
Marco Rossi magyar szövetségi kapitány szombaton a finnek ellen mutatkozik be. Kiderül, hogy sajtótájékoztatóbeli optimzmusa valóra vál-e?
Fotó: MTI
A héten kezdődik az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által már korábban beharangozott új küzdelemsorozat, a Nemzetek Ligája. A sorozat tétje a trófeán, illetve a divíziókon belüli mozgásokon kívül négy Európa-bajnoki kvalifikációs hely.
2018. szeptember 07., 21:542018. szeptember 07., 21:54
2018. szeptember 07., 21:572018. szeptember 07., 21:57
Az UEFA az új küzdelemsorozatot 2011-ben kezdte el tervezni, az 54 tagállam szövetsége pedig 2014-ben az asztanai kongresszuson egyhangú szavazással fogadta el a tervet. Még Greg Dyke, az újításoktól általában húzódozó angol Futballszövetség (FA) elnöke is lelkesedett az ötletért, kijelentve: a Nemzetek Ligájában az angol válogatottnak lehetősége nyílna rendszeresen olyan nívós ellenfelekkel játszani, mint Spanyolország, Németország és Olaszország.
A nemzetközi szövetség a sorozatban induló csapatokat az első kiírásban négy divízióra (A, B, C, D), ezeken belül négy csoportra (1-4) osztotta az aktuális UEFA-koefficiens alapján. Az első két divízióban (A, B) tizenkét-tizenkét csapat verseng, négy hármas csoportra osztva. A C-ben két hármas és két négyes csoportot alakítanak ki, a D-ben pedig négy négyes csoportot. A csoportokon belül oda-visszavágós mérkőzéseket játszanak. Az első három divízió csoportutolsói kiesnek, a B-, C- és D-divízió csoportelsői pedig eggyel feljebb lépnek. Az A-divízió négy csoportelsője vív meg a Nemzetek Ligája trófeájáért.
Azért volt szükség a sorozat beindítására – magyarázták az illetékes UEFA-tisztségviselők –, hogy az Eb- és vb-selejtezők mellett lejátszott barátságos mérkőzéseket felváltsák olyan összecsapásokkal, amelyeknek tétje van. A jelenlegi rendszerben ugyanis nem mindegyik nemzeti szövetség használja ki a lehetőségeit: vannak olyan csapatok, amelyek nem kötnek le a szabad időpontokban barátságos mérkőzéseket, más válogatottak pedig a „kötelező” barátságos összecsapásokat nem veszik komolyan. „Ezzel a formátummal nő az érdeklődés az európai nemzetek közötti mérkőzések iránt” – indokolták röviden az újítást az illetékesek.
Kicsit árnyalja a képet, hogy az új sorozatban induló válogatottak egyben négy Európa-bajnoki kvalifikációs helyért is versenyeznek.
Mi történik azonban, ha a csoportelsők már kvalifikálták magukat az Európa-bajnokságra a hagyományos selejtezősorozatból? A szabály értelmében ebben az esetben az utánuk következő legjobb mérlegű divíziótárs csapat kapja meg a lehetőséget. Ha szükséges (például az A-divízió minden tagja már Eb-résztvevő), a helyeket a „gyengébb” divíziók között osztják szét. Mivel nagy valószínűséggel az európai topcsapatok a hagyományos sorozatban már kijutnak a kontinensviadalra, a Nemzetek Ligájába visszaosztott kvalifikációs helyekkel a gyengébb csapatoknak több esélyük marad az Eb-re való kijutáshoz.
Az A-divízió négy csoportgyőztese 2019 júniusában vív meg a Nemzetek Ligája trófeájáért. A hagyományos Eb-selejtezőket (amelyeken 20 kvalifikációs helyet lehet megszerezni) 2019 márciusa és novembere között rendezik, a sorsolásra decemberben kerül sor. Az új rendszerű Eb-pótselejtezőt 2020 márciusában játsszák. Az Eb-re 2020 júniusában kerül sor.
Elméletileg a Nemzetek Ligájában részt vevő gyengébb csapatoknak esélyük van arra, hogy kijussanak a 2020-as Európa-bajnokságra – a hagyományos lebonyolítási rendszert kikerülve. Gyakorlatilag azonban a különböző ligák (A, B, C, D) csoportköreinek (1-4) zárultával újabb sorsolás következik, újabb mérkőzések várnak a csapatokra egy másik rendszer szerint. Ez azonban annyira bonyolult, hogy még a szakembereknek is fejtörést okoz az UEFA által összeállított kiírás pontos áttanulmányozása és megértése. Elég, ha tudjuk, hogy a 2016-os franciaországi Eb-re 24 csapat jutott ki a hagyományos rendszerben, a legjobb harmadikok pótselejtezőt vívtak egymással, Magyarországnak is ezzel volt szerencséje. A 2020-as Eb-re immár nem 24, hanem csak 20 csapat, a 10 csoport első két helyezettje jut ki. A fennmaradó négy helyre a Nemzetek Ligájából pályázhatnak a csapatok a keretes anyagban foglaltak szerint.
Magyarország a C liga második csoportjába került Finnországgal, Észtországgal és Görögországgal. Ha a hagyományos erőviszonyokat nézzük, akkor az új edzőnek, Marco Rossinak a csapata (a belga George Leekenst néhány barátságos mérkőzés lejátszása után Csányi Sándor MLSZ-elnök menesztette posztjáról) a második helyért lehet harcban a görögök mögött. Ugyanez mondható el a román csapatról is. A C liga negyedik csoportjában a szerbek mögött a második helyet célozhatja meg nagy harcban Montenegróval. Ám a képlet nem ilyen egyszerű: nem lehet tudni ugyanis, hogy a Nemzetek Ligáját mennyire veszik komolyan az egyes szövetségek. Elképzelhető, hogy ezt a kiírást több szövetség a kísérletezésre használja fel: a fiatal, a nemzeti csapatban kevesebb lehetőséget kapó játékosokat nevezi a mérkőzésekre, mert a hagyományos módon szeretne kijutni az Eb-re. Ezért előre lefutott mérkőzésekről aligha beszélhetünk. A barátságos mérkőzéseknek a kora tehát lejárt, kérdés, hogy a Nemzetek Ligája mennyire fogja kivívni a nézők és játékosok tetszését, és mennyire váltja be a hozzá fűzött sportszakmai reményeket.
A négy ligában szereplő csapatok az UEFA-koefficiens alapján
A liga: Németország, Portugália, Belgium, Spanyolország, Franciaország, Anglia, Svájc, Olaszország, Lengyelország, Izland, Horvátország, Hollandia
B liga: Ausztria, Wales, Oroszország, Szlovákia, Svédország, Ukrajna, Írország, Bosznia-Hercegovina, Észak-Írország, Dánia, Csehország, Törökország
C liga: Magyarország, Románia, Skócia, Szlovénia, Görögország, Szerbia, Albánia, Norvégia, Montenegró, Izrael, Bulgária, Finnország, Ciprus, Észtország, Litvánia
D liga: Azerbajdzsán, Macedónia, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország, Lettország, Feröer-szigetek, Luxemburg, Kazahsztán, Moldova, Liechtenstein, Málta, Andorra, Koszovó, San Marino, Gibraltár
A ligák csoportbeosztásai a sorsolást követően
A liga: 1. csoport: Németország, Franciaország, Hollandia
2. csoport: Belgium, Svájc, Izland
3. csoport: Portugália, Olaszország, Lengyelország
4. csoport: Spanyolország, Anglia, Horvátország
B liga: 1. csoport: Szlovákia, Ukrajna, Csehország
2. csoport: Oroszország, Svédország, Törökország
3. csoport: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Észak-Írország
4. csoport: Wales, Írország, Dánia
C liga: 1. csoport: Skócia, Albánia, Izrael
2. csoport: Magyarország, Görögország, Finnország, Észtország
3. csoport: Szlovénia, Norvégia, Bulgária, Ciprus
4. csoport: Románia, Szerbia, Montenegró, Litvánia
D liga: 1. csoport: Grúzia, Lettország, Kazahsztán, Andorra
2. csoport: Fehéroroszország, Luxemburg, Moldova, San Marino
3. csoport: Azerbajdzsán, Feröer-szigetek, Málta, Koszovó
4. csoport: Macedónia, Örményország, Liechtenstein, Gibraltár
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!