Ki hitte volna, hogy Steindl Imre mindössze öt héttel főművének felavatása előtt halt meg? A nagy Gaudítól eltérően ő legalább befejezve láthatta művét, az Országházát.
2014. október 25., 19:052014. október 25., 19:05
A 175 évvel ezelőtt, 1839. október 29-én született Steindl Imre. Szerencsétlenségére, kortársa volt Ybl Miklósnak és Schulek Frigyesnek, így az utókor méltatlanul kevés alkalommal emlékezik meg róla. Ha megkérdezik, ki építette a Parlamentet, tízből kilenc magyarnak sok építész neve beugrik, kivéve a Steindl Imréjé. Nem csoda, hiszen 1902-ben bekövetkezett halála után is alig emlékeztek rá... Pedig az Országház nem az egyetlen csodálatra méltó alkotása a mesternek. Kitüntetéssel végezte az egyetemet, ám mielőtt elkezdte volna tervezőpályáját, műemlékeket tanulmányozott a Rajna mentén. Hazatérve előbb a Műegyetem helyettes, majd 1870-től rendes tanáraként a középkori építészet történetét adta elő. Harminckét éven át a haláláig itt tanított. Bérházakat, kastélyokat tervezett és épített, a budapesti Váci utcában ma is megcsodálható a korabeli új városháza Steindl által tervezett épülete. Jelentős restaurátori munkát is végzett, részt vett a Műemlékek Országos Bizottságának munkájában, tagja volt a Budavári Koronázó Főtemplom (Mátyás-templom) építőtestületének is.
1881-ben országos bizottságot alakítottak az új Országház építését előíró törvény végrehajtására, 1883. február elsejei határidővel pedig nemzetközi tervpályázatot írtak ki egy, az országgyűlés mindkét házát befogadó, a közös üléseknek, valamint az úgynevezett delegációnak (osztrák és magyar küldöttekből álló vegyes törvényhozó testület) helyet adó parlament felépítésére. A tizenkilenc pályázó között szerepelt Hauszmann Alajos, Schickedanz Albert és Otto Wagner is. Steindl Imre is indult, és negyedmagával vitte el a megosztott első díjat. A kivitelezésre újabb, módosított tervezési elveket állapítottak meg, a végleges tervek elkészítésével őt bízták meg. Az alapkő letételére 1885-ben került sor, az építkezés 19 évig tartott. Eredetileg a millenniumra szerették volna átadni az épületet, de a részmunkákkal 1896-ra nem készültek el, így csak az együttes ünnepi országgyűlést tudták megtartani benne.
Steindl Imrének szinte minden idejét lekötötte az építkezés felügyelete, a részletek pontos kidolgozása. Életében már nem vállalt nagyobb feladatot, de az egyetemen továbbra is tanított. 1900-ban a művészeknek adható legelőkelőbb Pro Litteris et Artibus-díjban részesült, tagja volt a brit és a magyar akadémiának is.
1902-ben napokkal a Parlament új épületének avatója előtt hunyt el. „A magyar építőművészet egyik oszlopa dőlt ki Steindl Imrében, az új országház megalkotójában, akit augusztus 31-én ragadott el a kérlelhetetlen halál, dicsősége delelőjén. Készen áll a Duna partján nagy műve, az ő kőbe vésett gondolata, hirdetve megalkotója szellemét, de a mester nem élvezheti dicsősége melegét, nemzete elismerését... Erre a nagy veszteségre nem voltunk elkészülve, bár szomorúan láttuk napról-napra, miként hagyja el a mestert testi ereje; de hogy a szomorú vég ily hamar bekövetkezik, mégse hittük” – írta nekrológjában Csányi Károly építész, Steindl egykori tanítványa és tanársegéde.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!