A múlt század hatvanas éveinek közepére fejlesztették ki az amerikaiak az első kétüléses űrhajót. A Gemini 3 ötven évvel ezelőtt, 1965. március 23-án indult útjára.
2015. március 22., 18:062015. március 22., 18:06
Az amerikaiakon kívül valószínűleg mindenki más bolondnak hitte John F. Kennedy elnököt, amikor az 1961. május 25-i kongresszusi beszédében megígérte, hogy az Egyesült Államok még az évtized végéig embert juttat a Holdra, és az asztronautát „onnan biztonságban vissza is hozza”. Optimista bejelentését az amerikai elnök akkor tette, amikor egy kisebb számítógép szekrényméretű volt, és még egy évet kellett várni az első kazettás magnók megjelenéséig. Nem beszélve arról, hogy a második világháború alig 17 éve ért véget, Európa addigra ki sem heverte sebeit. Látszólag a nagy szovjet birodalomnak meg sem kottyant, hogy a háborúban elvesztette lakosságának 15 százalékát, és a hétköznapi szovjet ember szinte földönfutóvá vált. Űrhajózás terén mindenesetre megelőzték az amerikaiakat, és gyakorlatilag a szovjet űrsikerek ellensúlyozására mondta Kennedy, amit mondott, és indította útnak az Apollo-programot.
A holdraszállást azonban jó néhány lépés megelőzte: az amerikaiaknak nem voltak űrrepülési tapasztalataik, így tudósaik és mérnökeik csak elméletileg tudták, hogy a Holdat el lehet érni. Az űrutazás lehetőségének igazolására több programot indított a NASA: ezek közül 1961. december 7-én jelentették be a Gemini–program elindítását.
A programhoz új, kétüléses Gemini űrhajókat fejlesztettek ki, amelyekből két, személyzet nélküli tesztpéldányt és tíz, emberekkel a fedélzetén repülő példányt bocsátottak fel Cape Canaveralről, a Titan II hordozórakétával.
A két, emberek nélküli tesztrepülést követte a Gemini 3 kilövése 1965. március 23-án. Ennek kabinjában utazott először két űrhajós egyszerre. (Később az Apollókon már hárman utaztak). A legénység John Young pilótából, és Virgil Grissom parancsnokból állt. Utóbbi 1967. január 27-én az Apollo–1 indulása során az űrhajóban kiütött tűzben vesztette életét társaival, Edward White és Roger Chafee űrhajósokkal együtt.
A repülésen kipróbálták a Gemini űrhajó rendszereit, és először végzett emberszállító űrhajó pályamódosítást.
Kennedy elnök jóslata mindössze négy évvel a Gemini 3 repülését követően beteljesedett: 1969. július 16-án az Aldrin-Armstrong-Collins hármas elérte a Holdat, közülük az első két űrhajós, először az emberiség története során, leszállt egy idegen égitesten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!