A nagyváradi Szigligeti Színáz előadásában A néma levente. Napjainkban is örökzöld darab
Fotó: Szigligeti Színház
A néma levente című színmű szerzőjének, a költő és humorista Heltainak alkotásait ma már alig ismeri valaki. Pedig nélküle Kacsóh Pongrác örökzöldje sem vonul be a köztudatba.
2021. október 02., 21:262021. október 02., 21:26
Kevés olyan magyar ember lehet, aki ne hallotta volna Heltai Jenő nevét, de azért valljuk be, még kevesebben vannak olyanok, akik akár egyetlen alkotását is fel tudnák idézni. Leszámítva A néma levente című színművét, amit a mai napig játszanak a színházak, Heltai életművéből szinte semmi sem maradt fent, amire az utókor büszkén emlékezne. Ezért is túlzás, amit a hivatalos ismertetők írnak róla, miszerint „életművének egy része széles körökben népszerű olvasmány”. Ám nem csak ő tehet arról, hogy feledésbe merült: a kiadókról sem mondható el, hogy túl gyakran újranyomtatták volna könyveit, s az iskolákban sem voltak éppenséggel népszerűek alkotásai. Pedig talán azt is kevesen tudják, hogy Kacsóh Pongrác népszerű János Vitézének dalszövegeit is Heltai írta, és sokan dúdolják őket anélkül, hogy tudnák, ki a szerzőjük…
Mindazonáltal jó költő, író, színpadi szerző és humorista volt, feledésbe merülése igazságtalannak tűnik.
Sok műfajú író volt, legnagyobb és maradandó sikerét A néma levente című színdarabbal aratta. Fontos szerepe volt költészetének is részben a „chanson” meghonosításával, részben azzal a törekvésével, hogy az irodalmat népszerű műfajjá tette, s volt bátorsága a közhelyeket ismét az irodalom szerves részévé avatni. Mivel szemléletére hatott a századvég álomkultusza, regényeiben is döntő szerep jutott az álomi életnek, hősei gondtalanul, kedélyesen lebegnek az élet felszínén, amelynek mélyére kevésbé hatolt ironikus tekintete.
Heltai Pesten született Herzl Jenő néven 1871. augusztus 11-én, de gyermekkora nagy részét Baján töltötte. Apja férfiruha- és terménykereskedő volt, a kis Jenő sokat olvasott, kedvencei közé tartozott Jókai, Goethe és Schiller. Az elemit jeles érdemjegyekkel zárta, a gimnáziumot pedig már a fővárosban járta, ahova időközben visszaköltöztek. Édesanyja korán meghalt, így az apa vigyázott az öt gyerekre.
Heltai Jenő korának egyik legnagyobb színházi szerzője volt
Fotó: forrás: wikipedia
A Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt, de megjelentek versei a Borsszem Jankóban, Magyar Szalonban, Ország-Világban és a Magyar Géniuszban is. Katonai pályára lépett, 1892-ben tartalékos hadnagy lett. Imádott utazni, élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban.
Boldog idők
A századfordulón boldog idők jártak Magyarországon. Vidám emberek könnyed darabokat vártak a színpadi szerzőktől, egyre-másra születtek a daljátékok, operettek, de még a magyar kabaré megszületése is – amelynek később jelentős alakja lett Heltai – ezekre az évekre tehető. Mint említettük, Heltai írta a századforduló tájékán a János Vitéz verseit Petőfi nyomán. Tulajdonképpen Fedák Sárinak köszönhette a megtiszteltetést, erre a kor ünnepelt művésznője így emlékezett: „elolvastam a János vitézt. El voltam ragadtatva tőle! Rögtön megéreztem a benne rejlő nagy lehetőséget. Bojtárgyerek és huszár! Ez az, ami nekem való! Éreztem, hogy ebben a szerepben megbolondítom egész Budapestet! A zenét természetesen Huszka csinálja, a dalok szövegét pedig egyetlen ember, aki meg tudja csinálni: Heltai Jenő.” A történethez még hozzátartozik, hogy egyéb elfoglaltságai miatt Huszka végül nem vállalta a komponálást (éppen a Gül Babán dolgozott), így lett Kacsóh Pongrác örökzöldje a daljáték.
1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–1934-ben a Magyar Színház egyik igazgatói tisztségét töltötte be. Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt, akinek színpadi műveiben is megmutatkozott költői készsége.
Komor idők
Az első világháború után gyökeresen megváltozott élete, elvált és újranősült, ezáltal magánélete is komoly változásokon esett keresztül. „Nem ellensége a forradalmaknak, de nem is forradalmár. Bródy Sándornak ezt se jobbról, se balról nem bocsátották meg — Heltainak jobbról is, balról is elnézték. Heltai is elnézően bírált világéletében, őt is elnézően ítélték meg világéletében. Ezt nem utolsósorban magyarázza személyes szeretetreméltósága és szívélyes segítőkészsége” – írja ezekről az évekről Hegedűs Géza irodalomtörténész. Mintha a viccet is félretette volna (legalább is egy időre). 1929-ben megjelent Álmokháza című regénye igencsak komor, a korszak modern nyugati prózatörekvéseihez kapcsolódik. Sok kritikusa szerint egyik legjelentősebb műve, bár stílusával és hangulatával szinte teljesen kilóg életművéből.
A húszas években és a harmincasok elején nemcsak a magyar színpadi szerzők ügyeit intézte, nemcsak kultúrdiplomata, hanem a legnagyobb akkori kiadónak, az Athenaeumnak művészeti igazgatója is volt: szellemi nagyhatalom, akinek alkalma volt számos írót érvényesüléshez segíteni. Tette is szinte személytelenül, gesztusok nélkül. E korszakának a legfontosabb kultúrpolitikai tette, hogy megvalósította Ady összes költeményének egységes kiadását.
Az erősödő fasizmussal szemben az akkor már idős Heltai a költészetbe igyekezett visszamenekülni. Ebben az időben teremtette meg jellegzetes késői műfaját, a mesehangulatú verses vígjátékot, köztük az azóta is szakadatlan sikerűt, A néma leventét.
86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el.
„Néhány verse mellőzhetetlen az antológiákból, az Álmokháza a fontos magyar regények közé tartozik. És azt se felejtsük el, hogy egyebek közt kabaréköltő is volt, a kabaréirodalomra is jelentékeny hatással volt ironikus költészete” – jellemzi munkásságát Hegedűs Géza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!