A múlt század hatvanas éveinek közepére fejlesztették ki az amerikaiak az első kétüléses űrhajót. A Gemini 3 ötven évvel ezelőtt, 1965. március 23-án indult útjára.
2015. március 22., 18:062015. március 22., 18:06
Az amerikaiakon kívül valószínűleg mindenki más bolondnak hitte John F. Kennedy elnököt, amikor az 1961. május 25-i kongresszusi beszédében megígérte, hogy az Egyesült Államok még az évtized végéig embert juttat a Holdra, és az asztronautát „onnan biztonságban vissza is hozza”. Optimista bejelentését az amerikai elnök akkor tette, amikor egy kisebb számítógép szekrényméretű volt, és még egy évet kellett várni az első kazettás magnók megjelenéséig. Nem beszélve arról, hogy a második világháború alig 17 éve ért véget, Európa addigra ki sem heverte sebeit. Látszólag a nagy szovjet birodalomnak meg sem kottyant, hogy a háborúban elvesztette lakosságának 15 százalékát, és a hétköznapi szovjet ember szinte földönfutóvá vált. Űrhajózás terén mindenesetre megelőzték az amerikaiakat, és gyakorlatilag a szovjet űrsikerek ellensúlyozására mondta Kennedy, amit mondott, és indította útnak az Apollo-programot.
A holdraszállást azonban jó néhány lépés megelőzte: az amerikaiaknak nem voltak űrrepülési tapasztalataik, így tudósaik és mérnökeik csak elméletileg tudták, hogy a Holdat el lehet érni. Az űrutazás lehetőségének igazolására több programot indított a NASA: ezek közül 1961. december 7-én jelentették be a Gemini–program elindítását.
A programhoz új, kétüléses Gemini űrhajókat fejlesztettek ki, amelyekből két, személyzet nélküli tesztpéldányt és tíz, emberekkel a fedélzetén repülő példányt bocsátottak fel Cape Canaveralről, a Titan II hordozórakétával.
A két, emberek nélküli tesztrepülést követte a Gemini 3 kilövése 1965. március 23-án. Ennek kabinjában utazott először két űrhajós egyszerre. (Később az Apollókon már hárman utaztak). A legénység John Young pilótából, és Virgil Grissom parancsnokból állt. Utóbbi 1967. január 27-én az Apollo–1 indulása során az űrhajóban kiütött tűzben vesztette életét társaival, Edward White és Roger Chafee űrhajósokkal együtt.
A repülésen kipróbálták a Gemini űrhajó rendszereit, és először végzett emberszállító űrhajó pályamódosítást.
Kennedy elnök jóslata mindössze négy évvel a Gemini 3 repülését követően beteljesedett: 1969. július 16-án az Aldrin-Armstrong-Collins hármas elérte a Holdat, közülük az első két űrhajós, először az emberiség története során, leszállt egy idegen égitesten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!