Ifjabb Dobrovitz József idén ötödik lett a a budapesti világkupa futamában
Fotó: MTI
Színpompás színházi lovasbemutatóval indított az elmúlt hétvégén a Fogathajtó Világkupa budapesti versenye. A Córdobai Spanyol Királyi Istállók lovai először léptek magyar közönség elé kétfelvonásos Andalúz Fieszta című előadásukkal.
2017. december 09., 19:102017. december 09., 19:10
2017. december 09., 19:142017. december 09., 19:14
Ritka színes esemény színhelye volt szombat és vasárnap a budapesti Papp László Sportaréna, ahol a spanyol lovasszínház-bemutatónak, a Fogathajtó Világkupa versenyszámainak, szünetben pedig a budapesti Állatorvostudományi Egyetem lovastanár (hippológus) képzését elvégző diákok diplomakiosztásának tapsolhatott a közönség. A szombat délutáni előadás kezdetére mintegy négyezren ültek a nézőtéren, a várva várt lovasbemutató pedig nem is okozott csalódást. A spanyolországi bemutató legnagyobb erényének számított a magas szintű lovastudás ötvözése az ország kulturális védjegyének számító flamencóval. A háttérben kivetített nagyméretű spanyol zászló a jellegzetes zenei aláfestéssel biztosította a díszletet a tíz méter magasból, köteleken leeresztett mozgó színpadhoz, amelyen táncos pár kápráztatta el a közönséget. A műsor részeként videót nézhettünk meg a messze földön híres Spanyol Királyi Ménesről, amit az andalúz tenyészállatok élőben történő felvonultatása és bemutatása követett.
Végig a flamenco és a lovasok egymásra találása jellemezte az előadást. Az első felvonás zárásaként Miklósa Erika operaénekesnő és az andalúz Senorita carussel nyolc lovasa mutatott be fantasztikus produkciót. Az előadást a szervezők ősbemutatóként harangozták be, hiszen korábban még nem volt példa arra, hogy a spanyol lovasok magyar lovasokkal és magyar operaénekesekkel lépjenek föl. A második felvonásban a rendező a Carmen operaáriáit a córdobai idomítás magasiskolájával ötvözte előadásában. Az idomárok lovaikkal vonultak fel, és mutatták be a legapróbb részletekig kidolgozott mutatványaikat. A közönség legnagyobb elismerését a Capriola-mutatvány váltotta ki, amikor a lovak adott jelszóra mind a négy lábukkal egyszerre ugrottak a magasba. A mellettem ülő, frissen végzett székelyföldi származású lovastanár barátom elmagyarázta: ez a mutatvány igen ritka jelenség, a betanított lovaknak csak kis része képes rá.
Flamencó és lovas felvonulás: rendhagyó műsorral örvendeztették meg a spanyolok a magyar közönséget
Fotó: Lovasshow.hu
A második felvonásban tapsolhatott a közönség a Granada nevű produkciónak is: Kiss B. Atilla operaénekes és a Győri Ördöglovasok közös jelenetét fáklyalángok színesítették. A színház és opera valamint a lovassportok eme érdekes ötvözete olyan előadást eredményezett Budapesten, amelyet igen ritkán láthat magyar közönség. A hosszú vastaps jelezte, hogy hasonló műsorokra gyakrabban lenne szükség a Kárpát-medencében.
A látványos lovasbemutatók folytatásaként a budapesti Állatorvostudományi Egyetem frissen diplomázott lovastanárai (hippológusai) vehették át tanáraiktól az oklevelet. Idén 17 sikeresen végzett oktató tanár kezdheti el pályafutását a lovak, és a lovászat csínját-bínját elsajátítani akaró fiatalok körében. Eddig összesen százan végezték el a budapesti állatorvosi egyetemen ezt az új szakot, Erdélyből mindössze ketten. A sepsiszentgyörgyi Czine Attila (portrénkon)Bocskai-öltönyben és székely kokárdával a mellén vette át diplomáját, két évvel ezelőtt pedig egy csíkszeredai hölgy végezte el ugyanezt a szakot Budapesten.
„Hét év németországi tartózkodás után Sopronba mentem, ahol egy lovardában lestem el a szakma titkait, és közben elvégeztem az egyetemi képzést is. Azt tervezem, hogy immár diplomával és megfelelő szakmai tudással felvértezve a közeljövőben hazatérek Székelyföldre, ott szeretnék lovászattal foglalkozni”– mondta lapunknak Czine Attila.
A Córdobai Spanyol Királyi Istálló
A II. Fülöp spanyol király által 1570-ben alapított Spanyol Királyi Istállók az évszázadok során elsősorban lovasiskolaként működtek. Maga az alapító király is híres lovas volt, a lovak szerelmese. Az uralkodó választása nem véletlenül esett Córdobára, hiszen Spanyolország évszázadok óta elismert védjegyét, a legendás andalúziai lovakat ezen a vidéken tenyésztik ma is. A 450 éves intézmény falai között nemcsak lovak tenyésztése folyik, hanem az istálló szakemberei a klasszikus spanyol lovasiskola hagyományait folytatva különleges bemutatókkal várják a közönséget.
A budapesti lovasrendezvény a Fogathajtó Világkupa versenyszámaival folytatódott szombat este és vasárnap. A Fedeles Fogathajtó Világkupát először 2001-ben rendezték meg. A szabadtéri versenyeken gyűjtött pontok alapján a világ 10 legeredményesebb négyes-fogathajtója nevezhet be a versenysorozatra, amelynek döntőjébe a legjobb hat versenyző kerül. Magyarország 2007-ben rendezhetett először próbaversenyt, Budapest 2008-tól került be a versenynaptárba. Nem kis magyar teljesítmény, hogy az ország eddig 11 alkalommal lehetett házigazdája azoknak a csúcstalálkozóknak, amelyek a világ legjobb fogathajtóit fogadták. Budapest mellett eddig Madridban, Londonban, Genfben és Lipcsében tartottak Fogathajtó Világkupát.
A lovastanár Czine Attila hazatérne Erdélybe
Fotó: Ilyés Szabolcs
A szombat esti tíz órás kezdés a Papp László Sportaréna speciálisan kiépített pályafelületén várta csatasorba a versenyzőket. A fogathajtók akadály- és gyorsaságversenyen vettek részt. A szabadtéri versenyektől eltérően – ahol díj-, maraton- és akadályhajtás szerepel a versenyszámok között – a fedeles pályán elmarad a díjhajtás. Itt a versenypályát legfeljebb 15 akadályból építik ki, közülük rendszerint három a maratoni, a többi az akadályhajtásnál használt bójákból álló akadály.
A fedeles lovasverseny alapvetően eltér a szabadtéritől. A zárt tér, a fény, a hang, a közönség közelsége különös légkört teremt. Ehhez a lovak és persze hajtóik is különbözőképpen alkalmazkodnak. A mostani versenyen is akadt olyan fogat, amely nehezen tudott bejönni a „hangos”versenypályára. A felfokozott hangulatú fedeles verseny izgalmas és látványos volt, ahol sokszor csak tized- vagy századmásodpercek döntöttek. A verseny egyébként a pályán eltöltött idő és a bóják tetejéről levert vagy érintetlen labdák alapján dőlt el. Egy labda leveréséért büntetés jár. A sikerhez különös bravúr szükségeltetett. A világkupa-versenyen a holland fogathajtók voltak számbeli fölényben (3), de volt francia és svájci, illetve két magyar versenyző is. A budapesti világkupa végén a tavalyi évben is nyertes holland Koos de Ronde örülhetett az elsőségnek.
Javier Gomez, a spanyol lovasok vezetője úgy fogalmazott: „bennünket a lovak és a zene szenvedélyes szeretete köt össze”. Tulajdonképpen erről szólt a teljes hétvégi, budapesti lovasrendezvény.
Koos de Ronde megvédte címét
A holland Koos de Ronde nyerte a Papp László Sportarénában rendezett lovas világkupa négyesfogathajtó versenyét, amelyen legjobb magyarként ifjabb Dobrovitz József ötödik lett. A csapatban négyszeres világbajnok hajtó az összevetésben nyújtott teljesítményének köszönheti sikerét. Az első futamban hárman csaknem azonos időeredménnyel és verőhiba nélkül zártak, de a második körben a budapesti verseny címvédője, De Ronde két verőhibát, míg két ellenfele közül a svájci Jerome Voutaz négy, a szintén holland Ijsbrand Chardon három, egyenként öt másodperces verőhibával teljesítette a pályát. A legjobb tíz hajtót felvonultató világkupában csak vendégként szereplő magyaroknak nem sikerült jól a vasárnapi verseny: ifjabb Dobrovitz József ötödik, míg apja, a csapatban világbajnok Dobrovitz József, hetedik lett hét verőhibája miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!