
Bár a munka ünnepe az ipari forradalomig nyúlik vissza, és chicagói munkásszakszervezetek harcolták ki a nyolc órás munkaidőt, volt néhány olyan évtized a huszadik században a volt szocialista blokk országaiban, amikor kötelező keretek közt ünnepelték a május elsejét az ottlakók.
2014. május 03., 18:322014. május 03., 18:32
2014. május 05., 10:532014. május 05., 10:53
A kommunista berendezkedés kezdete óta Romániában is különös figyelmet szenteltek az utcai felvonulásoknak. A tömegek mobilizálásának számtalan funkciója volt: hivatott volt kifejezni a vezetés erejét és hatalmát, ideológiailag nevelni, kimozdítani az egyszerű embereket a számukra biztonságot jelentő közegből, és ezáltal a hatalmat, a társadalmi kontrollt érvényre juttatni, szimulálni a demokratikus részvételt a politikai életben, és így tovább. A dolgozó nép eme közösségi megnyilvánulása igen szigorúan megkomponált és ellenőrzött volt – előre megtervezett forgatókönyv szerint zajlott minden felvonulás, s különösen fontos volt a május elsejei és az augusztus 23-i. Íme néhány az előre leszögezett belső instrukciók közül: szigorú politikai ellenőrzés, részvevők arányosítása életkor szerint, az allegorikus szimbólumok (sic!) elkerülése, a szocialista-realista kifejezésmód érvényesítése, a munkáscsoportok kvázi katonai fegyelmének megtartása, a kommunista szimbólumok háttérbe helyezése a nemzetiekkel szemben. Arra is volt például szabály, hogy a zászlók hány százaléka legyen vörös és hány százaléka trikolór. A drákói szigorra azért volt szükség, mert a rendszer ambivalensen kezelte a népet: bár ideológiailag kollektivista és a nép köré épülő volt, zsigerből tartott a tömegektől, lévén igen rossz véleménnyel az emberi természetről.
Éljen május elseje/ Zeng és dalol az élet/szóljon zeneszó, ének – fújtuk tehát teli tüdőből az iskolák, gyárak udvarain, és volt, aki persze azt: Rîde iară primăvara, / Peste cîmpuri, peste plai, / Veselia umple ţara, C-a venit Întîi de Mai! / Muncitorii au pornit / ªi-ntr-un glas s-au înfrăţit! / ªi ei azi sărbătoresc / Unu Mai muncitoresc. (Ismét nevet a tavasz,/ Mezőkön és réteken/ Öröm tölti el az országot, mert megjött május 1./A munkások elindultak/Egyetlen hangban testvérekké lettek/Ők is ma ünneplik/A munkás május egyet).
Mindezt már jóval május elseje előtt, hiszen nem úgy volt az, hogy mindenféle gyakorlás nélkül beállt az aranykor egyszerű gyermeke a sorba felvonulni, dehogy. Szabad óráiban, iskola, munka után vagy szünetben vezényszóra gyakorlatozott, menetelt, fordult, állt és dalolt, s emellett persze a nagy vezért és a pártot éltető táblákat gyártott.
Sokan élénken emlékeznek ma is a melegben cipelt panókra és lozinkákra, a feliratokra: Trăiască Partidul Comunist Român în frunte cu secretarul său general, tovarăşul Nicolae Ceauşescu (Éljen a Román Kommunista Párt élén főtitkárával, Nicolae Ceauşescu elvtárssal), Trăiască comunismul, viitorul luminos al întregii omeniri! (Éljen a kommunizmus, az emberiség fényes jövője), Ceauşescu – Muncitorii (Ceauşescu – A munkások), Ceauşescu PCR, Ceauşescu – Pace (Ceauşescu – Béke), Ceauşescu şi poporul (Ceauşescu és a nép).
Kis- és nagyvárosok iskolásainak és dolgozóinak kötelezően meg kellett jelenniük az eseményen, szó sem lehetett elkérezésről, elutazásról. Az iskolásoknak pionír ruhában kellett vonulniuk, a munkásokat pedig külön utasították, hogy a legszebb ruhájukat öltsék fel a jeles napra. Ennek reggelén egyébként sokszor a várost teherautóplatón járó fúvószenekar költötte a dolgozókat, akik aztán a fekete kenyérből, cikóriakávéból, orosz teából álló gyors és könnyű reggelijük elfogyasztása után az iskolák, gyárak udvarain rendeződtek sorokba, és szervezetten csatlakoztak az ott elhaladó többiekhez. A pártelvtársak számára tribünt ácsoltak, általában valamilyen szabadtéri közösségi hely közelében – a felvonulók megtervezett útvonalon katonás rendben haladtak, tartották a sokszor bűn nehéz felirathordozókat, és mozgalmi dalokat énekeltek. Amikor a vörös szőnyeges tribünhöz értek, kötelező módon integetniük kellett az elvtársaknak. A felvonulás végén miccs és sör várta a megfáradt dolgozót a központi parkban, téren. Ezután a pártot és a rendszert dicsérő kulturális műsorok nyújtottak kötelező jellegű szórakozást az egybegyűlteknek.
Felvonulni egyébként nem volt könnyű, még a jókedvűen induló felvonulás is feszültté, nyomottá, erőltetett menetté vált a végére. Ólomnehezek voltak a felfele tartandó táblák, betű- vagy képrészletek, és általában nagyon melegen sütött a nap a fejfedő nélkül vonulókra. Órákat kellett állni és menetelni, szükségét sem végezhette közben a vonuló, és az is megesett, különösen nagyobb városokban, hogy idegenek mellé került valaki, egyedül állt a tömegben – micsoda szimbolikus értéke is van azért ennek, ha belegondolunk: a magára maradt egyén, akit teljes önkifejező pompájában körülölel a szocialista valóság és társadalom!
Május elseje egyébként szabadnap volt, de persze csak diskurzus szintjén, hiszen egyrészt többnyire fel kellett vonulni, másrészt pedig ennek előkészületei miatt több munkanapnyit is túlóráztak a dolgozók. Az ünnepnapon a televízió is hosszított műsort sugárzott, nem csupán 20 és 22 óra között volt adás, hanem már 11.30-kor elkezdődött. Persze a műsor javát szocialista munkát dicsérő riportok töltötték ki, például a Munka Virágai és az Egész nép szívéből szól című adások kifejezetten a május elsejéhez kötőd
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!