2015. február 06., 21:282015. február 06., 21:28
Zilahi Ágnes Réka
Egy 2500 évvel ezelőtt elhunyt, tetovált szibériai hercegnő arcát rekonstruálta egy svájci preparátor. Ukok hercegnő annak a szibériai fennsíknak a nevét kapta, ahol 1993-ban rátaláltak az archeológusok. A múmiára – a 20. század egyik legjelentősebb régészeti felfedezésére – egy novoszibirszki kutató, Natalja Polosmak lelt rá. A szakembereket is meglepetésként érte a lelet épsége, teste pedig szépen kidolgozott őskori művészi motívumokkal díszített volt, viszont nyakát és arcát megviselte az idő, így senki nem tudhatta, hogyan nézett ki élete során.
Nemrég viszont a svájci, állatkitöméssel foglalkozó szakembernek, Marcel Nyffeneggernek köszönhetően elkészült az arcrekonstrukció. A Schaffhausenben élő kutatót a német Speyerváros történelmi múzeumának, a Historische Museum der Pfalz munkatársai kérték fel erre. A szakértő, akinek fő „szenvedélye” az őskori emberek arcának a rekonstruálása, a múmia koponyájának 3D-s modellje alapján dolgozott, és alapos kutatómunkára volt szüksége, hogy az arcizmokat, a bőr struktúráját, a hercegnő szemeit és arckifejezését hitelesen ábrázolhassa. Egy hónapon keresztül építette fel a csontozatra az arcizmokat, a szövetrétegeket, illetve a bőrstruktúrát, majd meghatározta a hercegnő szemszínét, illetve arckifejezését.
A gyurmaszerű anyagból készült modellt szilikonnal, majd egyfajta gumi és gyanta keverékkel borította, erre kerültek rá a végső kellékek – a szemöldökök, a szempillák és a haj. Több mint 100 000 hajszálat használtak a hercegnő hajának elkészítéséhez. A hercegnő megközelítőleg huszonöt évesen hunyhatott el. Hat ló társaságában temették el, az állatok szerepe az volt, hogy spirituális kísérők legyenek a túlvilágon. Nyughelyén posztóból, fából, bronzból és aranyból készült díszeket is találtak, továbbá egy kis edényt, amelybe kannabiszt raktak, és egy kőből készült tálcát, amin égetett koriander magok voltak.
A vele eltemetett ruhák és „kozmetikumok” alapján a kutatók újjáalkották a hercegnő öltözködési stílusát, és sikerült felfedniük szépségének titkait is. Ukok hercegnő hosszú kínai selyemruhát viselt és bonyolult motívumokkal díszített csizmát hordott. Abban a korszakban a népességnek csak a magas státussal rendelkező embereit temették kínai selyemben. A haja teljesen le volt nyírva, azonban egy lószőrből készült parókát hordott.
A hercegnő testén lévő tetoválások ma is népszerűek lennének. A bal vállán egy mitológiai állat volt: szarvasfej, egy griffmadár csőrével, agancsokkal. Az agancsokat griffmadárfejek díszítik. Emellett testén egy leopárdot ábrázoló tetoválás volt, az egyik csuklóján pedig egy szarvasfej.
A kutatók szerint Ukok hercegnő 162 centiméter magas lehetett, és 25-28 éves kora körül – mellrák miatt csontsoványan – halhatott meg. Az elmúlt húsz évet a múmia Novoszibirszkben, egy tudományos intézményben töltötte, jelenleg pedig Gorno Altaiskben van, a Republikánus Nemzeti Múzeumban. Az Altaj-hegység lakossága egyébként nem örül, hogy a múmiát elszállították eredeti helyéről. A helyi öregek azt állítják, hogy a múmia eltávolítása egy túlsó világra nyíló ajtó megjelenéséhez vezetett, és Ukok hercegnő bosszúként földrengéssel és árvizekkel bünteti majd őket.
A Siberian Times szerint Ukok hercegnő nemsokára saját mauzóleumot kap, és továbbra is az Ukok fennsíkon fog örök álmot aludni. A szibériai hercegnő megtalálásának helyszíne Oroszország, Kína, Kazahsztán és Mongólia négyes határpontjának közelében található, ahol korábban szkíta-hun kori halomsírokban fejedelmi temetkezéseket tártak fel az i. e. 6. és 3. század közötti időszakból. A helyszínről művészeti korszakot (paziriki kultúra) is elneveztek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!