Hirdetés

A rendhagyó olimpiai bajnok

Ki gondolta volna, hogy egykor a gondolatok is megküzdöttek az olimpiákon? A 130 éve, 1885. március 13-án született Mező Ferenc sporttörténetíró, irodalomtörténész, Magyarország egyetlen szellemi olimpiai bajnoka.

 

Nánó Csaba

2015. március 14., 13:162015. március 14., 13:16

2015. március 14., 13:182015. március 14., 13:18

Olimpiai bajnokunk a Zala-megyei Pölöskefőn született 1885. március 13-án Grünfeld Ferenc néven. A pölöskefői mészáros fiaként látta meg a napvilágot, tizenegyen voltak testvérek, de csak heten élték meg a felnőttkort.

A kis zalai faluban azt sem tudták, mi fán terem a sport, míg Ferenc fel nem cseperedett. Ő volt az, aki magasugró állványt eszkábált az apja boltjából szerzett szegek segítségével, egy kő kugligolyót kinevezett súlygolyónak, távolugró gödröt jelölt ki, persze, homok nélkül, és barátaival futáshoz meghatároztak egy útszakaszt a faluban. A győztesnek a jutalom sem maradt el: kapott egy szem medvecukrot.

A latin és a görög szerelmese

Mivel Pölöskefőn nem volt iskola, az elemit a szomszéd faluban, Gelsén végezte. Gimnáziumi tanulmányait hat éven át Nagykanizsán folytatta, majd Zalaegerszegen érettségizett. A budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett tanári diplomát latin és görög nyelvből. Tibullus a magyar irodalomban című doktori értekezését kitüntetéssel, „summa cum laude” fokozattal ismerték el.

A diploma megszerzése után Rákospalotán kezdte tanári karrierjét, majd kinevezték a zalaszentgróti polgári fiúiskola igazgatójának. Innen hívták be 1914-ben katonai szolgálatra, 32 hónapot töltött a fronton. Többször megsebesült, a kudarccal végződött piavei átkelés után a bakák hozták vissza sebesült hadnagyukat. Haditetteiért megkapta a Vaskorona érdemrendet Ferenc József aláírásával.

Leszerelése után Nagykanizsán tanított, majd Budapesten folytatta, a Mátyás Gimnáziumban. Tanítványai között volt egyebek között Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok kardvívó és Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó.

Még zalai tartózkodása alatt megjelent a Nagykanizsa sportja című írása. Ókori írók műveit tanulmányozta, végül elsőként elvégezte az ókori olimpia történetének összeállítását.

A zsűri elámult

Ekkoriban jutott tudomására, hogy az 1928-as amszterdami olimpián – a korábbi hagyományoknak megfelelően – művészeti versenyt is rendeznek. Mivel a kiírás szerint 20 ezer szót tartalmazó, sporttal kapcsolatos lírai, drámai és epikai művekkel lehetett pályázni, három részre osztva adta be munkáját az Országos Testnevelési Tanácshoz. Azok csak az első részt nevezték be, a többit tájékoztatásképpen küldték el, hogy a bírálók egészében is láthassák a munkát. A 15 pályamű közül a zsűri Az olympiai játékok történetét ítélte a legjobbnak, és Mezőt aranyéremmel jutalmazta. A zsűri véleménye az volt, hogy ilyen alapos munka még sehol a világon nem jelent meg a témában. Dr. Mező Ferenc így emlékezett a győzelemre: „Isten segítségével győztem a versenyen… A messze idegenben felszökött trikolórunk az árbocra és felharsant nemzeti zsolozsmánk, a Himnusz. Életem legszebb percei lehettek volna ezek, de a sors mostohaságából nem lehettem ott. Mindezekhez a magam részéről csak annyit teszek hozzá: minden csalódásért kárpótol amszterdami sikerem, s boldoggá tesz az a tudat, hogy hazámnak is javára lehettem.” Esztergomban értesült olimpiai győzelméről, ekkor határozta el, hogy a továbbiakban a kutatómunkának szenteli életét. Az olympiai játékok története 1929-ben jelent meg magyarul, majd egy évvel később németül is. Ezt több nyelvre történt fordítás követte.

Az olimpiai győzelem magával hozta a tudományos világ elismerését is. Javaslatára a II. világháború után folytatták és be is fejezték az Olümpiában még a fél évszázada elkezdett, és Ernst Curtius göttingai régész által vezetett, de félbehagyott ásatásokat, melyeknek felújítására csak a II. világháborút követően kerülhetett sor.

1945 után bekapcsolódott a magyarországi sportélet indításába, lakása amolyan gyűlésteremmé változott. Itt vitatták meg a teendőket, Mező pedig fáradhatatlanul szervezte a sportéletet.

1947-ben a Magyar Olimpiai Bizottság ügyvezető alelnöke, 1948-tól pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett. Egy időre politikai okokból félreállították, és csak 1953-ban, a Népstadion felavatása után következett be életében kedvező fordulat. Az eseményre Budapestre látogatott Avery Brundage, a NOB elnöke, és felmerült a gondolat, hogy a magyar főváros pályázza meg az 1960-as olimpia rendezési jogát. A feladattal Mező Ferencet bízták meg, Róma azonban túl erős vetélytársnak bizonyult, a nagy álom nem teljesült.

Emlékét megőrizték

Termékenyen publikált, 44 könyve és több száz tanulmánya jelent meg. Kiemelkedik munkái sorából a NOB megbízásából készült Az újkori olimpia címet viselő könyv. Ezt az alkotást a magyaron kívül még öt nyelven adták ki. Igazi közéleti egyéniség, aki szívesen teljesít társadalmi megbízatásokat is.

Mező Ferenc nem sokkal a római olimpia után, 1961. november 22-én halt meg.

Magáról így vallott kevéssel halála előtt: „Az lett az életpályám, ami a kedvtelésem, a rögeszmém, a szenvedélyem volt. A görög kultúra és a sport.” Egyik lányát egyébként Olimpia névre keresztelte.

Nevét számtalan iskola mellett a Mező Ferenc Közalapítvány viseli, melynek célja a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kimagasló sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülése, támogatása. Tiszteletére indult a Dr. Mező Ferenc Szellemi Diákolimpia a tanulóifjúság körében, a Magyar sport című könyvéből idéztek az országgyűlésben 1998-ban örök mementónak szánva: „Az ifjúság lelkébe csepegtetni a nemes versenyvágyat, megszüntetni vagy legalábbis csillapítani a testvérviszályt, megteremteni, sőt erősíteni az összetartozás tudatát, és tanúságot tenni az istenek iránt való határtalan tiszteletről és az olimpiai békéről.”

A hajdani falusi kisfiú nemzetközileg elismert sportvezető lett. Németül és angolul beszélt, a latint és az ógörögöt tanította is. Az utóbbi nyelv ismerete hozta meg számára a sikert, mert megírhatta az ókori olimpiák történetét. Ami egy nem várt, de megérdemelt olimpiai aranyérmet jelentett Magyarországnak.

Szellemi olimpikonok
Az 1906-os Párizsban megrendezett NOB kongresszuson Pierre de Coubertin terjesztette elő azt a javaslatot, hogy a szellemi kultúra művelőinek a játékokkal párhuzamosan pályázatokat kellene kiírni, amelyek hatására ezen ágak képviselői gyakrabban választanák témáiknak a testkultúrát és a sportot. Az 1912–1948-ig megrendezett szellemi olimpia résztvevőinek, köztük a magyar bajnokoknak az eredményeit is megőrizte a sporttörténelem.

Olimpiai győztes:
1928: dr. Mező Ferenc, irodalom, epika
Második helyezett: 
1924: Hajós Alfréd – Lauber Dezső, építészet 
1932: Manno Militiadész, szobrászat 
Harmadik helyezett: 
1948: dr. Földes Éva, irodalom, epika

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 04., szerda

Nem menekülés, hanem kíváncsiság – Sepsiszentgyörgyről a világ végére

Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.

Nem menekülés, hanem kíváncsiság – Sepsiszentgyörgyről a világ végére
Hirdetés
2026. március 03., kedd

Tavaszias fordulat, 15 fok is lehet napközben

A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.

Tavaszias fordulat, 15 fok is lehet napközben
2026. február 28., szombat

Tordastól Székig: Erdély tanította meg a tánc igazi nyelvére a magyarországi házaspárt

Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.

Tordastól Székig: Erdély tanította meg a tánc igazi nyelvére a magyarországi házaspárt
2026. február 27., péntek

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Kaptárak és kőnyomatok: szenvedélyből lett „házi múzeum” Hármasfaluban

A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.

Kaptárak és kőnyomatok: szenvedélyből lett „házi múzeum” Hármasfaluban
2026. február 26., csütörtök

Gombolyag fonaltól a saját alkotói világig: családi örökség kel életre a horgolt figurákban

Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.

Gombolyag fonaltól a saját alkotói világig: családi örökség kel életre a horgolt figurákban
2026. február 25., szerda

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?

Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Meleg, napos idő várható, csupán az éjszakák lesznek hidegek

Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.

Meleg, napos idő várható, csupán az éjszakák lesznek hidegek
2026. február 24., kedd

Történelem és logika kéz a kézben: újranyílt Románia első múzeumi szabadulószobája Erdélyben

Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.

Történelem és logika kéz a kézben: újranyílt Románia első múzeumi szabadulószobája Erdélyben
2026. február 17., kedd

Télies fordulat: havazás, fagy és tartós lehűlés érkezik a héten

Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.

Télies fordulat: havazás, fagy és tartós lehűlés érkezik a héten
Hirdetés
Hirdetés