Szellemvárossá vált Szocsi

Kóbor kutyák, szeméthegyek, kihalt utcák, gödrös, megroggyant utak, mocsaras, állóvizes közterek – ilyen a tájkép Szocsiban csata után. A március 16-án záródó paralimpia után kiürültek az olimpia ürügyén felhúzott városrészek, elnéptelenedett a település, amelybe 51 milliárd dollárt öntött az orosz vezetés. Amely úgy tartja – legalábbis erről szólnak a nyilatkozatok –, hogy nagyszerű örökséget hagyott Szocsira, ám a városban készült friss képeket nézegetve ezt igen nehéz elhinni. Alekszander Valov orosz blogger képsorozata, amely a néptelen település mai viszonyait mutatja be, bejárta és sokkolta a nagyvilágot. Ezekből úgy tűnik, beteljesülnek a sötét jóslatok, amelyek a fejlesztések kirakatjellegéről, a rohammunka rossz minőségéről és a kivitelezők túlfizetéséről szóltak: mintha a város semmit sem profitált volna a versenyekből, fantomházakat hagyva az utókorra, melyek a jelek szerint egy idő után semmire sem lesznek jók, bírják egy ideig, majd csendben összedőlnek.

Pedig a szervezők minden idők legdrágább olimpiájára valóban bámulatos épületeket és létesítményeket húztak fel, horribilis összegeket költöttek az infrastruktúra kiépítésére. A 15 sportlétesítmény és a három olimpiai falu mellett új autópálya-szakaszok, vasútvonalak, alagutak, reptéri kifutók, kikötőterminálok, erőművek és szállodák épültek. A Szocsit Krasznaja Poljanával összekötő 48 kilométeres közút és vasút például 8,6 milliárd dollárba került, ami önmagában meghaladja a vancouveri téli olimpia teljes költségvetését. Ráadásul az építkezések hatalmas felzúdulást keltettek a környezetvédők köreiben, akik tiltakoztak a Fekete-tenger és a kaukázusi nemzeti parkok ökoszisztémáiban is óriási kárt tevő építkezések ellen. És az olimpia rendezését nem csak a természet sínylette meg. Sajtóbeszámolók alapján az építkezéseken feketén dolgoztatták a volt szovjet tagköztársaságokból érkezett vendégmunkásokat, akik közül sokan meg sem kapták a bérüket, miközben a rossz munkakörülmények miatt több mint 25 ember vesztette életét. A jogvédők a kényszer-kilakoltatásokra is figyelmeztettek, hiszen az építkezések során mintegy 1500 házat dózeroltak le, sok lakót pedig erőszakkal költöztettek ki. Ma úgy látszik, fölöslegesen.

A hagyományosan a nyári turizmusra építő városban most 40 ezer hotelszoba van, ebből 20 ezer csak az olimpia miatt jött létre. Szakértők szerint ekkora kapacitásbővüléssel nem bírnak majd el az utazási irodák. Igaz, Forma–1-es verseny is jön majd Szocsiba, de akkor sem lesz szükség ennyi kiszolgáló létesítményre, ráadásul az a sportverseny is csak néhány napot vesz igénybe. Hét épületet speciálisan a téli sportok igényeihez alakítottak, ezek közül az egyiket majd a városba költöztetett KHL-es hokicsapat fogja használni, míg a megnyitóünnepségnek helyet adó Fist Aréna a 2018-as futball-vb egyik helyszínéül szolgál. A többi épületnek azonban nem tudni, mi lesz a sorsa.

És nem tudni azt sem, mi lesz a Krasznaja Poljana síparadicsommal, hiszen Szocsi pálmafákban gazdag szubtrópusi övezetben fekszik – éppen ezen adottsága miatt kellett őrült összegeket költeni az olimpiára. Krasznalja Poljana ugyan 70 kilométernyire fekszik a várostól, és hegyei 1000-2000 méter magasak, de ott is melegebb van az átlagosnál, és kevés a hó. Az orosz rendezők a játékok előtt pénzt nem kímélve függetlenítették magukat az időjárástól: az olimpia alatt akár 500 hóágyú is dolgozhatott volna, amely percenként 50 ezer liter vizet volt képes hóvá alakítani. Emellett 500 ezer köbméter tavalyi havat is elraktároztak, amelynek olvadását speciális szigetelőponyvával akadályozták meg. De ezt nem lehet évente megismételni, a síparadicsom gyorsan becsődölhet. Szakemberek szerint az épületek sem bírják majd öt évnél tovább. Putyin kirakatvárosát lassan a kóbor kutyák is elhagyják, hisz a szellemek élelmiszerhulladékot sem termelnek.