Magánéletünk egy sütiben

Nagy Kamilla

Sorozatosan bukik le kisebb-nagyobb adatkezelési botrányok miatt a világ legdivatosabb közösségi platformja, a Facebook. Ma már nem újdonság, hogy a számítógépen kitörölt fájlokat vissza lehet nyerni, a böngészőnk hamarabb tudja, mit szeretnénk, de a Europe kontra Facebook blog azt is kiderítette, hogy státuszfrissítéseink, üzeneteink és kommentjeink gyakorlatilag kipusztíthatatlanok.

Ezúttal belga tudósok közölték, hogy a Facebook képes követni és könyvelni a felhasználóinak internetes aktivitását még akkor is, ha éppenséggel azok nincsenek bejelentkezve. Az említett tudóscsoport a Facebook-cookie-kat (sütiket) vizsgálta. A süti olyan speciális állomány, amelyet a böngésző hoz létre, majd tárol a webhelyről a HTML-oldalon érkező utasítás hatására, a webhely pedig később lekérdezheti. Így lehet megállapítani például, hogy jártunk-e már az adott webhelyen, azaz letöltöttük-e az adott oldalt mondjuk az utóbbi két hétben. Nos a tanulmány szerint a Facebook sütijei végigkövetik a felhasználó internetes szörfözését még akkor is, ha az nincs épp bejelentkezve a közösségi felületre, sőt még abban az esetben is, ha a felhasználó felfüggesztette Facebook-fiókját. Ezek a fájlok kijelentkezés után nem törlődnek vagy dezaktiválódnak, hanem tovább rögzítik a böngészőtől kapott adatokat. Vagyis a Facebook ekkor is követi a webes ténykedésünket, tudja és feljegyzi, milyen oldalakat látogatunk meg. A kilépés utáni sikeres követéshez csupán az kell, hogy a meglátogatott oldalakon legyen valamilyen facebookos alkalmazás, például egy Like vagy Share gomb. A probléma leginkább ott kezdődik, amikor nyilvános terminálok, internetkávézók gépeiről csatlakozunk, ahol sokan jelentkeznek be a közösségi oldalra, és sokan férhetnek hozzá a másokról készült sütikhez. A cookie mindig tartalmazza a felhasználót a Facebookon egyedileg azonosító számot is.

Elméletileg meg lehet szabadulni ezektől az állományoktól. A Your online choices nevű weboldalon különböző reklámszínészek beleegyeztek, hogy irányítsák ezeket a sütiket, ezzel kontrollálva a nemkívánatos adatmentéseket. Ugyanakkor a Hacker News egy megfelelően paraméterezett hirdetésblokkolót ajánl, de megoldás lehet az is, hogy több böngészőt tartunk a gépünkön, és az egyiket kizárólag facebookozásra használjuk, a másikat minden másra. Mivel a böngészők a sütik kezelésekor nem kommunikálnak egymással, egy Firefoxban megnyitott Facebook nem képes követni, merre járunk a párhuzamosan futó Chrome-ban.

Természetesen a Facebook vezetői esküsznek rá, hogy nem kémkedésről van szó, sőt ez a szolgáltatás javítása: például aspammerek és adathalászok távoltartása a rendszertől, anonim információk gyűjtése a felhasználói szokásokról, hogy azok alapján tudják optimizálni a kiszolgáló szoftvert és hardvert. Holott minél többet tud a cég rólunk, annál inkább képes személyre szabott reklámokat megjeleníteni, és persze minél hatékonyabban céloz a reklámokkal, annál több pénzt kérhet értük a hirdetőktől. Kérdés: meddig úszhatja meg minden büntetés nélkül? Drasztikus fejlemény lenne megvárni, hogy az összegyűjtött információmennyiség rossz kezekbe kerüljön, és a felhasználók rádöbbenjenek, hogy az egész internetes életük – ami nagyobb, mint gondolnák – bármikor publikussá válhat. De ha szakad az ég, nincs az a szuperügyvéd, aki kidumálhatná őket a felelősségvállalás alól.