Megnyitották a nyilvánosság előtt Enver Hodzsa volt albán kommunista vezető atombunkerét, amelyet 1972 és 1978 között építettek Tiranától mintegy három kilométerre keletre egy hegy gyomrában.
2014. november 30., 17:432014. november 30., 17:43
Önmagukra valamit is adó diktátorok, erőskezű vezetők esetében divat, sőt egyenesen elvárás olyan menedékek kiépítése, ahol a kedvezményezett maximális kényelemben élhet túl olyan politikai és természeti katasztrófákat, mint egy gyökeres rendszerváltás, netán világvége. Az 1985-ben 76 évesen szívrohamban elhunyt Enver Hodzsa szerény, 2680 négyzetméteres biztonsági építménye alkalmas lett volna arra, hogy egy esetleges atomtámadás esetén a teljes albán kormánynak és parlamentnek fedezéket nyújtson. Az atombunker létezéséről eddig nem voltak nyilvános információk, 29 évvel Hodzsa 1985-ös halála után azonban történelmi kiállítást nyitottak a létesítményben.
Mozizni jó, ha dúl az atomháború
Az ötemeletes bunkerben 400 személyes mozi, 106 szoba, több konferenciaterem és játékterem is található. Hodzsa hálószobája és dolgozószobája eredeti állapotában tekinthető meg. Egyes információk szerint Tirana közelében több kisebb bunkert is kialakítottak, ahová Hodzsa és családja elvonulhatott volna, ha a hidegháborús helyzet elfajul, és atomtámadások történnek. A bunkert megnyitó ünnepségen Edi Rama albán kormányfő úgy fogalmazott: „megnyitottuk kollektív emlékezetünk ajtaját”. A tervek szerint a közeljövőben több másik bunkert is látogathatóvá tesznek.
Az izolacionista politikát folytató Enver Hodzsa megszállottan rettegett egy esetleges nyugati támadástól. Paranoid tekintettel követte a környező világ eseményeit, nemzetét egy bárhonnan – de főleg az Egyesült Államok felől – és bármikor várható katonai csapásra igyekezett felkészíteni: a polgári lakosság védelmére mintegy 700 ezer kisebb-nagyobb betonbunkert építtetett országszerte – a hárommilliós lakosú Albániában. Bár a rendszerváltás után sokat elbontottak, a betongombák ma is az albán táj- és városkép elmaradhatatlan kellékei.
A tengerparton és a szárazföld belsejében kialakított hatalmas bunkerhálózat azt is szolgálni volt hivatott, hogy az „imperialista” hatalmak támadása idején álcázza a katonaságot. A „bunkerization” művelet 1967-ben kezdődött és Hodzsa haláláig tartott. Az egy-két személy befogadására alkalmas bunkereken kívül komolyabbak is épültek, amelyek elektromos árammal, vízvezetékkel, szellőző berendezéssel rendelkeztek. Ugyanakkor 12-15 centiméter vastagságú vasbeton- és acélajtókkal szerelték fel őket, hogy ideig-óráig a gáztámadás és a nukleáris csapás elsődleges következményeitől is megvédje a bent tartózkodókat. Az ország költségvetésének egynegyedét a hadseregre költötték.
Dikta-túra avagy rejtekhely-turizmus
A 19-20. század híres-hírhedt politikusainak, diktátorainak egykori rejtekhelyei, nyaralói iránt egyre több turista érdeklődik. Hitler ma igen népszerű, Sasfészek nevű rejtekhelyére, a németországi Berchtesgaden melletti Kehlsteinhausba egy hegy oldalába vágott 124 méter hosszú pályán közlekedő lifttel lehet feljutni. A bajor Alpokra nyíló kilátás mesés, nem meglepő, hogy a turistaközponttá átalakított hely igen látogatott, ráadásul jövőre 22 millió dolláros beruházással emelik a színvonalát. A jelenleg 1000 négyzetméteres központot 2500 négyzetméteresre bővítik a 2018-ig tartó projekt keretében.
Hasonlóképpen népszerű Sztálin Szocsiban található dácsája is, a zöld ház, ahol többek között megtekinthető Sztálin viaszszobra, amint a Generalisszimusz öreg íróasztala mellett ül. Az épület berendezése egyébként rendkívül puritán, ugyanazon szobában van a diktátor ágya, golyóálló kanapéja és az íróasztala is. A szomszéd szobában biliárdasztal, az udvarban pedig medence biztosította a szovjet vezető kényelmét.
Mindez már nem mondható el Mussolini palotájáról: a római Villa Torloni fasiszta diktátor neoklasszikus stílusban épült palazzója volt, tele pazar műkincsekkel, freskókkal, festményekkel, plasztikákkal. Napjainkban múzeumként funkcionál.
Szarajevótól mintegy 40 kilométernyire Hodzsához hasonlóan Tito is bunkerben élte volna túl a világ(a) elleni atomtámadást. A D-0 ARK-ban több mint 100 helyiség található Tito hálószobájától a komplett kórházon át a parancsnoki vezérlőteremig. 1992 és 1995 között, a délszláv háború idején a bosnyák hadsereg használta a bunkert, amelyet mára egy Terror háza jellegű múzeummá alakítottak, kis művészeti fricskával: az egykori termekben kortárs művészek munkái láthatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!