A kolozsvári képzőművész 1949-ben készült fametszete
Fotó: Gy. Szabó Béla
A 20. század Erdélyében valamit is magára adó magyar család lakásának falán legalább egy Gy. Szabó Béla reprodukció volt kiakasztva. A művész 115 évvel ezelőtt, 1905. augusztus 26-án született, és 35 éve hunyt el.
2020. augusztus 14., 09:502020. augusztus 14., 09:50
Születési évfordulójára idén Marosvásárhelyen a Gecse utcai református templomban rendezett kiállítással emlékeznek tisztelői. Ferenczy Miklós ny. kolozsvári lelkipásztornak, a Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozójának elmondása szerint a mostani, 136. emlékkiállításon fametszetek, pasztellek és rajzok szerepelnek, köztük olyanok, amelyeket először tekinthet meg a közönség. A tárlat augusztus 9-től már látogatható. A kiállítás házigazdája Lakatos Péter helyi lelkipásztor.
Gy. Szabó Béla neve elsősorban a fa- és linómetszetekről jut eszünkbe, de – ahogyan azt Ferenczy Miklós hagyatékgondozó jóvoltából immár több mint száz emlékkiállításon is megcsodálhattuk – a művész olajban és pasztellben is jelentőset alkotott. Pedig eredeti szakmája szerint mérnök volt…
Gy. Szabó Béla 1905. augusztus 26-án született Gyulafehérváron vasutas szülők gyermekeként. A Maros és környezete már fiatalon befolyásolta később oly jellegzetes művészi szemléletmódját, a gimnáziumban kiváló rajztanár tanította Reithofer Jenő személyében. „Kivitt a szabadba, leült egy megfelelő helyre, kipakolta a holmiját, az akvarellkészletét, és akkor azt mondta: na fiam, most ezt a témát megfestem. Nézz ide! S közben magyarázta, mit csinál. Ez nagyon ritka dolog pedagógusoknál... Reithofer arra is megtanított, hogy harmincéves koromig igyekezzem mindent elsajátítani, amit csak lehet. Addig szívja magát tele az ember – mondta –, mert az a fogékony kor, azután pedig adja ki magából” – emlékezett vissza nagy szeretettel tanárára a művész. Reithofer a nagyhírű Székely Bertalan diákja volt, így hát bőven akadt átadni valója a fiatal nemzedéknek.
Gy. Szabó 1923-ban a Budapesti Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott. Sokak szerint szülei óhajára lett mérnök, de ezt a művész maga cáfolta egy interjúban: „...hogy szüleim kívánságára mentem volna műegyetemre, nem igaz. Másodéves koromban jöttem rá, hogy nem ott a helyem. Jól tanultam, tandíjmentes voltam. Szégyelltem otthagyni.” Az egyetemet ugyan nem hagyta ott, dolgozott is egy évig mérnökként a kolozsvári villamossági gépgyárban, ám hamar rájött: ezt a szakmát nem neki találták ki.
A marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban Ferenczy Miklós ny. kolozsvári lelkipásztor Gy. Szabó Béla-hagyatékának gondozója fametszeteket, pasztellekt és rajzokat mutatott be
Fotó: Facebook/Gecse utcai református egyházközösség
Az alkalmazottak bánatára és Gy. Szabó szerencséjére az 1930-as évek gazdasági válságának közepette megszűnt a munkahelye, innen kezdve kizárólag a festészetnek élhetett. Mérföldkő volt életében találkozása Kós Károllyal. 1932-ben néhány szénrajzzal és akvarellel jelentkezett egy kiállításra, itt figyelt fel a fiatal művészre Kós, akinek egyetlen mondata meghatározta a művész további sorsát. Ugyanis Kós elmerengve Gy. Szabó művein megkérdezte: „fiatalember, maga miért nem mászik fára?” A nagy tekintélyű mester szavai parancsként hatottak a fiatal művészre, mivel azonban soha nem látta, hogyan készül egy fametszet, kidolgozta erre saját módszereit. És első nagy formátumú metszetének címe – Fáramászó – azonnal Kós jó tanácsát idézte fel.
Liber miserorum (Szegények könyve) című, 50 fametszetet tartalmazó albuma 1935-ben jelent meg, ennek darabjai az 1930-as évek elejének gazdasági válságtól terhelt időszakát tükrözik, az emberek szociális nehézségeit: még a szülőföld szép tájai is fekete-fehér színekben tűnnek fel érzékeltetve a lelki magányosságot, a tehetetlenséget, a kiszolgáltatottságot. Az album fogadtatása szinte letörte a művész alig bontakozó szárnyait. „Lebunkózták a könyvet” – emlékezett évek múltán a művész.
Az utókor szerencséjére, ha nem is mindenki jutott hozzá egy eredeti Gy. Szabó Bélához, de szinte futószalagon készültek a reprodukciók. Naptárak, évkönyvek illusztrációiként csodálhattuk azokat, vagy a grafikus maga sokszorosította metszeteit. Egyedi stílusa összetéveszthetetlen, alkotásai – elsősorban fametszetei – már első ránézésre utalnak készítőjére.
Sokan kérdezhetik, honnan származik nevében a Gy betű. A válasz egyszerű: Szabó Béla ezzel utalt és tisztelgett szülővárosa, Gyulafehérvár előtt…
A feledhetetlen művész 1985. november 30-án hunyt el Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!