Vettel-győzelem a jubileumi nagydíjon

A 2015-ös Forma–1-es világbajnokság Magyar Nagydíján karrierje során ötödik alkalommal is a brit Lewis Hamilton indulhatott az élről. A pilóta a tizedik idei versenyhétvégéjén a kilencedik pole pozícióját szerezte meg. Mellőle mercedeses csapattársa, a német Nico Rosberg startolhatott, a harmadik rajtkockából pedig a Ferrarival versenyző Sebastian Vettel. A sikeres hétvége ellenére a brit azonban sokat bakizott. Először a rajtot rontotta el, aztán az első körben Nico Rosberggel csatázva a sikánt. Visszajött a versenybe, de a biztonsági autós időszak után ütközött Daniel Ricciardóval, és visszacsúszott a 13. helyre. A végén a 6. helyen ért célba, megelőzve Rosberget. Így a vb-pontversenyben a nehézségek ellenére is növelni tudta előnyét.

Hamiltonnal ellentétben ezúttal Vettelnek jött össze minden. A német pilóta 2009 óta négy világbajnoki címet nyert, minden évben az első háromból rajtolt a Hungaroringen, kétszer az élről, mégsem tudott nyerni a Magyar Nagydíjon. Most a nagy hőséget és a Mercedesek rossz rajtját kihasználva megtörte magyarországi átkát. A 41. győzelmével utolérte az örökranglistán Ayrton Sennát, s négy világbajnoki címe ellenére az utóbbi évek kritikáit követően talán most vált igazi sztárrá. „Nagyon jól rajtoltam, ez volt a kulcs a győzelemhez. Nehéz volt vezetni az autót, mégis élveztem, mert gyors volt – mondta Vettel, aki Jules Bianchi emlékének ajánlotta győzelmét. – Nagyon nehéz volt ez a hét mindannyiunknak, ez a győzelem Jules-é. A Ferrari és a szurkolói is tudták, hogy előbb-utóbb Jules a csapat pilótája lett volna. Így is a családunk tagja volt.” A német pilóta így is csak 99 százalékban volt elégedett, az egy százaléknak pedig a trófea volt az oka: az lett volna az igazi, ha akkoriban nyer, amikor még Herendi porcelánból készült díjat kapott a győztes, nem fémtrófeát. Vettelt a szervezők később meglepték egy kisebb Herendi porcelán trófeával.

Az idei Magyar Nagydíj amúgy a jubileumi 30. volt, az elsőt még a kommunizmus idején, 1986-ban rendezték a mogyoródi pályán. A története Bernie Ecclestone-hoz, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnökéhez fűződik, aki Forma–1-es versenyt akart rendezni a vasfüggöny mögött. A tárgyalások során több ország is szóba került (Kína, Szovjetunió, Jugoszlávia), végül barátai Magyarországra hívták, s amikor Budapesten sétált, a magyar főváros annyira lenyűgözte, hogy azonnal elhatározta: Kelet-Európában először Magyarországon rendeznek versenyt. Az előtárgyalások során a lehetséges helyszínek között szerepelt a Városliget és a Népliget, végül 1985 szeptemberében a szerződés megkötésekor eldőlt, hogy új pályát építenek a Budapest melletti Mogyoródon. Tervezését az Aszfaltútépítő Vállalat mérnökei, Papp István és Gulácsi Ferenc végezték, a tervezés számítógéppel való kidolgozásának világviszonylatban is úttörő jellegű példáját alkották meg.

A mogyoródi pályát 1985. október elsején kezdték építeni, és rekordidő, 8 hónap alatt készült el. A megnyitót 1986. március 24-én tartották, augusztus 10-én pedig a Száguldó Cirkusz első magyarországi futamán már közel 200 ezer néző izgulhatta végig a futamot, amelyet a brazil Nelson Piquet nyert honfitársa, Ayrton Senna és a brit Nigel Mansell előtt. Az évek során a gazdasági nehézségek miatt többször felmerült, hogy a mogyoródi versenyt törlik a naptárból, ám a magyarországi sportdiplomaták, Frank Tamás tulajdonos, a kormány képviselőinek a támogatásával mindig sikerrel tárgyaltak a hosszabbításról. Néhány évvel ezelőtt, a 2012-es abu-dzabi nagydíjon a magyar delegáció megegyezett Ecclestone-nal a 2021-ig tartó folytatásról, így a magyar és környékbeli szurkolók számára hat évig még garantált a mogyoródi kiruccanás.