A kolozsvári képzőművész 1949-ben készült fametszete
Fotó: Gy. Szabó Béla
A 20. század Erdélyében valamit is magára adó magyar család lakásának falán legalább egy Gy. Szabó Béla reprodukció volt kiakasztva. A művész 115 évvel ezelőtt, 1905. augusztus 26-án született, és 35 éve hunyt el.
2020. augusztus 14., 09:502020. augusztus 14., 09:50
Születési évfordulójára idén Marosvásárhelyen a Gecse utcai református templomban rendezett kiállítással emlékeznek tisztelői. Ferenczy Miklós ny. kolozsvári lelkipásztornak, a Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozójának elmondása szerint a mostani, 136. emlékkiállításon fametszetek, pasztellek és rajzok szerepelnek, köztük olyanok, amelyeket először tekinthet meg a közönség. A tárlat augusztus 9-től már látogatható. A kiállítás házigazdája Lakatos Péter helyi lelkipásztor.
Gy. Szabó Béla neve elsősorban a fa- és linómetszetekről jut eszünkbe, de – ahogyan azt Ferenczy Miklós hagyatékgondozó jóvoltából immár több mint száz emlékkiállításon is megcsodálhattuk – a művész olajban és pasztellben is jelentőset alkotott. Pedig eredeti szakmája szerint mérnök volt…
Gy. Szabó Béla 1905. augusztus 26-án született Gyulafehérváron vasutas szülők gyermekeként. A Maros és környezete már fiatalon befolyásolta később oly jellegzetes művészi szemléletmódját, a gimnáziumban kiváló rajztanár tanította Reithofer Jenő személyében. „Kivitt a szabadba, leült egy megfelelő helyre, kipakolta a holmiját, az akvarellkészletét, és akkor azt mondta: na fiam, most ezt a témát megfestem. Nézz ide! S közben magyarázta, mit csinál. Ez nagyon ritka dolog pedagógusoknál... Reithofer arra is megtanított, hogy harmincéves koromig igyekezzem mindent elsajátítani, amit csak lehet. Addig szívja magát tele az ember – mondta –, mert az a fogékony kor, azután pedig adja ki magából” – emlékezett vissza nagy szeretettel tanárára a művész. Reithofer a nagyhírű Székely Bertalan diákja volt, így hát bőven akadt átadni valója a fiatal nemzedéknek.
Gy. Szabó 1923-ban a Budapesti Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott. Sokak szerint szülei óhajára lett mérnök, de ezt a művész maga cáfolta egy interjúban: „...hogy szüleim kívánságára mentem volna műegyetemre, nem igaz. Másodéves koromban jöttem rá, hogy nem ott a helyem. Jól tanultam, tandíjmentes voltam. Szégyelltem otthagyni.” Az egyetemet ugyan nem hagyta ott, dolgozott is egy évig mérnökként a kolozsvári villamossági gépgyárban, ám hamar rájött: ezt a szakmát nem neki találták ki.
A marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban Ferenczy Miklós ny. kolozsvári lelkipásztor Gy. Szabó Béla-hagyatékának gondozója fametszeteket, pasztellekt és rajzokat mutatott be
Fotó: Facebook/Gecse utcai református egyházközösség
Az alkalmazottak bánatára és Gy. Szabó szerencséjére az 1930-as évek gazdasági válságának közepette megszűnt a munkahelye, innen kezdve kizárólag a festészetnek élhetett. Mérföldkő volt életében találkozása Kós Károllyal. 1932-ben néhány szénrajzzal és akvarellel jelentkezett egy kiállításra, itt figyelt fel a fiatal művészre Kós, akinek egyetlen mondata meghatározta a művész további sorsát. Ugyanis Kós elmerengve Gy. Szabó művein megkérdezte: „fiatalember, maga miért nem mászik fára?” A nagy tekintélyű mester szavai parancsként hatottak a fiatal művészre, mivel azonban soha nem látta, hogyan készül egy fametszet, kidolgozta erre saját módszereit. És első nagy formátumú metszetének címe – Fáramászó – azonnal Kós jó tanácsát idézte fel.
Liber miserorum (Szegények könyve) című, 50 fametszetet tartalmazó albuma 1935-ben jelent meg, ennek darabjai az 1930-as évek elejének gazdasági válságtól terhelt időszakát tükrözik, az emberek szociális nehézségeit: még a szülőföld szép tájai is fekete-fehér színekben tűnnek fel érzékeltetve a lelki magányosságot, a tehetetlenséget, a kiszolgáltatottságot. Az album fogadtatása szinte letörte a művész alig bontakozó szárnyait. „Lebunkózták a könyvet” – emlékezett évek múltán a művész.
Az utókor szerencséjére, ha nem is mindenki jutott hozzá egy eredeti Gy. Szabó Bélához, de szinte futószalagon készültek a reprodukciók. Naptárak, évkönyvek illusztrációiként csodálhattuk azokat, vagy a grafikus maga sokszorosította metszeteit. Egyedi stílusa összetéveszthetetlen, alkotásai – elsősorban fametszetei – már első ránézésre utalnak készítőjére.
Sokan kérdezhetik, honnan származik nevében a Gy betű. A válasz egyszerű: Szabó Béla ezzel utalt és tisztelgett szülővárosa, Gyulafehérvár előtt…
A feledhetetlen művész 1985. november 30-án hunyt el Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!