
Ki gondolta volna, hogy a 30 esztendeje elhunyt Máté Péter énekes, zongorista halála után talán még népszerűbb lesz, mint rövid életében volt? Dalai örökzöldnek bizonyulnak, a rádiók mind a mai napig játsszák slágereit.
2014. szeptember 05., 11:522014. szeptember 05., 11:52
Zenekritikusok állítják, ha nem Magyarországon születik, világsztár lehetett volna. A kifürkészhetetlen sors azonban úgy hozta, hogy Máté Péter Budapesten lássa meg a napvilágot 1947. február 4-én. Abszolút hallással született, tehetsége korán megmutatkozott. Hatéves korában kezdett zongorázni, hét-nyolc évesen operát akart írni a későbbi Omegás billentyűssel és gyerekkori pajtással, Benkő Lászlóval. Első dalait az Illés zenekarral rögzítette: 1967-ben az Úgy várom, jössz-e már? és a Mondd már című szerzeményei a Magyar Rádió stúdiójában kerültek hangszalagra.
Irány a csúcs
A szakma hamar felfigyelt a fiatal énekes-komponista-zongoristára, alig húsz esztendősen a Néger zongorista dala című számával a polbeat fesztiválon első díjat nyert. Hamarosan nemzetközi dalversenyeken is megfordult, ahonnan rendszerint igen előkelő helyezéssel tért haza. A nagy áttörést, a tulajdonképpeni berobbanást a magyar könnyűzenei élet élvonalába 1972 jelentette, amikor felcsendült a Hull az elsárgult levél című szám az ő előadásában. A közhiedelemmel ellentétben a magyar könnyűzene egyik legismertebb, legtöbbször előadott és feldolgozott dalát nem Máté Péter írta, hanem S. Nagy István és Malek Miklós szerzeménye.
Máté Péter fiatalon nősült, első felesége Dékány Sarolta, Koós János későbbi hitvese volt. A pár két év után elvált, Máté pedig Kovács Edit oldalán találta meg újra a boldogságot. A házasságból két lányuk született, akik az Edit és a Dorottya nevet kapták.
Legendás volt munkabírása, noha sosem élte a szentek életét. Egy ideig Malek Miklós zenekarával, az Express együttessel lépett fel, egyre-másra nyerte a külföldi fesztiválok díjait. 1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. Elmegyek című dala Nicolas címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Hangszerelt musicalt (Jesus Christ Superstar), írt színházi kísérőzenét (A királynő katonái, Kaméleon). Az S. Nagy István – Máté Péter szerzőpáros írta a Krízis című rockmusicalt is. E műnek különlegessége, hogy rockzenészeket és színművészeket Magyarországon talán először állították egy színpadra: énekelt benne többek között Csongrádi Kata színművésznő és Vikidál Gyula rockénekes is. Fellépett Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Házy Erzsébettel, Dékány Saroltával és Zalatnay Saroltával, és a legtöbb, általuk előadott dal hangszerelését is ő végezte. A szintén korán elhunyt Cserháti Zsuzsa mesélte egy interjúban: „Maximalizmussal állt a zenéléshez: megszállott volt és zenei polihisztor. Előfordult, hogy egy külföldi fellépése előtti éjjel derült ki, hogy tévesen adták meg a zenekari felállást, másnap délelőtt viszont próba volt. Máté egymaga simán megbirkózott a helyzettel. Egész éjszaka dolgozott, reggel ötre össze is dobta az új hangszerelést és az összes zenekari tag szólamát. Ő tudott zongorázni, gitározni, hangszerelni, énekelni, nótát írni, kottázni, szóval mindent tudott, zseni volt”.
Rossz korban született – írják róla –, amikor még tabu volt a sztárkultusz, így aztán nem kapta meg azt az elismerést, amely egy hozzá hasonló aranytorkú, különleges, egyedülálló tehetségnek kijárt volna. Máté Péter mindig is érezte, hogy kevesebbre becsülik, mint amit megérdemelne. Talán ez is közrejátszott abban, hogy italban, nők társaságában kereste a boldogságot.
Titokzatos halála
A mindenki által ismert verzió szerint Máté Péterrel szívinfraktus végzett az 1984. szeptember nyolcadikáról kilencedikére virradó éjszakán. Tiszteletből vagy a mítoszrombolás elkerülése végett csak a 90-es években kezdtek megjelenni vallomások, írások halálának valós körülményeiről. Persze attól, hogy kiderül egy és más Máté Péter utolsó éjszakájáról, a Hang, az életmű semmivel sem lesz kevesebb... 1984. szeptember 7-én Hódmezővásárhelyen, másnap Mindszenten lépett fel különböző vendéglátóhelyeken. Ezek voltak az utolsó előadásai. „Szeptember 9-én, vasárnap szívroham végzett vele” – állt a hivatalos közleményben. Ám a dolog, úgy tűnik, ennél kissé bonyolultabb...
Köztudott dolog volt, hogy Máté Péter napi 10 kávét ivott, két doboz cigit is elszívott. Amikor felszedett pár kilót, drasztikus diétába kezdett, majd lefogyva szinte végigette az étlapot – így az infarktus nagyon is elképzelhető esetében. „Családjának, rajongóinak, mindenkinek meg akart felelni egyszerre. Ahogy mondani szokták, két végén égette a gyertyát” – mesélte felesége, Edit. Ráadásul rengeteget dolgozott, éjszakákon át komponált, zongorázott, haknizott, fellépett mindenhol, ahová hívták. És úgy tűnik, az utolsó éjszakáján sem a felesége ágyában aludt – derül ki egy 90-es években népszerű, azóta megszűnt magyarországi bulvárlap oknyomozó riportjából. A riporter szerint aznap este Máté Péter és Bökönyi Laura színésznő egy étteremben mulatoztak, majd Laura apró garzonlakásába mentek. A színésznő a galérián aludt, az énekes pedig lent a szobában dőlt le a kanapéra. Laura reggel ötkor ébredt, lement a szobába, és egy kis ablak mellett, holtan talált rá Máté Péterre, aki álmában öklendezni kezdett, majd megfulladt. S volt egy másik verzió is, amely szerint Laura felment a galériára, ahol hamar el is nyomta az álom. Később felment utána az énekes is, de a lépcsőn visszacsúszott, elesett és beverte a fejét. A színésznő másnap döbbent rá, hogy Máté Péter már nem él... Bökönyi Laurát már nem lehet megkérdezni a történtekről, 2008-ban ő is elhunyt. Tehát tanú már nincs, a spekulációk pedig a mai napig folytatódnak. Tény, hogy az utóbbi évek megasztáros meg egyéb pénzcsináló és giccsgyártó vetélkedőinek énekesei halvány másai sem tudnak lenni Máté Péternek. Akinek sajnos meg kellett halnia ahhoz, hogy megszerezze az általános elismerést.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
szóljon hozzá!