Míg 1950-ben alig hétezer, az elmúlt években már több mint 8 millió utast fogadott a ferihegyi repülőtér, amelyet 65 évvel ezelőtt, május 7-én adtak át az utasforgalomnak. 2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.
2015. május 09., 14:282015. május 09., 14:28
Ha az ember megkérdezi valamelyik vicces kedvű barátját, milyen hegyet látott az amúgy szinte teljesen sík Magyarországon, nagy eséllyel azt a választ kapja, hogy ő márpedig látta a Ferihegyet. De ki volt Feri, és hogy jön ide a hegy?
Ha hegy nem is volt a budapesti reptér helyén, a jégkorszaki Duna-hordalékból és az azt fedő futóhomokból mégiscsak összeállt annak idején egy nagyjából 150 méter magas homokbucka. Ezt a dombnak is alig nevezhető képződményt látta hegynek a terület egykori tulajdonosa, Mayerffy Ferenc Xavér szőlőbirtokos és baracktermelő – aki sokat nem kirándulhatott valódi hegyekben –, és szerényen el is nevezte saját magáról Ferihegynek. A reptér építésekor a halmot ugyan ledöngölték, de neve megmaradt az örökkévalóságnak.
A reptér története
Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Előbb a mátyásföldi, majd a budaörsi repülőtér lett Magyarország belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere. A 30-as évek végére a légi forgalom kinőtte a budaörsi reptér kapacitását, így pályázatot írtak ki egy új repülőtér építésére. A beérkezett pályamunkák közül ifjabb Dávid Károly lett a nyertes, aki tervében egy olyan vasbeton szerkezetű téglaépület alaprajzát álmodta meg, melynek felülnézeti képe egy repülőgép volt. A gép törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a város felőli homlokzat, szárnyai pedig a felszálló mező felé néző emeletes épületrészek. Az épülettömb kifutópályára néző frontjára Dávid kilátóteraszt és terméskő borítású oszlopokon álló két irányítótornyot is tervezett.
A munkálatok 1942-ben kezdődtek el. A városközponttól 16 km-re fekvő repülőtér megközelítésére egy gyorsforgalmi utat építettek, ám a háború közbeszólt: a vége felé a már elkészült, illetve félkész épületek is romokban hevertek, vagy súlyosan megsérültek.
1947-ben született meg a döntés, hogy újjáépítik Ferihegyet a polgári repülés számára. Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották. A légikikötő ekkor fogadta az első Li-2-es (az amerikai Douglas DC-3 Dakota típusú gép szovjet licencváltozata) utasszállító gépet. A Magyar Légiforgalmi Vállalat, a MALÉV 1954. november 25-én alakult, a Ferihegyről az első nyugatra induló menetrend szerinti járat a bécsi járat volt 1956 nyarán. A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időre esett, és megkezdődtek a 2500 méteres futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végén elkészült a 3010 méterre meghosszabbított futópálya és a „D” guruló is.
Évente több millió utas
Ferihegy utasforgalma 1974-ben érte el az egymilliót. Az ország felett átrepülő gépek számának rohamos emelkedése miatt több új projekt is megvalósult. 1977-ben kezdődött meg az új irányítótorony és egy a második – a régivel párhuzamos – 3707 méter hosszú futópálya építése. A MALÉV repülőgépeinek karbantartására pedig egy új műszaki bázis is létrejött. 1980-ban a leszálló gépek száma elérte a 32 642-t, a kiszolgált utasok száma az 1 millió 780 ezret. A növekvő utasszám megkövetelte a reptéri kapacitás fejlesztését. Döntés született egy új terminál építéséről. Az új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le, és 1985. november 1-től fogadta az utasokat. 1990-ben több mint 40 ezer le- és felszállást regisztráltak, kiszolgáltak 2,5 millió utast, és mintegy 75 ezer gépet irányítottak az ország légterében, amely 1995 végére a többszörösére, 350 ezer fölé nőtt. Az ezredfordulóra előre jelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése, melyet 1998. december 8-án avattak fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhelyekkel 3,5 millió utast tud fogadni évente.
1998 és 2005 között megkétszereződött a Budapest Airport forgalma: 3,9 millióról 7,9 millióra nőtt.
2006 tavaszán felmerült, hogy Bartók Béláról nevezzék el a repteret, ám ezt a magyarországi Földrajzinév-bizottság nem támogatta. Végül 2011-ben a Ferihegyi repülőtér felvehette Liszt Ferenc nevét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!