Ifjabb Dobrovitz József idén ötödik lett a a budapesti világkupa futamában
Fotó: MTI
Színpompás színházi lovasbemutatóval indított az elmúlt hétvégén a Fogathajtó Világkupa budapesti versenye. A Córdobai Spanyol Királyi Istállók lovai először léptek magyar közönség elé kétfelvonásos Andalúz Fieszta című előadásukkal.
2017. december 09., 19:102017. december 09., 19:10
2017. december 09., 19:142017. december 09., 19:14
Ritka színes esemény színhelye volt szombat és vasárnap a budapesti Papp László Sportaréna, ahol a spanyol lovasszínház-bemutatónak, a Fogathajtó Világkupa versenyszámainak, szünetben pedig a budapesti Állatorvostudományi Egyetem lovastanár (hippológus) képzését elvégző diákok diplomakiosztásának tapsolhatott a közönség. A szombat délutáni előadás kezdetére mintegy négyezren ültek a nézőtéren, a várva várt lovasbemutató pedig nem is okozott csalódást. A spanyolországi bemutató legnagyobb erényének számított a magas szintű lovastudás ötvözése az ország kulturális védjegyének számító flamencóval. A háttérben kivetített nagyméretű spanyol zászló a jellegzetes zenei aláfestéssel biztosította a díszletet a tíz méter magasból, köteleken leeresztett mozgó színpadhoz, amelyen táncos pár kápráztatta el a közönséget. A műsor részeként videót nézhettünk meg a messze földön híres Spanyol Királyi Ménesről, amit az andalúz tenyészállatok élőben történő felvonultatása és bemutatása követett.
Végig a flamenco és a lovasok egymásra találása jellemezte az előadást. Az első felvonás zárásaként Miklósa Erika operaénekesnő és az andalúz Senorita carussel nyolc lovasa mutatott be fantasztikus produkciót. Az előadást a szervezők ősbemutatóként harangozták be, hiszen korábban még nem volt példa arra, hogy a spanyol lovasok magyar lovasokkal és magyar operaénekesekkel lépjenek föl. A második felvonásban a rendező a Carmen operaáriáit a córdobai idomítás magasiskolájával ötvözte előadásában. Az idomárok lovaikkal vonultak fel, és mutatták be a legapróbb részletekig kidolgozott mutatványaikat. A közönség legnagyobb elismerését a Capriola-mutatvány váltotta ki, amikor a lovak adott jelszóra mind a négy lábukkal egyszerre ugrottak a magasba. A mellettem ülő, frissen végzett székelyföldi származású lovastanár barátom elmagyarázta: ez a mutatvány igen ritka jelenség, a betanított lovaknak csak kis része képes rá.
Flamencó és lovas felvonulás: rendhagyó műsorral örvendeztették meg a spanyolok a magyar közönséget
Fotó: Lovasshow.hu
A második felvonásban tapsolhatott a közönség a Granada nevű produkciónak is: Kiss B. Atilla operaénekes és a Győri Ördöglovasok közös jelenetét fáklyalángok színesítették. A színház és opera valamint a lovassportok eme érdekes ötvözete olyan előadást eredményezett Budapesten, amelyet igen ritkán láthat magyar közönség. A hosszú vastaps jelezte, hogy hasonló műsorokra gyakrabban lenne szükség a Kárpát-medencében.
A látványos lovasbemutatók folytatásaként a budapesti Állatorvostudományi Egyetem frissen diplomázott lovastanárai (hippológusai) vehették át tanáraiktól az oklevelet. Idén 17 sikeresen végzett oktató tanár kezdheti el pályafutását a lovak, és a lovászat csínját-bínját elsajátítani akaró fiatalok körében. Eddig összesen százan végezték el a budapesti állatorvosi egyetemen ezt az új szakot, Erdélyből mindössze ketten. A sepsiszentgyörgyi Czine Attila (portrénkon)Bocskai-öltönyben és székely kokárdával a mellén vette át diplomáját, két évvel ezelőtt pedig egy csíkszeredai hölgy végezte el ugyanezt a szakot Budapesten.
„Hét év németországi tartózkodás után Sopronba mentem, ahol egy lovardában lestem el a szakma titkait, és közben elvégeztem az egyetemi képzést is. Azt tervezem, hogy immár diplomával és megfelelő szakmai tudással felvértezve a közeljövőben hazatérek Székelyföldre, ott szeretnék lovászattal foglalkozni”– mondta lapunknak Czine Attila.
A Córdobai Spanyol Királyi Istálló
A II. Fülöp spanyol király által 1570-ben alapított Spanyol Királyi Istállók az évszázadok során elsősorban lovasiskolaként működtek. Maga az alapító király is híres lovas volt, a lovak szerelmese. Az uralkodó választása nem véletlenül esett Córdobára, hiszen Spanyolország évszázadok óta elismert védjegyét, a legendás andalúziai lovakat ezen a vidéken tenyésztik ma is. A 450 éves intézmény falai között nemcsak lovak tenyésztése folyik, hanem az istálló szakemberei a klasszikus spanyol lovasiskola hagyományait folytatva különleges bemutatókkal várják a közönséget.
A budapesti lovasrendezvény a Fogathajtó Világkupa versenyszámaival folytatódott szombat este és vasárnap. A Fedeles Fogathajtó Világkupát először 2001-ben rendezték meg. A szabadtéri versenyeken gyűjtött pontok alapján a világ 10 legeredményesebb négyes-fogathajtója nevezhet be a versenysorozatra, amelynek döntőjébe a legjobb hat versenyző kerül. Magyarország 2007-ben rendezhetett először próbaversenyt, Budapest 2008-tól került be a versenynaptárba. Nem kis magyar teljesítmény, hogy az ország eddig 11 alkalommal lehetett házigazdája azoknak a csúcstalálkozóknak, amelyek a világ legjobb fogathajtóit fogadták. Budapest mellett eddig Madridban, Londonban, Genfben és Lipcsében tartottak Fogathajtó Világkupát.
A lovastanár Czine Attila hazatérne Erdélybe
Fotó: Ilyés Szabolcs
A szombat esti tíz órás kezdés a Papp László Sportaréna speciálisan kiépített pályafelületén várta csatasorba a versenyzőket. A fogathajtók akadály- és gyorsaságversenyen vettek részt. A szabadtéri versenyektől eltérően – ahol díj-, maraton- és akadályhajtás szerepel a versenyszámok között – a fedeles pályán elmarad a díjhajtás. Itt a versenypályát legfeljebb 15 akadályból építik ki, közülük rendszerint három a maratoni, a többi az akadályhajtásnál használt bójákból álló akadály.
A fedeles lovasverseny alapvetően eltér a szabadtéritől. A zárt tér, a fény, a hang, a közönség közelsége különös légkört teremt. Ehhez a lovak és persze hajtóik is különbözőképpen alkalmazkodnak. A mostani versenyen is akadt olyan fogat, amely nehezen tudott bejönni a „hangos”versenypályára. A felfokozott hangulatú fedeles verseny izgalmas és látványos volt, ahol sokszor csak tized- vagy századmásodpercek döntöttek. A verseny egyébként a pályán eltöltött idő és a bóják tetejéről levert vagy érintetlen labdák alapján dőlt el. Egy labda leveréséért büntetés jár. A sikerhez különös bravúr szükségeltetett. A világkupa-versenyen a holland fogathajtók voltak számbeli fölényben (3), de volt francia és svájci, illetve két magyar versenyző is. A budapesti világkupa végén a tavalyi évben is nyertes holland Koos de Ronde örülhetett az elsőségnek.
Javier Gomez, a spanyol lovasok vezetője úgy fogalmazott: „bennünket a lovak és a zene szenvedélyes szeretete köt össze”. Tulajdonképpen erről szólt a teljes hétvégi, budapesti lovasrendezvény.
Koos de Ronde megvédte címét
A holland Koos de Ronde nyerte a Papp László Sportarénában rendezett lovas világkupa négyesfogathajtó versenyét, amelyen legjobb magyarként ifjabb Dobrovitz József ötödik lett. A csapatban négyszeres világbajnok hajtó az összevetésben nyújtott teljesítményének köszönheti sikerét. Az első futamban hárman csaknem azonos időeredménnyel és verőhiba nélkül zártak, de a második körben a budapesti verseny címvédője, De Ronde két verőhibát, míg két ellenfele közül a svájci Jerome Voutaz négy, a szintén holland Ijsbrand Chardon három, egyenként öt másodperces verőhibával teljesítette a pályát. A legjobb tíz hajtót felvonultató világkupában csak vendégként szereplő magyaroknak nem sikerült jól a vasárnapi verseny: ifjabb Dobrovitz József ötödik, míg apja, a csapatban világbajnok Dobrovitz József, hetedik lett hét verőhibája miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!