Ki hitte volna, hogy a bányászlámpából egyszer akár gőzmozdony is lehet? Pedig ez történt a 165 esztendővel ezelőtt, 1848. augusztus 12-én elhunyt angol mérnök, George Stephenson esetében, aki nem kisebb tettet hajtott végre, mint hogy megalapozta a vasúti utas- és teherszállítást.
2013. augusztus 10., 22:512013. augusztus 10., 22:51
Stephenson 1781. június 9-én látta meg a szénporos napvilágot egy angliai bányászvárosban, Wylam-ben. Természetszerűleg apja is bányász volt, méghozzá a járatokból a vizet kiszivattyúzó gőzgépet kezelte. Így hát az alma nem esett messze a gőztől, bár az ifjú George előtt hosszú út állt, míg forradalmasította az emberiség síneken való szállítását.
A család hihetetlen szegénységben tengette napjait a bányászvárosban, a gyermek iskoláztatására nem jutott a pénzből. Később befutott életpályáját ismerve szinte elképesztő, hogy Stephenson 16 éves kora után tanult meg írni-olvasni. Hogy kiszabaduljon a nyomorból, a fiatalember úgy tervezte, Amerikába emigrál, ám éppen a nagy út előtt behívták katonának. Angliában létezett akkoriban egy törvény, miszerint, ha valaki helyettest tud állítani a hadseregben, megússza a sorozást. Stephensonnak sikerült találnia egy fiatalembert, aki hajlandó volt bevonulni helyette, ám az üzlet minden pénzét felemésztette. Így aztán dugába dőlt az emigráció terve, és George tovább rághatta a bányászok keserű kenyerét. Mi több, hogy Stepehnsonnak nem ment minden, mint a karikacsapás, jelzi, hogy 1815-ben készített biztonsági bányászlámpája szabadalmi jogán évekig vitatkozott egy másik feltalálóval, aki szintén magának követelte a találmányt.
Ám a fiatalember, az utókor szerencséjére, nem akadt el egy lámpás alkotásánál, titokban már újfajta gőzmeghajtású masina tervén dolgozott.
A gőz erejének hasznosításával már az ókorban foglalkoztak, de nem jutottak messzebb holmi játékszereknél. Az első használható gőzgépet a francia Papin tervezte, 1769-ben pedig az angol James Watt alkotta meg a tökéletesített változatát. Watt gőzgépétől számítják tulajdonképpen az ipari forradalom kezdetét. A 19. század elején az amerikai Robert Fulton alkotta meg az első gőzhajtású vízi járművet, James Watt segédje, Murdock pedig olyan gyors gépet barkácsolt, hogy majdnem ledöntött vele egy templomot, mert a beindult masinát nem tudták utolérni. Gőzzel működő járművet 1801-ben tervezett egy Richard Trevithick nevű angol úr is, ám a túlhevült kazán kigyulladt, így a kísérletezés is abbamaradt. További kudarcok után Trevithick felhagyott a gőzzel folyatott harcával, és más szakma után nézett.
George Stephenson felhasználta ugyan az előbbiekben felsorolt urak munkájának eredményeit, de ő volt az első, akinek találmánya végül is „befutott”, és az emberiség számára nélkülözhetetlennek bizonyult.
Az angol feltaláló mérföldkőnek számító tanulmánya tulajdonképpen végtelenül egyszerű: peremes kerekeket alkotott, így a jármű nem esett le a sínekről. Eleinte négy kilométeres óránkénti sebességgel száguldott Stephenson alkotása, de a nagyszerű az volt benne, hogy a gépezet 30 tonna súlyt tudott magával vontatni!
A tökéletesített gőzmozdony 1825 őszén debütált a Stockton–Darlington-vasútvonalon. A vonal 40 kilométeres volt, a gőzmozdonyt szénnel, valamint búzával fűtötték. A szerelvény 38 kocsiból állt, és mintegy 600 utas volt rajta, a mozdony pedig a Locomotion nevet kapta. Talán kevesen tudják, hogy gőzmozdonya 1435 mm-es nyomtávval rendelkezett, ami a mai normál nyomtáv szabványa, és a világ vasúthálózatainak több mint 60 százaléka ezt alkalmazza.
Ma már elképesztőnek tűnik, miféle érveket hoztak fel annak idején Stephenson és gőzmozdonya ellenfelei: voltak, akik azt állították, hogy nem a gőz, hanem az ördög hajtja a gépet, mások állították, hogy a szikrák felgyújtják a vasút menti falvakat, városokat. A leghibbantabb figyelmeztetés mégis az volt, hogy az utasok megzavarodnak a hatalmas – mintegy 15-20 kilométeres óránkénti – sebességtől. Vagy, jobbik esetben, megfulladnak a ritkuló levegőben…
Ellenzőinek nevét régóta homály fedi, George Stephenson viszont örökre bevéste magát az emberiség emlékezetébe. Mert ha két évszázaddal ezelőtt nem álmodik peremet a vonat kerekeinek, és nem építi meg gőzmozdonyát, talán sokáig még konflison utazgatott volna az emberiség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!