
A szóbeszéd úgy tartja, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej halálát ötven évvel ezelőtt, 1965. március 19-én az orvosok hanyagsága okozta.
2015. március 22., 17:502015. március 22., 17:50
Voltak más elméletek is a diktátor halálával kapcsolatban: állítólag Varsóban, egy kommunista vezéreket tömörítő találkozón besugarazták, de azt is beszélték, hogy egy titokzatos követ kapott ajándékba, ennek kisugárzásától kapott rákot.
A négy elemivel rendelkező, villanyszerelőből kommunista diktátorrá avanzsált Gheorghe Gheorghiu Bârladon született 1901. november 8-án. 1923-tól Galacon dolgozott a román vasutaknál, de kommunista szervezkedés miatt áthelyezték Désre (innen származik az utóneve). ARomán Kommunista Pártba azonban csak 1932-ben lépett be, és 1933-ban részt vett a griviţai sztrájk szervezésében.
Miután a második világháborúban 1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és átállt a szövetségesek oldalára, Gheorghiu-Dej átvette a párt vezetését. Amikor szeptember közepén Romániába érkezett Ana Pauker, az RKP moszkvai frakciójának vezetője, Gheorghiu-Dej a Sănătescu-kormány ellen kezdett agitálni. A második Sănătescu-kormányban a közlekedési miniszteri tisztséget viselte. 1945 októberében Gheorghiu-Dejt – Sztálin hathatós támogatásával – megválasztották az RKP első titkárává.
Útjának egyengetését a hatalomért már 1944-ben elkezdte: ekkor verték agyon Dej parancsára Stefan Forist – azaz Fóris Istvánt, az RKP akkori főtitkárát. Egy évvel később Lucreţiu Pătrăşcanu – aki doktori fokozattal rendelkező jogász volt, ami kisebb csoda volt az akkori kommunisták között – annak levét itta, hogy „burzsoá” volt, és egy koncepciós perben végül 1954-ben halálra ítélték. Dej lassan, de igen erőszakosan, sztálini mintára megszabadult minden lehetséges ellenfelétől: Ana Pauker külügyminiszter, a Moszkva iránt az egyik legelkötelezettebb lakáj sem úszta meg a tisztogatást, őt már 1952-ben félreállította Dej, és csak Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála mentette meg az asszonyt az akasztófától.
Gheorghiu-Dej volt az, aki létrehozta a Securitate hálózatát, végrehajtotta az 1950-es években az erőszakos kollektivizálást, és elkezdte a Duna–Fekete-tenger csatorna építtetését politikai foglyokkal. Ezenkívül számos kitelepítést rendelt el, többek között a bánsági svábokét a Bărăganra. Kétkulacsos politikája hamar felszínre került: Moszkva utasítására előbb mindenhol blamálta Titót, Sztálin halála után a legjobb barátja lett a jugoszláv vezér.
Gheorghiu-Dej külpolitikája eleinte nem tért el a Szovjetunió által megszabottól. Ez az 1950-es évek közepétől változott meg, és 1958-ban elérte, hogy a szovjet hadsereget kivonják Romániából. Az 1960-as évektől kezdve a román vezetés egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a Moszkvától független kül- és gazdaságpolitikára.
Dej halálával lezárult egy diktatúra, és rövidesen elkezdődött a román rémálom…
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!