Egy újságíró baklövései

Ekkor elszabadult a pokol, az egyik öntudatos kolléga felcsattant. „Mi itt mindnyájan újságírók vagyunk, minket sértesz vérig megjegyzéseddel!” – felkiáltással indította el a lavinát. Ehhez a hógörgeteg tulajdonságai alapján mások is csatlakoztak. „Nem így gondoltam, a jelenlevők természetesen kivételek, az írott sajtó munkatársaira céloztam, tudjátok, milyenek” – s egyéb megjegyzésekkel próbáltam védeni a mundér becsületét.  A korábbi magabiztosságom eltűnt a lincshangulatban, egyre jobban belezavarodtam. Végül a mellettem ülő publicista, Bayer Zsolt, csendesen a fülembe súgta: „hagyd a fenébe, egyre rosszabb!”. Így ért véget a szebb reményű értekezlet, amely után több nappal is, ha találkoztam a résztvevőkkel, fejüket rázva mormogták magukban: „még, hogy lusta vagyok”.

Félresikerült szépségkirálynő-verseny

Egy kicsit veszélyesebb kalandot rejtett a szépségverseny. No ne arra gondoljanak, hogy beleszerettem a legszebb hölgybe. Addig nem is jutottam, hiszen már a technikai részleteknél behavazódtam. A szó legszorosabb értelmében. A 90-es évek közepén rendezték Veszprémben a Miss Universe Hungary versenyét, amit a Duna Televízió is élőben közvetített. Mint támogatónak, a Dunának is járt némi jutalom, így a zsűriben is ülhetett tévés delegált. Erre a posztra az egyik elnökhelyettest jelölték, aki behívatott, s kérte, mentsem ki, s szükség esetén helyettesítsem a királynőválasztásban a királynék városában. Nem volt ellenemre a feladat, hazaszaladtam fogkeféért és pizsamáért, viszont amikor a sztrádára értem, már nagy pelyhekben esett a hó. Később már alig lehetett látni valamit a hózivatarban. Amikor a nagy veszprémi lejtőig jutottam, szomorúan vettem tudomásul, hogy az út jeges, s pár pillanat múlva a Toyotám már pörgött is lefelé a lejtőn. Szerencsére nem volt forgalom az úton, de e forgás így sem volt életbiztosítás. Egyszerre egy csattanást véltem hallani, s az árokban találtam magam. Egy óra múltán valaki megszánt, s együttes erővel nyomtuk ki a kocsit az útra, majd hosszasan köszöngettem megmentőmnek az áldozatkészségét, s egy karácsonyra szánt borral jutalmaztam emberszeretetét.

Nagy nehezen leértem Veszprémbe, a versennyel viszont keveset törődtem,

A végén már nem vártam meg a fogadást, igyekeztem haza a meleg ágyikómba. Pesten egy piros lámpánál dudáltak rám, hogy a kerekem teljesen befelé hajlik. Valóban látványos volt a ferdülés, így hétfőn, első utam a szervizbe vezetett, ahol a munkafelvevő összehívta a szerelőket, akik kollektíven vakarták fejüket, s vészjóslóan dörmögtek valamit a bajuszuk alatt. Egy hét múlva kaptam meg a többszázezer forintos számlát, feleségem – némi malíciával, de megértően – csak annyit tett hozzá:

Fokvárosi kaland

A Dél-afrikai Köztársaságot szépsége, sokszínűsége nyomán Szivárványországnak is hívják, s valóban rászolgál e jelzőre. Háromszor forgattam a fekete kontinens legdélibb államában, s mindmáig temérdek szép emléket őrzök magamban. Egy kivételével. Fokvárost pazar fekvésének köszönhetően a világ legszebb városai között tartják számon: Nápollyal és Rióval együtt emlegetik. Magunk is felmásztunk az Asztal-hegyre, megcsodáltuk a gyönyörű kilátást, a színházban egy jó musicalt néztünk meg, sétáltunk a bevásárló negyedben, megcsodáltuk az elsuhanó Rolls-Royce-okat. Fekete vezetőnknek viszont nem imponált e pompaimádat, s öntudatosan szembesíteni szeretett volna a dél-afrikai valósággal. Javasolta, hogy a bádogvárosban is készítsünk vágóképeket. Az ötlet jónak tűnt, viszont vendéglátónk nem volt tisztában a favelák zárt törvényeivel, s azzal, hogy csak kemény pénzért lehet rizikó nélkül belépni, pláne forgatni a sötét negyedben. Az első percek még csendesen teltek: porban játszó bűbájos gyerekeket s harminckét fogukkal szélesen mosolygó lányokat vettünk fel. Majd

Ekkor esett le vezetőnk agyában a tantusz, s üvöltve kergetett be mindenkit a kisbuszba; padlógázzal hagytuk el a területet. Még sokáig pattogtak a kövek az ajtó karosszériáján s ablakán…

Farsangi történet

Az év végi hangulatot javítandó minden évben körlevélben küldtünk ki néhány csacskaságot a kollégáknak, amelyeken ha nem is lehetett tele pofával röhögni, de egy-egy mosolyt talán megértek. Egyszer görbe tükröt tartottunk magunknak is, s saját műsorainkra húztuk rá a vizes lepedőt: egy, a Duna Televízió stílusára fabrikált műsorajánlatot is összeállítottunk. A leírtak többeket valóban mosolyra késztettek. Kivéve egy kolléganőt, aki majdnem kiküldte a listát az egyik műsorújságnak. Szerencsére felhívott, s szememre hányta, hogy nem írtam oda a kezdési időpontokat, így pótoljam gyorsan, mert lapzárta van. A szerényebb humorérzékkel megáldott hölgy a vonal másik végéből hallatszó harsány hahotából döbbent rá a valóságra … másfél évtized után egyébként újra elkezdett visszaköszönni. Néhány példa az ominózus ajánlóból:

A Hargita sellője (CXII. rész)

A film melankolikus képi eszközökkel mutatja be egy magányos hölgy és a természet tiszta szerelmét. A pipogya természet csalárd módon megcsalja a kis teremtést, és az asszony különös módon áll bosszút.

Egri gazfickók

Török film, G. Gárdony regényének ötletéből. A film az Európába tartó török újhullám perspektivikus alkotása, és tulajdonképpen a jó és a rossz párharcán alapul. A csalárd Gregory Wineless (magyarra talán Bornemissza Gergőnek fordítanánk) és a tiszta szívű, szent dervis, Jumurdzsák késhegyre menő küzdelmét mutatja be – a nézők megnyugtatására eláruljuk – hepienddel.

Az asztaltáncoltató – portréfilm Gombos Gyuláról

A portréfilm egy gombfocijátékos vívódásáról szól attól a momentumtól, hogyan áll össze a taktika a sportember fejében, addig a pillanatig, amikor is a játékos az ellenfél térfelére pöcköli a gombját. A mozi hűen bizonyítja, hogy a hangos botrányoktól és doppingtól mentes ritka sportág is lehet lebilincselő.

A kerek erdő bájai – svéd film, csak gyerekeknek!

Cincike, a hiú görény eltéved az erdőben. Amikor erejének vége felé jár, összetalálkozik Persilkével, a mosómedvével, aki nemcsak a teknőjét osztja meg vele, de örök optimizmusával jövőképét is formálja. A már-már művészi filmet az egészséges életöröm lengi körül.

Az erdő kerek bájai – svéd film, csak felnőtteknek!

Hím a-Laja, a sziú nyomkereső eltéved az erdőben. Amikor erejének vége felé jár, összetalálkozik Tominikával, az apacs mosónővel, aki nemcsak a wigwamját osztja meg vele, de örök optimizmusával jövőképét is formálja. A már-már művészi filmet az egészséges erotika lengi körül.

A Dunna alatt

A Dunna Televízió első intimebb éjszakai műsorpróbálkozása. A tapasztalt, de mókás alkotók gazdag képi világgal illusztrálva keresnek ötleteket arra, hogyan lehetne megállítani a népességfogyást a Kárpát-medencében.