok keserű kenyerét. Mi több, hogy Stepehnsonnak nem ment minden, mint a karikacsapás, jelzi, hogy 1815-ben készített biztonsági bányászlámpája szabadalmi jogán évekig vitatkozott egy másik feltalálóval, aki szintén magának követelte a találmányt.
Ám a fiatalember, az utókor szerencséjére, nem akadt el egy lámpás alkotásánál, titokban már újfajta gőzmeghajtású masina tervén dolgozott.
A gőz erejének hasznosításával már az ókorban foglalkoztak, de nem jutottak messzebb holmi játékszereknél. Az első használható gőzgépet a francia Papin tervezte, 1769-ben pedig az angol James Watt alkotta meg a tökéletesített változatát. Watt gőzgépétől számítják tulajdonképpen az ipari forradalom kezdetét. A 19. század elején az amerikai Robert Fulton alkotta meg az első gőzhajtású vízi járművet, James Watt segédje, Murdock pedig olyan gyors gépet barkácsolt, hogy majdnem ledöntött vele egy templomot, mert a beindult masinát nem tudták utolérni. Gőzzel működő járművet 1801-ben tervezett egy Richard Trevithick nevű angol úr is, ám a túlhevült kazán kigyulladt, így a kísérletezés is abbamaradt. További kudarcok után Trevithick felhagyott a gőzzel folyatott harcával, és más szakma után nézett.
George Stephenson felhasználta ugyan az előbbiekben felsorolt urak munkájának eredményeit, de ő volt az első, akinek találmánya végül is „befutott”, és az emberiség számára nélkülözhetetlennek bizonyult.
Az angol feltaláló mérföldkőnek számító tanulmánya tulajdonképpen végtelenül egyszerű: peremes kerekeket alkotott, így a jármű nem esett le a sínekről. Eleinte négy kilométeres óránkénti sebességgel száguldott Stephenson alkotása, de a nagyszerű az volt benne, hogy a gépezet 30 tonna súlyt tudott magával vontatni!
A tökéletesített gőzmozdony 1825 őszén debütált a Stockton–Darlington-vasútvonalon. A vonal 40 kilométeres volt, a gőzmozdonyt szénnel, valamint búzával fűtötték. A szerelvény 38 kocsiból állt, és mintegy 600 utas volt rajta, a mozdony pedig a Locomotion nevet kapta. Talán kevesen tudják, hogy gőzmozdonya 1435 mm-es nyomtávval rendelkezett, ami a mai normál nyomtáv szabványa, és a világ vasúthálózatainak több mint 60 százaléka ezt alkalmazza.
Ma már elképesztőnek tűnik, miféle érveket hoztak fel annak idején Stephenson és gőzmozdonya ellenfelei: voltak, akik azt állították, hogy nem a gőz, hanem az ördög hajtja a gépet, mások állították, hogy a szikrák felgyújtják a vasút menti falvakat, városokat. A leghibbantabb figyelmeztetés mégis az volt, hogy az utasok megzavarodnak a hatalmas – mintegy 15-20 kilométeres óránkénti – sebességtől. Vagy, jobbik esetben, megfulladnak a ritkuló levegőben…
Ellenzőinek nevét régóta homály fedi, George Stephenson viszont örökre bevéste magát az emberiség emlékezetébe. Mert ha két évszázaddal ezelőtt nem álmodik peremet a vonat kerekeinek, és nem építi meg gőzmozdonyát, talán sokáig még konflison utazgatott volna az emberiség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!