
Peter Ilijin: ,,Van két darab fa: az egyik pozitív, a másik negatív. Ácsmesterként ezeket ellentétben kell látnom. Ha ezt nem tudom elképzelni, ha nem látom magam előtt a kész fakötést, akkor nem is tudom elkészíteni"
Fotó: Jakab Mónika
Petar Ilijin pécsváradi ácsmester a Kádár-rendszerben családalapítás céljából költözött Magyarországra a hajdani Jugoszláviából. Fiatalon tanulta ki az ácsmesterséget, tudását pedig igyekszik átadni az újabb nemzedéknek. Nemrég megjelent ötkötetes szakkönyvét mutatta be Kolozsváron az érdeklődőknek, ebből az alkalomból beszélt az Erdélyi Naplónak.
2022. szeptember 05., 09:582022. szeptember 05., 09:58
Petar Ilijin ácsmester a pécsváradi várban tart előadásokat, ahol idegenvezetőként is dolgozik. A Baranya megyei várban saját kiállítása is megtekinthető, hiszen az évek során kétszáznál több szerszámot gyűjtött össze és állított ki az általa készített 400 fakötéssel együtt. Fából készült makettjei is megtekinthetőek, sőt a gyerekek a faelemekből faházat, rönkházat vagy akár gerendaházat is készíthetnek. A mester által készített makettek szögek és csavarok nélkül szétszedhetők és összerakhatók, emiatt nagy az érdeklődés a fából alkotott makettépületek iránt.
Petar bevallása szerint hétköznapi szakmájában is ugyanezt a módszert alkalmazza. Szereti a rég volt időket, ahogy annak idején modern felszerelés és segédeszköz nélkül dolgoztak.
Tudását és ötleteit a múltból meríti. „A múlt mély kúthoz hasonlít, ahonnan mindig felszínre lehet hozni érdekes dolgokat, amelyeket át lehet alakítani arra a formára, amelyre most van szükségünk” – magyarázza a szakember.
Petar Ilij in ácsmester kolozsvári könyvbemutatón ismertette új szakkönyveit
Fotó: Jakab Mónika
Petar Ilijin már gyerekkorában szeretett kisebb munkákkal pepecselni, ezért úgy gondolta, rádiószerelő vagy órás lesz. Olyan helyeket keresett, ahová beállhatott inasnak. Ahol cégtáblát látott, bekopogott, hátha felveszik tanulónak. Az iskola befejezése után így lett a szomszéd város asztalosműhelyében inas. Segédmunkásként kezdett el az ács szakmában dolgozni, közben kitanulta az ácsmesterség csínját-bínját. „Nem akartam ács lenni, mégis az lettem. A helyzetem kissé hasonlít a bibliai Jónás életéhez: hiába menekült a feladat elől, mert a nagy halnak köszönhetően mégis az igehirdetés lett az élete. Valahogy így voltam én is, amíg nem fogadtam el azt, amire hivatott vagyok” – meséli munkájáról Petar, aki úgy gondolja, nem ő, hanem a mestersége választotta őt.
Petar szerint ahhoz, hogy valaki ács legyen, nagy képzelőerőre van szüksége. „Ha nincs képzelőerő, akkor nincs semmi. Egy fakötésnél erőirányok, erővonalak vannak: a fakötést úgy kell elkészíteni, hogy ezeknek ellenálljon. Van két darab fa: az egyik pozitív, a másik negatív. Ácsmesterként ezeket ellentétben kell látnom. Ha ezt nem tudom elképzelni, ha nem látom magam előtt a kész fakötést, akkor nem is tudom elkészíteni” – magyarázza a tervezés és az elkészítés munkáját az ácsmester.
A szakember az Erdélyi Naplónak azt is elmondta, hogyan kell értelmezni a rajzokat, hogy azok alapján lehessen elkészíteni az eltervezett végterméket. A műszaki rajzot egy ácsnak nemcsak értelmeznie kell, hanem skicceket, vázlatokat kell rajzolnia arról, amit el fog készíteni. Számos templomtornyot, műemléktetőt újított fel Magyarországon: többek között az ő nevéhez fűződik Pécsvárad két tornyának a restaurálása is.
„Ácsként fontos, hogy mindenkire figyeljünk a környezetünkben, mert könnyen balesetet okozhatunk.
Ha tetőn dolgozunk, és munka közben vagy utána kiderül, hogy nem jól készült el, a tető összedőlhet és balesetet okozhat – érvel a magyarországi szakember, aki arra is kitért, hogy munkaadóként mindenre figyelnie kell. Nemcsak a saját munkájára, hanem másokéra is.
Hivatásában azt tartja a legszebbnek, hogy a fiataloknak át tudja adni a tudást, tapasztalatot, amit az évek során megszerzett. Büszkén meséli, hogy a Pécsi Regionális Képző Központban felnőtteket is tanított, több száz ember sajátította el a szakmát, akik közül többen ma is megkeresik és tanácsot kérnek.
Kolozsvári könyvbemutató az ácsmesterségről
Sokan érdeklődtek a magyarországi ácsmester kiadványai iránt
Fotó: Jakab Mónika
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!