Peter Ilijin: ,,Van két darab fa: az egyik pozitív, a másik negatív. Ácsmesterként ezeket ellentétben kell látnom. Ha ezt nem tudom elképzelni, ha nem látom magam előtt a kész fakötést, akkor nem is tudom elkészíteni"
Fotó: Jakab Mónika
Petar Ilijin pécsváradi ácsmester a Kádár-rendszerben családalapítás céljából költözött Magyarországra a hajdani Jugoszláviából. Fiatalon tanulta ki az ácsmesterséget, tudását pedig igyekszik átadni az újabb nemzedéknek. Nemrég megjelent ötkötetes szakkönyvét mutatta be Kolozsváron az érdeklődőknek, ebből az alkalomból beszélt az Erdélyi Naplónak.
2022. szeptember 05., 09:582022. szeptember 05., 09:58
Petar Ilijin ácsmester a pécsváradi várban tart előadásokat, ahol idegenvezetőként is dolgozik. A Baranya megyei várban saját kiállítása is megtekinthető, hiszen az évek során kétszáznál több szerszámot gyűjtött össze és állított ki az általa készített 400 fakötéssel együtt. Fából készült makettjei is megtekinthetőek, sőt a gyerekek a faelemekből faházat, rönkházat vagy akár gerendaházat is készíthetnek. A mester által készített makettek szögek és csavarok nélkül szétszedhetők és összerakhatók, emiatt nagy az érdeklődés a fából alkotott makettépületek iránt.
Petar bevallása szerint hétköznapi szakmájában is ugyanezt a módszert alkalmazza. Szereti a rég volt időket, ahogy annak idején modern felszerelés és segédeszköz nélkül dolgoztak.
Tudását és ötleteit a múltból meríti. „A múlt mély kúthoz hasonlít, ahonnan mindig felszínre lehet hozni érdekes dolgokat, amelyeket át lehet alakítani arra a formára, amelyre most van szükségünk” – magyarázza a szakember.
Petar Ilij in ácsmester kolozsvári könyvbemutatón ismertette új szakkönyveit
Fotó: Jakab Mónika
Petar Ilijin már gyerekkorában szeretett kisebb munkákkal pepecselni, ezért úgy gondolta, rádiószerelő vagy órás lesz. Olyan helyeket keresett, ahová beállhatott inasnak. Ahol cégtáblát látott, bekopogott, hátha felveszik tanulónak. Az iskola befejezése után így lett a szomszéd város asztalosműhelyében inas. Segédmunkásként kezdett el az ács szakmában dolgozni, közben kitanulta az ácsmesterség csínját-bínját. „Nem akartam ács lenni, mégis az lettem. A helyzetem kissé hasonlít a bibliai Jónás életéhez: hiába menekült a feladat elől, mert a nagy halnak köszönhetően mégis az igehirdetés lett az élete. Valahogy így voltam én is, amíg nem fogadtam el azt, amire hivatott vagyok” – meséli munkájáról Petar, aki úgy gondolja, nem ő, hanem a mestersége választotta őt.
Petar szerint ahhoz, hogy valaki ács legyen, nagy képzelőerőre van szüksége. „Ha nincs képzelőerő, akkor nincs semmi. Egy fakötésnél erőirányok, erővonalak vannak: a fakötést úgy kell elkészíteni, hogy ezeknek ellenálljon. Van két darab fa: az egyik pozitív, a másik negatív. Ácsmesterként ezeket ellentétben kell látnom. Ha ezt nem tudom elképzelni, ha nem látom magam előtt a kész fakötést, akkor nem is tudom elkészíteni” – magyarázza a tervezés és az elkészítés munkáját az ácsmester.
A szakember az Erdélyi Naplónak azt is elmondta, hogyan kell értelmezni a rajzokat, hogy azok alapján lehessen elkészíteni az eltervezett végterméket. A műszaki rajzot egy ácsnak nemcsak értelmeznie kell, hanem skicceket, vázlatokat kell rajzolnia arról, amit el fog készíteni. Számos templomtornyot, műemléktetőt újított fel Magyarországon: többek között az ő nevéhez fűződik Pécsvárad két tornyának a restaurálása is.
„Ácsként fontos, hogy mindenkire figyeljünk a környezetünkben, mert könnyen balesetet okozhatunk.
Ha tetőn dolgozunk, és munka közben vagy utána kiderül, hogy nem jól készült el, a tető összedőlhet és balesetet okozhat – érvel a magyarországi szakember, aki arra is kitért, hogy munkaadóként mindenre figyelnie kell. Nemcsak a saját munkájára, hanem másokéra is.
Hivatásában azt tartja a legszebbnek, hogy a fiataloknak át tudja adni a tudást, tapasztalatot, amit az évek során megszerzett. Büszkén meséli, hogy a Pécsi Regionális Képző Központban felnőtteket is tanított, több száz ember sajátította el a szakmát, akik közül többen ma is megkeresik és tanácsot kérnek.
Kolozsvári könyvbemutató az ácsmesterségről
Sokan érdeklődtek a magyarországi ácsmester kiadványai iránt
Fotó: Jakab Mónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!