Hidegkuti és Puskák, az Aranycsapat meghatározó játékosai
Fotó: Wikimedia Commons
Száz éve, 1922. március 3-án született és húsz éve hunyt el Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat csatára, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó. A válogatottban 1945 és 1958 között 69 mérkőzésen szerepelt és 39 gólt szerzett.
2022. február 27., 13:312022. február 27., 13:31
2022. február 27., 14:382022. február 27., 14:38
Furcsa, de Nándor sem volt mindig Hidegkuti. Annak idején az Aranycsapat több tagja is kényszerből vagy saját akaratából névváltoztatáson esett át (Purczeld/Puskás, Lipovics/Lóránt, Lendenmayer/Lantos, Bednarik/Budai). A középcsatár csupán a kissé arisztokrata hangzású Hidekhuty helyett használta a polgáribb hangzású Hidegkuti nevet, de később még így is gondok adódtak származása miatt. Lehet, kijárt volna neki a hangzatosabb névváltozat is, hiszen bár polgári családban született, édesapja vitézi címet kapott, első világháborús hős, díszpolgár volt, édesanyja pedig gyárigazgató.
Gyerekkorában vékonyka volt és magas (érdekes, felnőttkorára 173 centiméteresre nőtt, tehát nem lett égimeszelő, ahogyan várható lett volna), ezért társai többnyire a kapuba állították a későbbi gólzsákot. Termete miatt az óbudai sváb gyerekek „Gacek”-nek becézték, és állítólag kapusként sem volt éppen tehetségtelen. Aztán egy jószemű edző meglátta benne a tehetséget, 16 évesen bekerült az Újlaki FC felnőtt csapatába, ahol már csatárként ontotta a gólokat. 1943-ban, mikor először kapott meghívást a válogatott keretbe egy magyar–svéd meccs előtt, még mindig csak 60 kilót nyomott. Zsengellér Gyula, a labdamágus játszott posztján, ezért nehéz volt elképzelni, hogy a pehelysúlyú Hidegkuti majd kiszorítja őt az együttesből.
Hidegkuti Nándor tizenhárom éven át játszott a magyar válogatottban
Fotó: archív
Bár vérbeli középcsatárnak mondható, az Aranycsapatban akkora volt a felhozatal e poszton, hogy eleinte csak jobbszélsőként fért be a csapatba. Munkabíró, gyors, jól fejelő, technikás játékos volt, Bozsik és Puskás mellett a válogatott egyik karmesterévé nőtte ki magát.
A Hidegkuti családban édesapja köztiszteletben álló díszpolgár volt, az anya vezető pozíciót töltötte be. E polgári származás az ötvenes években komoly gondot okozott karrierjében. A kommunista párt hatalomátvétele után nehéz helyzetbe került a család. „Édesapám addigra már elvesztette a munkáját. És akkor már bajban volt édesanyám is, akit ki akartak tenni a gyárból, nem beszélve rólam, akit sokan a múltunk miatt egyszerűen levegőnek néztek. Sebes Gusztáv segített. Azt mondta: az elvtársak fejéből ki kell törölni, kik voltunk. Ki kell találni egy másik Hidegkuti családot. És ezt az újat egy film segítségével be kell mutatni az elvtársaknak, az országnak. Guszti bácsi maga dirigálta a filmet, amit aztán a Filmhíradóban közzé is tettek. Ebben az édesanyám már munkásnő volt, nagy kendővel a fején a gépnél serénykedett. Élmunkásnő lett! Bemutatták, ahogyan dolgozik, elmesélték, munka mellett milyen nehezen nevelte a családot... Akik ismertek minket, tudták, hogy nem igaz. Mégis, ők is elfogadták, hogy nem azok vagyunk, akiknek eddig gondoltak. Elfogadták, hogy ezentúl új arcunk van, hogy mások lettünk. Édesanyám így aztán a továbbiakban is a gyárban maradhatott. Én meg, immáron mint munkásfiú, játszhattam Öcsiékkel…” – nyilatkozta később Hidegkuti.
A válogatottban 1945 és 1958 között 69 mérkőzésen szerepelt és 39 gólt szerzett. Első fellépésére így emlékezett: „1945. szeptember 30-án kiballagtam az Üllői útra, ahol a románokkal mérkőztünk. Kíváncsi voltam a mieinkre. És mit ad Isten, azonnal az öltözőbe küldtek. Gallowich Tibi bácsi röviden közölte, hogy Szusza Feri sérült, én állok be a helyére. Az utcáról lettem válogatott. Két góllal tettem le a névjegyemet, amúgy hét kettő lett a javunkra.”
Gólok tekintetében meggypirosban mérkőzésenként 0,57-es átlagot ért el. Baróti Lajos beválogatta az 1958-as svédországi világbajnokságra utazó csapat keretébe elismerésként egész pályafutására nézve.
Sebes Gusztáv, az Aranycsapat edzőjének zsenialitására vall, hogy Hidegkutit úgynevezett hátravont csatárként játszatta, aki a második hullámból indult, és általában védő nélkül törhetett a kapura. E felállás ma már megszokott a fociban, ám annak idején az angolok azt sem tudták, mit kezdjenek vele, így lőhetett három gólt nekik Londonban, az „évszázad mérkőzésén”.
– nyilatkozta később Buzánszky Jenő is. A csatársorban a Puskás, Budai, Czibor trió villogott, nem csoda, hogy Hidegkuti az 1952-es olimpián még csak jobbszélsőként fért be a csapatba. Elmúlt harmincéves, mire megtalálták számára az igazi szerepkört, onnantól kezdve kihagyhatatlan volt a kezdőből.
Szakvezetőként sem vallott szégyent.
Legnagyobb sikerét a Fiorentinával érte el, amellyel megnyerte az olasz kupát és a KEK-et. A Győrrel magyar bajnok, a Kairó Nationallal ötszörös egyiptomi bajnok lett.
„Szép volt a játékos-pályafutásom. Amikor a válogatottban kimentünk a pályára, óriási élmény volt, hogy rengeteg külföldi jött el mérkőzéseinkre, mert szép játékot akartak látni. Szeretet vett körül bennünket mindenütt, s öröm volt hallgatni a mérkőzés előtt a magyar Himnuszt. Edzőként is nyugodt légkör volt körülöttem. Elmondhatom, úgy éltem és dolgoztam, ahogy én akartam. Boldog ember vagyok” – nyilatkozta.
Hidegkuti Nándor 2002. február 14-én hunyt el szív- és keringési elégtelenség következtében, az MTK labdarúgócsapatának a Hungária körúti stadionja az ő nevét viseli, 2013-tól egy mellszobor is őrzi emlékét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!