A kolozsvári képzőművész 1949-ben készült fametszete
Fotó: Gy. Szabó Béla
A 20. század Erdélyében valamit is magára adó magyar család lakásának falán legalább egy Gy. Szabó Béla reprodukció volt kiakasztva. A művész 115 évvel ezelőtt, 1905. augusztus 26-án született, és 35 éve hunyt el.
2020. augusztus 14., 09:502020. augusztus 14., 09:50
Születési évfordulójára idén Marosvásárhelyen a Gecse utcai református templomban rendezett kiállítással emlékeznek tisztelői. Ferenczy Miklós ny. kolozsvári lelkipásztornak, a Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozójának elmondása szerint a mostani, 136. emlékkiállításon fametszetek, pasztellek és rajzok szerepelnek, köztük olyanok, amelyeket először tekinthet meg a közönség. A tárlat augusztus 9-től már látogatható. A kiállítás házigazdája Lakatos Péter helyi lelkipásztor.
Gy. Szabó Béla neve elsősorban a fa- és linómetszetekről jut eszünkbe, de – ahogyan azt Ferenczy Miklós hagyatékgondozó jóvoltából immár több mint száz emlékkiállításon is megcsodálhattuk – a művész olajban és pasztellben is jelentőset alkotott. Pedig eredeti szakmája szerint mérnök volt…
Gy. Szabó Béla 1905. augusztus 26-án született Gyulafehérváron vasutas szülők gyermekeként. A Maros és környezete már fiatalon befolyásolta később oly jellegzetes művészi szemléletmódját, a gimnáziumban kiváló rajztanár tanította Reithofer Jenő személyében. „Kivitt a szabadba, leült egy megfelelő helyre, kipakolta a holmiját, az akvarellkészletét, és akkor azt mondta: na fiam, most ezt a témát megfestem. Nézz ide! S közben magyarázta, mit csinál. Ez nagyon ritka dolog pedagógusoknál... Reithofer arra is megtanított, hogy harmincéves koromig igyekezzem mindent elsajátítani, amit csak lehet. Addig szívja magát tele az ember – mondta –, mert az a fogékony kor, azután pedig adja ki magából” – emlékezett vissza nagy szeretettel tanárára a művész. Reithofer a nagyhírű Székely Bertalan diákja volt, így hát bőven akadt átadni valója a fiatal nemzedéknek.
Gy. Szabó 1923-ban a Budapesti Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott. Sokak szerint szülei óhajára lett mérnök, de ezt a művész maga cáfolta egy interjúban: „...hogy szüleim kívánságára mentem volna műegyetemre, nem igaz. Másodéves koromban jöttem rá, hogy nem ott a helyem. Jól tanultam, tandíjmentes voltam. Szégyelltem otthagyni.” Az egyetemet ugyan nem hagyta ott, dolgozott is egy évig mérnökként a kolozsvári villamossági gépgyárban, ám hamar rájött: ezt a szakmát nem neki találták ki.
A marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban Ferenczy Miklós ny. kolozsvári lelkipásztor Gy. Szabó Béla-hagyatékának gondozója fametszeteket, pasztellekt és rajzokat mutatott be
Fotó: Facebook/Gecse utcai református egyházközösség
Az alkalmazottak bánatára és Gy. Szabó szerencséjére az 1930-as évek gazdasági válságának közepette megszűnt a munkahelye, innen kezdve kizárólag a festészetnek élhetett. Mérföldkő volt életében találkozása Kós Károllyal. 1932-ben néhány szénrajzzal és akvarellel jelentkezett egy kiállításra, itt figyelt fel a fiatal művészre Kós, akinek egyetlen mondata meghatározta a művész további sorsát. Ugyanis Kós elmerengve Gy. Szabó művein megkérdezte: „fiatalember, maga miért nem mászik fára?” A nagy tekintélyű mester szavai parancsként hatottak a fiatal művészre, mivel azonban soha nem látta, hogyan készül egy fametszet, kidolgozta erre saját módszereit. És első nagy formátumú metszetének címe – Fáramászó – azonnal Kós jó tanácsát idézte fel.
Liber miserorum (Szegények könyve) című, 50 fametszetet tartalmazó albuma 1935-ben jelent meg, ennek darabjai az 1930-as évek elejének gazdasági válságtól terhelt időszakát tükrözik, az emberek szociális nehézségeit: még a szülőföld szép tájai is fekete-fehér színekben tűnnek fel érzékeltetve a lelki magányosságot, a tehetetlenséget, a kiszolgáltatottságot. Az album fogadtatása szinte letörte a művész alig bontakozó szárnyait. „Lebunkózták a könyvet” – emlékezett évek múltán a művész.
Az utókor szerencséjére, ha nem is mindenki jutott hozzá egy eredeti Gy. Szabó Bélához, de szinte futószalagon készültek a reprodukciók. Naptárak, évkönyvek illusztrációiként csodálhattuk azokat, vagy a grafikus maga sokszorosította metszeteit. Egyedi stílusa összetéveszthetetlen, alkotásai – elsősorban fametszetei – már első ránézésre utalnak készítőjére.
Sokan kérdezhetik, honnan származik nevében a Gy betű. A válasz egyszerű: Szabó Béla ezzel utalt és tisztelgett szülővárosa, Gyulafehérvár előtt…
A feledhetetlen művész 1985. november 30-án hunyt el Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!