
A szóbeszéd úgy tartja, hogy Gheorghe Gheorghiu-Dej halálát ötven évvel ezelőtt, 1965. március 19-én az orvosok hanyagsága okozta.
2015. március 22., 17:502015. március 22., 17:50
Voltak más elméletek is a diktátor halálával kapcsolatban: állítólag Varsóban, egy kommunista vezéreket tömörítő találkozón besugarazták, de azt is beszélték, hogy egy titokzatos követ kapott ajándékba, ennek kisugárzásától kapott rákot.
A négy elemivel rendelkező, villanyszerelőből kommunista diktátorrá avanzsált Gheorghe Gheorghiu Bârladon született 1901. november 8-án. 1923-tól Galacon dolgozott a román vasutaknál, de kommunista szervezkedés miatt áthelyezték Désre (innen származik az utóneve). ARomán Kommunista Pártba azonban csak 1932-ben lépett be, és 1933-ban részt vett a griviţai sztrájk szervezésében.
Miután a második világháborúban 1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és átállt a szövetségesek oldalára, Gheorghiu-Dej átvette a párt vezetését. Amikor szeptember közepén Romániába érkezett Ana Pauker, az RKP moszkvai frakciójának vezetője, Gheorghiu-Dej a Sănătescu-kormány ellen kezdett agitálni. A második Sănătescu-kormányban a közlekedési miniszteri tisztséget viselte. 1945 októberében Gheorghiu-Dejt – Sztálin hathatós támogatásával – megválasztották az RKP első titkárává.
Útjának egyengetését a hatalomért már 1944-ben elkezdte: ekkor verték agyon Dej parancsára Stefan Forist – azaz Fóris Istvánt, az RKP akkori főtitkárát. Egy évvel később Lucreţiu Pătrăşcanu – aki doktori fokozattal rendelkező jogász volt, ami kisebb csoda volt az akkori kommunisták között – annak levét itta, hogy „burzsoá” volt, és egy koncepciós perben végül 1954-ben halálra ítélték. Dej lassan, de igen erőszakosan, sztálini mintára megszabadult minden lehetséges ellenfelétől: Ana Pauker külügyminiszter, a Moszkva iránt az egyik legelkötelezettebb lakáj sem úszta meg a tisztogatást, őt már 1952-ben félreállította Dej, és csak Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála mentette meg az asszonyt az akasztófától.
Gheorghiu-Dej volt az, aki létrehozta a Securitate hálózatát, végrehajtotta az 1950-es években az erőszakos kollektivizálást, és elkezdte a Duna–Fekete-tenger csatorna építtetését politikai foglyokkal. Ezenkívül számos kitelepítést rendelt el, többek között a bánsági svábokét a Bărăganra. Kétkulacsos politikája hamar felszínre került: Moszkva utasítására előbb mindenhol blamálta Titót, Sztálin halála után a legjobb barátja lett a jugoszláv vezér.
Gheorghiu-Dej külpolitikája eleinte nem tért el a Szovjetunió által megszabottól. Ez az 1950-es évek közepétől változott meg, és 1958-ban elérte, hogy a szovjet hadsereget kivonják Romániából. Az 1960-as évektől kezdve a román vezetés egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a Moszkvától független kül- és gazdaságpolitikára.
Dej halálával lezárult egy diktatúra, és rövidesen elkezdődött a román rémálom…
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!