Ki hitte volna, hogy egyszer Kuba miatt majdnem kitör az atomháború? Ötvenöt évvel ezelőtt, 1959. február 16-án vette át a hatalmat Fidel Castro, miután Batista diktátor újévkor elmenekült az országból. Ínséges idők köszöntöttek a karibi szigetországra.
2014. február 15., 08:042014. február 15., 08:04
Hogy Batista egy választásokat elcsaló, kisstílű diktátor volt, ahhoz kétség sem fér. De hogy mégis mi lett Kubából az utóbbi fél évszázadban, az már Fidel Castro lelkén szárad. Két évtizede uralkodott népe felett Batista, amikor az ellenzék 1953-ban 120 fegyveres támadást indított a Moncada-laktanya ellen – és ezzel megkezdődött a diktatúra elleni küzdelem. A támadás vezetőjét, Fidel Castrót elkapták, és 15 évre ítélték, de 1955-ben amnesztiával szabadult. Hiba volt elengedni, de ezt akkor még senki sem tudta…Mexikóba ment, ahol maga köré gyűjtötte a forradalom híveit, és elkezdte szervezni a harc folytatását. Csatlakozott hozzájuk Ernesto Che Guevara, a legenda, aki fiatalok millióinak vált utóbb példaképévé, benne látták a mindenkori forradalmi eszmék megtestesítőjét.
Batista diktatúrája már az amerikaiaknak is kezdett az idegeire menni – az idegbajt természetesen jelentős gazdasági és politikai érdekek is befolyásolták –, és a forradalmárok a jenkikben jelentős támogatókra találtak. 1959-re már egész Kuba forrongott, Batista pedig Dominikába menekült. Fidel lett az atyaúristen Kubában – szinte szó szerint, hiszen Castro nyomán egy pogány, kommunista pártállam született, amelyben Castro szava szentírás lett. Népét is becsületesen átverte: ígéretével ellentétben, a hatalom megszerzése után Fidel Castro nem rendezett demokratikus választásokat és nem állította vissza a Batista előtti alkotmányos rendet. Ehelyett a teljhatalmat egy háromtagú triumvirátus – Fidel Castro, Raúl Castro, Ernesto Guevera – vette át. Guevera vezetése alatt létrejött a kubai gulág, kényszermunkatáborok rendszere másként gondolkozók számára és mindazoknak, akik nem értettek egyet a teljhatalmú triumvirátus elképzeléseivel – erről nem tudtak azok, akik példaképet láttak Chében.
Nem túlzás azt állítani, hogy Kuba miatt karnyújtásnyira volt az emberiség egy atomháborútól: 1962-ben kitört a Kubai Rakétaválság, amerikai kémrepülőgépek felfedeztek szovjet rakétakilövő-állásokat, amelyek atomrakétákat fogadtak volna. A III. világháború fenyegető réme az egész világot behálózta, egy esetleges atomháború szinte elkerülhetetlennek tűnt. Csupán J. F. Kennedy elnök higgadtságának köszönhető, hogy az emberiség nem lett egy zsírpacni a falon. Kennedy és Hruscsov végül megegyeztek a rakéták leszereléséről: az oroszok Kubából vonták ki őket, az amerikaiak Törökországból vitték haza az atomtölteteket.
Elnökök, pártfőtitkárok jöttek-mentek a történelemben, Castro viszont fél évszázadig a helyén maradt. 2006. július 31-én egészségügyi okokból, ideiglenesen átadta a teljes hatalmat öccsének, Raúlnak. Fidel Castro valódi egészségügyi állapota azóta is államtitok…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!