Roald Amundsen a sarkvidékek legeredményesebb utazója volt
2017. július 16., 17:142017. július 16., 17:14
2017. július 16., 17:162017. július 16., 17:16
A 145 évvel ezelőtt született felfedező halálát az okozta, hogy meg akarta menteni egyik vetélytársa életét. Roald Amundsen azóta is az önzetlenség, az emberség példaképe a tudományos világban.
A norvégiai Borgeban 1872. július 16-án született Roald Engelbregt Gravning Amundsen nemcsak halálával, hanem egész életével és munkásságával példaképévé vált az eljövendő nemzedékeknek.
Honfitársa, Fridtjof Nansen Grönlandot átszelő expedíciójának hatására döntött úgy, hogy életét a felfedezésnek szenteli. Alig múlt 25 éves, amikor a Belgica fedélzetén útnak indult a háborgó óceánon. Hajójuk belefagyott a Bellighausen-tengerbe, így ők voltak az első kutatók és tengerészek, akik az Antarktiszon teleltek. 1903-ban azt az expedíciót vezette, amelynek először sikerült végighajóznia az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra az Északnyugati átjárón. Az út során méréseket végeztek az általa felfedezett északi mágneses sark környékén. Amundsen megismerkedett az eszkimókkal, megtanulta tőlük, hogyan lehet megélni a tundrán és a jégvilágban. Ugyanakkor eltanulta a szánhúzó kutyák hajtását, és dokumentálta az eszkimók hőszigetelő ruházatát, aminek későbbi expedícióin hatalmas hasznát vette. Állítólag ő volt az első olyan sarki utazó, aki rétegesen öltözött, hogy megóvja a test által kibocsátott hőt.
Eközben azonban vetélytársai sem ültek babérjaikon: amikor 1910-ben már minden készen állt az indulásra, megérkezett a hír, hogy Robert Peary és Frederick Cook felfedezők már elérték a sarkot. Amundsen úgy vélte, az utazás így tárgytalanná vált, ezért a Déli-sarkot vette célba. Tervéről tulajdonképpen csak testvére tudott, nem akarta, hogy vetélytársai is megismerjék terveit. (Azokban az években valóságos versenyfutás folyt a sarkok meghódításáért, a mai napig nem teljesen tisztázott, hogy az Északi-sarkot Peary vagy Cook érte el előbb. Ugyanakkor az első vitathatatlan északi-sarki út, méghozzá légi úton, szintén Amundsen nevéhez fűződik 1926-ból. Ennek ellenére Pearyt tekintik az első hódítónak, bár ő, mint később kiderült, „csak”40 kilométerre közelítette meg.)
Amundsenék 1911. október 20-án indultak útnak, és december 14-én, 35 nappal Scott előtt érték el a Déli-sarkot. A kiváló előkészületeknek és a nagyszerű szánhúzó kutyáknak köszönhetően simán, szinte eseménytelenül teljesítették a feladatot. Amundsen nem tudott maradéktalanul örülni a sikerének, mert őt világéletében az Északi-sark tartotta bűvöletében. „Ehelyett ott találtam magam a Déli-sarkon”–mondta később.
1925-ben Lincoln Ellsworth amerikai kutató társaságában két hidroplánnal indult Alaszkából az Arktisz felé, de 250 kilométerre a pólustól leszállásra kényszerült. Huszonnégy nap alatt harmincszor építették újra a jégkifutópályát, míg sikerült felszállniuk.
1926-ban ugyancsak Ellsworth támogatásával az olasz Umberto Nobilével társult, a terv pedig az volt, hogy nagyobb teherbírású, hosszabb ideig repülésre képes merev léghajón repüljenek át az északi pólus felett. A Norge-ra keresztelt léghajó személyzete május 11-én körözni kezdett a Sark fölött, ledobták a norvég, az olasz és az amerikai zászlót és továbbrepültek Alaszka felé. A probléma ezzel az úttal az volt, hogy Amundsen és Umberto Nobile összevesztek azon, melyik nemzeté is a dicsőség…
Hogy Nobile bizonyítsa igazát, miszerint az olaszoké az érdem, 1928-ban újabb léghajóutat szervezett az Északi-sarkra, ezúttal kizárólag olaszokból álló személyzettel. Csakhogy a repülés szerencsétlenül ért véget, a gép lezuhant. Hat ember eltűnt, kilencen, akik túlélték a zuhanást, a jégtáblákon ragadtak.
Bár a kapcsolat köztük nem volt felhőtlen, Amundsen egy percig sem habozott, hogy Nobile segítségére siessen. Hatalmas önzetlenségről téve tanúbizonyságot 1928. június 18-án Bergenből indult repülőn, de többé soha nem látták: a gép eltűnt, bizonyára a tengerbe veszett. Nobilét és társait két nappal később megtalálták: egy svéd gép fedélzetére vette őket. Az olasz sarkkutató 1978-ban 93 évesen hunyt el ágyban párnák közt. Az alig 56 éves Amundsen sírja pedig az általa annyira szeretett jeges óceán lett…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!