
Nácibarát vagy csak konjunktúralovag? Ami biztos: 120 éve született az egyes vélemények szerint a valaha volt legnépszerűbb komolyzenei mű, a Carmina Burana című kantáta szerzője, a nevét viselő világhírű iskola megalapítója, Carl Orff német zeneszerző és zenetanár.
2015. július 09., 20:242015. július 09., 20:24
A Münchenben született Orff a századforduló egyik neves német zeneszerzőjénél, Heinrich Kaminskinál végezte iskoláit, zenei pályájára pedig mindjárt rányomta a bélyegét, hogy egy balettiskola zenetanáraként kezdte. Így aztán a zenetanítás és a tánccal való foglalkozás végigkísérte munkásságát. Innen sarjadt pedagógiai műve, a világszerte alkalmazott „Orff-Schulwerk” is, amely elsősorban a ritmikus képzésre fekteti a hangsúlyt – nemegyszer a tánccal, illetve mozgásművészettel összekapcsolva –, miközben azért természetesen nem hanyagolja el az énekes és hangszeres képzést sem. Módszere intézményesítésének állomásaiként iskolát alapított Salzburgban (Orff-schule), majd Münchenben létrehozta a Zene- és Mozgásművészeti Intézetet.
A Carmina Buranát 1935–36-ban komponálta a hasonnevű versgyűjtemény szemelvényeire alapozva. Műfaját maga a szerző így határozta meg: világi dalok szólóénekesekre és kórusokra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel. Az énekelt, illetve zenekaron előadott tételeket a szerző eredeti elképzelése szerint színpadi játék – egyre több esetben tánc – egészíti ki, de a darabot gyakran adják elő oratóriumként is. A középkor iránti érdeklődés amúgy a zeneszerző egész életművére jellemző, a kantáta alapjául szolgáló 13. századi latin–német–francia nyelvű gyűjteményt a bajorországi Benediktbeuren kolostorában találták meg 1803-ban. A világi élvezeteket dicsőítő vágáns – azaz a feudális kötöttségekkel és tekintélyelvűséggel szembeszálló – költők verseire komponált, a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is aposztrofált művet 1937. június 8-án mutatták be Frankfurtban.
Orff zenéjét amúgy ma is sűrűn félreértik. Muzsikája ugyanis annyira komplex, oly mértékben „összművészeti alkotás”, hogy lehetetlen csak zenei szempontok szerint értékelni. Műveiben a zene csak az alkotóelemek egyike, sőt, nem is mindig a legfontosabb. Bizonyára nem véletlen a szándékos archaizálás, a nemegyszer tudatos primitívség és trivialitás módszere sem, miután színpadának lényege a mozgás, muzsikájának éltető eleme pedig a ritmus. Életének utolsó évtizedében Orff stílusa még szikárabbá vált, akkor született zenéje már-már a mondókák és a legegyszerűbb gregorián formulák tömörségét idézi.
Személyiségének vitatottsága azonban nemcsak zenei eredetű. Orffot ugyanis sokan náci zeneszerzőnek tartják: végig a hitleri Németországban maradt, meglovagolta a Harmadik Birodalom részéről kapott lehetőségeket és elismeréseket, közben pedig jelentős pedagógusi karriert csinált. Többek között vállalta, hogy a tilalmi listára került zsidó Mendelssohn után „újraírja” a Szentivánéji álmot. Később azonban sikeresen „nácitlanított”: amerikai segítséggel kimagyarázta magát, azt állítva, hogy a Weisen Rosen (Fehér rózsa) elnevezésű ellenállási mozgalom egyik alapítója volt. Igaz, hogy bizonyítékok nélkül, de becsületszóra. Elhitték neki. De legalábbis úgy tettek…
Mindenesetre soha nem vonták felelősségre, élete utolsó négy évtizedét az NSZK megbecsült művészeként élte. 1995-re német postabélyeg lett és München díszpolgára. Mivel 1955-től a felső-bajorországi Dießen am Ammerseebe költözött, később itt hozták létre a Carl Orff Múzeumot. Sírja az andechsi apátság templomában, a Schmerzhaften oldalkápolnában található. A Carmina Burana viszont örök életű műként lüktet évenként a zenei élet több rangos helyszínén.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!