Ki hitte volna, hogy Steindl Imre mindössze öt héttel főművének felavatása előtt halt meg? A nagy Gaudítól eltérően ő legalább befejezve láthatta művét, az Országházát.
2014. október 25., 19:052014. október 25., 19:05
A 175 évvel ezelőtt, 1839. október 29-én született Steindl Imre. Szerencsétlenségére, kortársa volt Ybl Miklósnak és Schulek Frigyesnek, így az utókor méltatlanul kevés alkalommal emlékezik meg róla. Ha megkérdezik, ki építette a Parlamentet, tízből kilenc magyarnak sok építész neve beugrik, kivéve a Steindl Imréjé. Nem csoda, hiszen 1902-ben bekövetkezett halála után is alig emlékeztek rá... Pedig az Országház nem az egyetlen csodálatra méltó alkotása a mesternek. Kitüntetéssel végezte az egyetemet, ám mielőtt elkezdte volna tervezőpályáját, műemlékeket tanulmányozott a Rajna mentén. Hazatérve előbb a Műegyetem helyettes, majd 1870-től rendes tanáraként a középkori építészet történetét adta elő. Harminckét éven át a haláláig itt tanított. Bérházakat, kastélyokat tervezett és épített, a budapesti Váci utcában ma is megcsodálható a korabeli új városháza Steindl által tervezett épülete. Jelentős restaurátori munkát is végzett, részt vett a Műemlékek Országos Bizottságának munkájában, tagja volt a Budavári Koronázó Főtemplom (Mátyás-templom) építőtestületének is.
1881-ben országos bizottságot alakítottak az új Országház építését előíró törvény végrehajtására, 1883. február elsejei határidővel pedig nemzetközi tervpályázatot írtak ki egy, az országgyűlés mindkét házát befogadó, a közös üléseknek, valamint az úgynevezett delegációnak (osztrák és magyar küldöttekből álló vegyes törvényhozó testület) helyet adó parlament felépítésére. A tizenkilenc pályázó között szerepelt Hauszmann Alajos, Schickedanz Albert és Otto Wagner is. Steindl Imre is indult, és negyedmagával vitte el a megosztott első díjat. A kivitelezésre újabb, módosított tervezési elveket állapítottak meg, a végleges tervek elkészítésével őt bízták meg. Az alapkő letételére 1885-ben került sor, az építkezés 19 évig tartott. Eredetileg a millenniumra szerették volna átadni az épületet, de a részmunkákkal 1896-ra nem készültek el, így csak az együttes ünnepi országgyűlést tudták megtartani benne.
Steindl Imrének szinte minden idejét lekötötte az építkezés felügyelete, a részletek pontos kidolgozása. Életében már nem vállalt nagyobb feladatot, de az egyetemen továbbra is tanított. 1900-ban a művészeknek adható legelőkelőbb Pro Litteris et Artibus-díjban részesült, tagja volt a brit és a magyar akadémiának is.
1902-ben napokkal a Parlament új épületének avatója előtt hunyt el. „A magyar építőművészet egyik oszlopa dőlt ki Steindl Imrében, az új országház megalkotójában, akit augusztus 31-én ragadott el a kérlelhetetlen halál, dicsősége delelőjén. Készen áll a Duna partján nagy műve, az ő kőbe vésett gondolata, hirdetve megalkotója szellemét, de a mester nem élvezheti dicsősége melegét, nemzete elismerését... Erre a nagy veszteségre nem voltunk elkészülve, bár szomorúan láttuk napról-napra, miként hagyja el a mestert testi ereje; de hogy a szomorú vég ily hamar bekövetkezik, mégse hittük” – írta nekrológjában Csányi Károly építész, Steindl egykori tanítványa és tanársegéde.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!