
2013. június 07., 12:122013. június 07., 12:12
Június 6-án lenne 100 éves Gobbi Hilda. Az 1988-ban elhunyt színésznőről ennek tiszteletére a közelmúltban alakult civil mozgalom utcát szeretne elnevezni a budapesti Angyalföldön. A kezdeményezés 21. századi módra az internet legnagyobb közösségi oldaláról indult, de már hivatalos kérelem is született az ügyben. Egyébként a kerek évforduló okán Gobbi Hilda-emlékév is az idei: Magyarországon több esemény is kapcsolódik az elismert és közkedvelt színésznőalakját idézőprogramsorozathoz.
Mindenki Szabó nénije – a rádiós sorozat több mint ezer előadásában szerepelt egészen haláláig – Budapesten született 1913-ban. A kis Hildáról hamar kiderült, hogy teljesen botfülű, ám az is, hogy tehetsége máshol keresendő: 1935-ben fejezte be tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960 és 1970 között a József Attila, 1971-től 1982-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház művésze volt. Pályáját Kossuth-díj, érdemes és kiváló művészi díjak koronázták.
De nemcsak színészként volt kiváló. Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi-emlékmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád-kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon. A Jászai otthonból később – szintén az őkezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Nemzeti Színház szintén szívügye volt: az 1965-ban felrobbantott teátrum újjáépítésére adományozta például 1983-ban a 70. születésnapjára kapott 100 ezer forint értékű takarékbetétkönyvének teljes összegét, de ez csak a kezdet volt. Gyűjtési akciót szervezett, melynek során 3,3 milliárd forint gyűlt össze a célra. Gobbi Hilda sajnos nem élhette meg az új Nemzeti Színház létrejöttét, de az építők nem feledkeztek meg emlékéről: a teátrum parkjában élethű szobra áll, jobban mondva ül.
A színésznő már pályakezdőként 106 éves anyókát játszott. Egy interjúban azt mondta: több mint százötven más-más sorsú öregasszonyt játszott, és összesen ötvenhétféleképpen halt meg. Gobbi Hilda tehát már fiatalon az öreg szerepek specialistájának számított. Talán ez az a karakter, amely mindenkinek eszébe jut neve hallatán, pedig arra is volt példa, hogy Nyilas Misit játszott. Legemlékezetesebb szerepének mindenképpen Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményének Mirigyét tartják. Felejthetetlen alakításokkal írta be nevét a magyar színháztörténetbe, országos ismertségét mégis filmes, televíziós és rádiós szerepeinek köszönhette. Magánélete nem volt titok: barátnőit mindenki ismerte. Politikai elkötelezettsége is ismert volt: baloldaliként tartották számon.
Gobbi Hilda 1988. július 13-án halt meg. Végakaratának megfelelően vasládába helyezett hamvai mellé színésztársai egy csomag fűmagot, az Imperial versenyló patkóját és visegrádi villájának egy tégladarabját tették.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
szóljon hozzá!