
Ki hitte volna, hogy a sakkozók teljesítményét mérő pontrendszer névadója egy magyar fizikus volt? A 110 éve, 1903. augusztus 25-én született Élő Árpád addig tologatta szabadidejében a bábukat, míg egy bonyolult mérési rendszert is kidolgozott.
2013. augusztus 23., 07:592013. augusztus 23., 07:59
Einstein egyszer bevallotta, hogy az általa kidolgozott relativitáselméletet rajta kívül senki sem nagyon érti. Nos első ránézésre az Élő-pontrendszer sem éppenséggel egyismeretlenes egyenlet.
A sport iránt különösebben nem érdeklődők is találkoztak Élő-pontszámokkal, még ha nem is tudják, mit kezdjenek vele. Nagyon leegyszerűsítve a hivatásos játékosokat rangsoroló Élő-pontszám a sakk esetében olyasmi, mint az atlétáknál az időeredmény, a magasság vagy a távolság mérése. Nem hibázunk nagyot, ha az Élő-rendszert a másodpercekhez, méterekhez hasonlítjuk, hiszen ugyanúgy a sportolók egymáshoz viszonyított teljesítményét méri, mint az utóbbiak.
Az ősi magyar nevet viselő Élő Árpádnak, valljuk be, nem sok köze volt Magyarországhoz, hiszen alig tízéves volt, amikor 1913-ban a család kivándorolt az Egyesült Államokba. Itt végezte el iskoláit, Amerikában lett a fizika doktora, és ott dolgozta ki pontrendszerét is. A Veszprém megyei Egyházaskeszőn született tudós volt az is, aki megalapította az amerikai sakkszövetséget, majd elnöke lett a szövetség játékos-minősítő bizottságának.
1959-ben a szövetség felkérte Élőt, hogy javítson a rangsorolási rendszeren, amelyet addig használtak. Élő észrevette, hogy a rendszer nem működik jól, hiszen ha valaki az összes játszmáját megnyerte, akkor is veszíthetett pontokat, míg ha mindet elvesztette, akkor is szerezhetett pontokat. E paradox helyzeteket elkerülendő átalakította a számítási módszereket. Természetesen ő sem akart minden addigi pontszámot eltörölni, ezért igyekezett figyelembe venni a korábbi számításokat is. Így például 2000 pontra taksálta egy átlagos klubszintű játékos sakktudását, és ehhez viszonyítva értelmezte újra a ranglistákat.
A pontszámok meghatározása igen logikus, de bonyolult feladat. Mérő László matematikus, aki játékelméletekben is jártas, így magyarázta az Élő-pontrendszer lényegét: a világbajnok pontszáma általában körülbelül 2800 körüli, egy erős nagymester (körülbelül a világranglista első 20-30 helyezettje) 2600 pont fölött van, a nemzetközi nagymesteri szint körülbelül 2500 pont. Egy mesterjelölt 2100-2300 pont között áll. Egy másodosztályú sakkozó 1000-1900 pontos, egy kezdő 1300-1400 pont körüli. Kétszáz pontnyi különbség az Élő-skálán azt jelenti, hogy az erősebb játékos valószínűleg körülbelül 75 százalékos eredménnyel győz.
Értjük, vagy sem az Élő-rendszert, arra büszkék lehetünk, hogy a világ minden részében használt kifejezés egy magyar származású tudós ember nevét viseli.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!