
Ki hitte volna, hogy a száz éve született Baróti Lajos mesteredző egyike azon öt futballszemélyiségnek, akik szövetségi kapitányként a legtöbb alkalommal vettek részt világbajnokságon? Az Erdélyben született szakember 12 éven át vezette a válogatottat.
2014. augusztus 15., 19:152014. augusztus 15., 19:15
Jóval halála után kiáltotta ki a magyar futballtársadalom Baróti Lajost a „mesterek mesterének”. Amikor a magyar labdarúgás évtizedek óta nem rúg labdába nemzetközi szinten, és a futballrajongók rájöttek: Baróti – jó és rossz tulajdonságaival, sikereivel és kudarcaival együtt – Magyarország egyik legkiválóbb labdarúgó-szakembere volt.
Kratochfill Lajos néven született az erdővidéki Baróton 1914. augusztus 19-én. Atyja Kratochfill Dezső pedagógus volt, testvéréből, Dezsőből irodalomtörténész lett. Kevesen tudják, hogy Váczi Eszter énekesnő, a Jazz+Az együttes oszlopos tagja, aki szólóénekesként is remekel, a mesteredző egyik unokája.
Inkább az edzőség
1928-ban kezdett futballozni a Szegedi AK együttesében, majdnem teljes játékos-pályafutását ebben a csapatban töltötte. Játékosként nem alkotott maradandót, noha két alkalommal a nemzeti válogatottban is szerepelt. Igaz olyan csapatba csöppent, amely 1938-ban világbajnoki ezüstérmes lett, és olyan csatár ontotta a gólokat, mint Zsengellér Gyula. A futball mellett Baróti Szegeden elvégezte a jogi egyetemet is. Szegedet 1946-ban hagyta el, két éven át a Győri ETO csapatában játszott, itt is fejezte be aktív pályafutását. Még aktív játékosként elvégezte a Testnevelési Főiskola edzői szakát, 1948-ban, 34 éves korában a Győr csapatának lett a szakvezetője. A kor szokásainak megfelelően „civil” állása is volt az egyik helyi gyárban, ahol a „munkásigazgató” első beszélgetésük alkalmával finoman, de keményen fogalmazva próbálta irányítani, befolyásolni az új edzőt. Mire Baróti: „A vagongyárban elismerem főnökömnek, de az öltözőben az edző parancsol.” A folytatás? Negyvennyolc órán belül el kellett hagynia Győrt. A Budapesti Postás csapatához került, majd a Vasas edzéseit irányította. Első jelentősebb edzői sikereit ezzel a klubbal érte el: 1956-ban és 1957-ben elnyerte a Közép-európai Kupát, egyszer a magyar labdarúgó-bajnokságot, egyszer pedig a Magyar Népköztársaság Kupáját. 1957-ben mesteredzői címet is kapott, és kinevezték a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának.
A válogatott élén
Amikor elkezdte megbízatását, keretében olyan játékosok kaptak helyet, mint Grosics, Bozsik, Buzánszky, Budai II., Hidegkuti. Gyakorlatilag az Aranycsapat alapjait fektette le, az igazi sikereket viszont később Sebes Gusztáv aratta le. „Egyszer játszottam is ellene Győrben, később szövetségi kapitányom lett. Nagyon tiszteltem, rendkívüli egyéniség volt emberileg és szakmailag is” – méltatta Grosics Gyula. Hosszú kapitánysága alatt – az első időszak kilenc, a második három esztendeig tartott – beépítette a válogatottba Albertet, Mészölyt, Farkast, Göröcsöt, Benét, Tichyt. Az 1966-ig tartó időszakban három világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon – ahol bronzérmet szerzett – is részt vett, az 1964-es tokiói olimpián aranyérmes lett az általa irányított válogatott. 1967-ben az Újpesti Dózsa vezetőedzőjévé nevezték ki, amellyel három alkalommal nyert bajnokságot. 1971-ben egy évig Peru szövetségi kapitánya volt, majd 1972-ben visszatért régi klubjához, a Budapesti Vasashoz, amellyel újra sikerült elnyernie a Magyar Népköztársaság Kupáját. Irányításával vette sikerrel a VB-selejtezőket az 1978-as argentin világbajnokság előtt a Pintér, Nyilasi, Törőcsik vezette gárda.
A sikertelen vb-szereplés után – ahol az argentinok elleni nyitómérkőzésen Nyilasit és Törőcsiket is kiállították – Baróti végleg elbúcsúzott a válogatottól. Ezt követően rövid ideig az osztrák Wacker Innsbruck együttesének edzéseit vezette, majd 1980 és 1982 között a portugál Benfica Lisszabon vezetőedzője volt. Ezt követően vonult vissza az edzősködéstől. 1989-től a Magyar Labdarúgóedzők Testületének tiszteletbeli elnöke volt, 2000-ben az Európai Labdarúgó-szövetség életműdíjában, 2004-ben pedig Magyar Örökség díjban részesült.
Emlékezete
„Nála lettem először válogatott 1975-ben. Fantasztikusan szerette valamennyi játékosát, úgy bánt velünk, mintha a saját fiai lennénk” – emlékezett Barótira egyik legkiválóbb tanítványa, Nyilasi Tibor.
Bene Ferenc, a kiváló csatár így emlékezett: „Baróti mesterem volt az Újpestben és a válogatottban is. Nagyszerű ember volt, a legjobb edző, akivel valaha együtt dolgoztam.”
Szövetségi kapitányként Baróti 117 válogatott, vezetőedzőként 439 bajnoki mérkőzésen ült a kispadon. Edzőként ötödmagával a világbajnokságokon legtöbbször, négyszer részt vevő szakemberek – a német Sepp Herberger és Helmuth Schön, az angol Walter Winterbottom, és a francia Henri Michel – társaságában tartják nyilván. 91 esztendős korában Budapesten hunyt el 2005. december 23-án.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!