
Ki hitte volna, hogy egyszer Kuba miatt majdnem kitör az atomháború? Ötvenöt évvel ezelőtt, 1959. február 16-án vette át a hatalmat Fidel Castro, miután Batista diktátor újévkor elmenekült az országból. Ínséges idők köszöntöttek a karibi szigetországra.
2014. február 15., 08:042014. február 15., 08:04
Hogy Batista egy választásokat elcsaló, kisstílű diktátor volt, ahhoz kétség sem fér. De hogy mégis mi lett Kubából az utóbbi fél évszázadban, az már Fidel Castro lelkén szárad. Két évtizede uralkodott népe felett Batista, amikor az ellenzék 1953-ban 120 fegyveres támadást indított a Moncada-laktanya ellen – és ezzel megkezdődött a diktatúra elleni küzdelem. A támadás vezetőjét, Fidel Castrót elkapták, és 15 évre ítélték, de 1955-ben amnesztiával szabadult. Hiba volt elengedni, de ezt akkor még senki sem tudta…Mexikóba ment, ahol maga köré gyűjtötte a forradalom híveit, és elkezdte szervezni a harc folytatását. Csatlakozott hozzájuk Ernesto Che Guevara, a legenda, aki fiatalok millióinak vált utóbb példaképévé, benne látták a mindenkori forradalmi eszmék megtestesítőjét.
Batista diktatúrája már az amerikaiaknak is kezdett az idegeire menni – az idegbajt természetesen jelentős gazdasági és politikai érdekek is befolyásolták –, és a forradalmárok a jenkikben jelentős támogatókra találtak. 1959-re már egész Kuba forrongott, Batista pedig Dominikába menekült. Fidel lett az atyaúristen Kubában – szinte szó szerint, hiszen Castro nyomán egy pogány, kommunista pártállam született, amelyben Castro szava szentírás lett. Népét is becsületesen átverte: ígéretével ellentétben, a hatalom megszerzése után Fidel Castro nem rendezett demokratikus választásokat és nem állította vissza a Batista előtti alkotmányos rendet. Ehelyett a teljhatalmat egy háromtagú triumvirátus – Fidel Castro, Raúl Castro, Ernesto Guevera – vette át. Guevera vezetése alatt létrejött a kubai gulág, kényszermunkatáborok rendszere másként gondolkozók számára és mindazoknak, akik nem értettek egyet a teljhatalmú triumvirátus elképzeléseivel – erről nem tudtak azok, akik példaképet láttak Chében.
Nem túlzás azt állítani, hogy Kuba miatt karnyújtásnyira volt az emberiség egy atomháborútól: 1962-ben kitört a Kubai Rakétaválság, amerikai kémrepülőgépek felfedeztek szovjet rakétakilövő-állásokat, amelyek atomrakétákat fogadtak volna. A III. világháború fenyegető réme az egész világot behálózta, egy esetleges atomháború szinte elkerülhetetlennek tűnt. Csupán J. F. Kennedy elnök higgadtságának köszönhető, hogy az emberiség nem lett egy zsírpacni a falon. Kennedy és Hruscsov végül megegyeztek a rakéták leszereléséről: az oroszok Kubából vonták ki őket, az amerikaiak Törökországból vitték haza az atomtölteteket.
Elnökök, pártfőtitkárok jöttek-mentek a történelemben, Castro viszont fél évszázadig a helyén maradt. 2006. július 31-én egészségügyi okokból, ideiglenesen átadta a teljes hatalmat öccsének, Raúlnak. Fidel Castro valódi egészségügyi állapota azóta is államtitok…
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!