
Zsinórban a Ploiești-i vereség volt a román nemzeti válogatott harmadik leégése. Az osztrák csapat 1:0-ra nyert
Fotó: frf.ro
2020. október 16., 08:502020. október 16., 08:50
Bevallom: gonosz lettem az utóbbi években! Ha valamikor még tudtam szurkolni a román fociválogatottnak, mára ez az érzés kihalófélben van bennem. És nem azért, mert bármilyen bajom lenne a többséggel, hanem mert kezdek rájönni, hogy a honi labdarúgás sem más, mint a társadalom labdába zárt képe: tele van hazugsággal, érdekek mentén szerveződik, baráti, rokoni kapcsolatok szövik át, ügyeskedő hozzá nem értők vezetik, és mindenek fölött áll (ebben is) az anyagi haszon, önös érdekek vezérlik a legmagasabb szinttől kezdve.
a hazáért készek meghalni a pályán a játékosok, a vezetők pedig a föld alá süllyednek szégyenükben egy rosszabb eredmény láttán.
Ugyan! A szurkolónál becsapottabb ember nincs a földkerekségen…
Nem állítom, hogy mindenki csal, lop, hazudik, aki a foci körül kering, de elnézve a válogatott utóbbi szerepléseit, a zsinórban elvesztett mérkőzéseket, az embernek megfordul a fejében, hogy az egész román labdarúgást játékos ügynökök, felkapaszkodott amatőrök, szélhámosok vezetik. És valószínűleg nem állunk messze az igazságtól…
Mirel Rădoi személyében a szövetség kinevezett egy olyan edzőt a válogatott élére, aki pár hétig edzette a bukaresti csobán, Gigi Becali nyáját, ezen kívül semmiféle szakmai tapasztalattal nem rendelkezik. Jó fiú szegény, elődeihez képest még a megjelenése is normális, pár mondatot dadogás nélkül elmond, csak egyelőre éppen ahhoz nem ért, amihez kellene. De hát, akik felkenték „főnöknek”, azok sem tudnak sokat a sportágról. A román szövetség technikai igazgatója – aki elméletileg a legjobban kellene tudja, mit beszél – kijelentette, hogy Rădoi nagy edző lesz. Mi, akik csak kibicelünk a „szakik” körül, eddig azt hittük, előbb kell „nagy edző” legyél ahhoz, hogy aztán rád bízzanak egy nemzeti válogatottat…
senki sem nyilatkozik az okokról, a kiútról, a megoldásokról. A föld nyelte el őket. Bezzeg egy győztes meccs után fehér ingben és élére vasalt nadrágban, több ezer eurós órákkal a csuklójukon ott tolonganak a mikrofonok előtt, zsebre vágnak ilyen-olyan prémiumokat, noha nekik van a legkevesebb közük egy-egy sikerhez.
Rădoi olyan amilyen, de az előtte lévők sem tudtak csodát tenni. Bárki, akik a futball körül forog megállapíthatja: elsősorban a játékosállománnyal van baj. A focisták nem a válogatottnál kellene megismerkedjenek a labdával, ám évek, ha nem évtizedek óta semmi sem mozdul az ifik nevelés körül. Noha a szövetség hozott egy olyan szabályt, hogy minden első osztályú csapatnak két 21 éven aluli játékossal kell kezdenie a mérkőzést, ezt az edzők úgy játsszák ki, hogy az első percekben (előfordult, hogy 15 másodperc után!) lecserélik egyiküket. Ugyanakkor a Liga 1-ben minden három román játékosra jut egy külföldi. Ezek többségükben másod-, harmadrangú futballisták, aki jó pénzért ideig-óráig elvegetálnak egy-egy csapatnál, dolguk végeztével továbbállnak, semmiféle kötődésük nincs sem az őket foglalkoztató klubhoz, sem a szurkolókhoz, sem pedig az országhoz, amely befogadta őket. Kevés tehetséges román fiatal futkos a pályákon, nagyon leszűkült a válogatási lehetőség. Persze
vagy még a romániainál is alacsonyabb színvonalú bajnokságokban tengetik életüket. Az edzők, mint valami őrült körforgásban, egymást váltják a csapatok kispadján, mindig ugyanazok kerülnek elő, még ha bizonyítottan nincsenek is a helyzet magaslatán. A román foci – amely néhány évtizeddel ezelőtt még az utcákra csalta a népet örömünnepet ülni –, lassan, de megállíthatatlanul süllyed az ingoványban.
Bizony, gonosz vagyok. Az vigasztal, hogy a román újságírók újabban egyre többször mutogatnak a szomszédba: bezzeg a magyarok, ők ismét sínen vannak! Ha ilyet olvasok ültömben is kihúzom magam…
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!