
Ferenczy Béni alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek
Fotó: MTVA Archívum
2022. május 29., 08:452022. május 29., 08:45
Ötvenöt éve hunyt el Ferenczy Béni kétszeres Kossuth-díjas szobrász- és éremművész, grafikus, a 20. századi magyar plasztika egyik legnagyobb mestere. Szentendrén született 1890. június 18-án Ferenczy Noémi festőművész, a modern magyar kárpitművészet megteremtőjének ikertestvéreként. Bátyjuk, az elsőszülött fiú, Ferenczy Valér apja hivatását követve ugyancsak festőművész lett, ám őt inkább nagyszerű művészeti írásai és sokszorosított grafikai munkássága révén tartjuk számon.
1896-ban telepedtek le Nagybányán, amely az egész család életére nagy hatással volt. Ferenczy Károly az 1900 körüli évtizedeknek, a modern magyar festészet első fénykorának kimagasló művészegyénisége lett. Rendhagyó alkat volt, aki semmiképp sem illett bele korának a bohém festőről alkotott elképzelésébe. Szabályos, botrányoktól mentes, már-már eseménytelen életet élt. A festészetet megszállottan hivatásnak tekintette, és életvitelének középpontjában az alkotás, a művek teremtése állt.
Ferenczy Béni: Ülő nő (bronz, 1961, Budapest, Horváth-kert)
Fotó: forrás: wikipedia
Művészeti tanulmányait 1907-ben kezdte Réti István és Grünwald Béla irányításával. 1910 és 1911 között Münchenben, 1912–1913-ban nővérével együtt Párizsban tanult. Ezekben az években már szerepelt rajzaival a nagybányaiak jubiláris kiállításán, korai munkái néhány érmen kívül főleg faszobrok, amelyek nagyrészt elvesztek. Első legjelentősebb bemutatkozása a család 1916-es kiállítására tehető, a következő évben elkészítette ikertestvére, Noémi portréját, amely finom lélekrajzával, érzékeny mintázásával Ferenczy Béni nagyszerű portréművészetének indulását jelezte.
A Tanácsköztársaság megdöntése után menekülnie kellett. 1921-től 12 évig Bécsben élt, ekkor bontakozott ki művészetének kubista korszaka. Első házasságát is itt kötötte egy tanítványával, a frigyből két gyermeke született. Lánya aranyművesnek tanult, fia, Mátyás német katonaként 20 évesen autóbalesetben halt meg. Második feleségével, Plop Mária Erzsébettel még Nagybányán ismerkedett meg, 1932-ben Moszkvában házasodtak össze, ahol 1935-ig éltek. Itt kezdte el híres művészemlékérmeinek sorozatát, amellyel új utat jelölt a magyar éremművészet történetében.
Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erőteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához. Alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak. Szobraiból árad a mozgalmasság, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek.
Grafikusként is a magyar rajzművészet legnagyobb képviselői közé tartozik, illusztrátorként is jelentős volt tevékenysége. Számos akvarellt is készített, főleg csendéleteket festett. Kisplasztikái monumentális kisugárzásúak, éremművészete kiemelkedő, számos szobra és érme Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban látható, de néhány műve a székesfehérvári Deák Gyűjteményben is megtalálható. Írásai, a Tér és Formában, valamint a Magyar Művészet című folyóiratokban jelentek meg.
1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult. Életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott, de súlyos betegként is remekműveket alkotott. Két héttel 77. születésnapja előtt, 1967. június 2-án Budapesten hunyt el.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!