Megszűnt csapat. Újraéledő sportklub?

Emiatt több magántulajdonban lévő klub működését ellehetetlenítették, mivel azelőtt egyes csapatok bevételének legnagyobb része innen származott. Ellenben egy nagy településnél, megyénél ez nem gond, mivel a költségvetésük 5 százaléka nagyon jelentős összeg, és komoly pénzt tudnak elkülöníteni ilyen célra. De a kisebbeknél fejtörést okozott, ezért sok helyen városi sportklubot hoztak létre az önkormányzatok (ahol addig még nem létezett), így saját intézményük fenntartásaként számolhatják el a sportra elkülönített pénzeket.

Haldoklik a vásárhelyi sportélet

Példaként felhozható Marosvásárhely, ahol számos csapat a csőd szélén áll, mivel korábban a polgármesteri hivatal nagy összegekkel támogatta a klubokat. Csakhogy a kormányrendelet óta ezt nem tudja már megtenni. Így jutott a Marosvásárhelyi ASA arra a sorsra, hogy fizetésképtelenséget kellett jelentenie, és kérdéses, tudja-e folytatni tavasszal a másodosztályos labdarúgó-bajnokságot.

De a többi csapatsportban sem állnak jobban. A férfi kosárlabda-bajnokságban szereplő Maros KK is csak kínkeserves körülmények között, a megmaradt támogatóinak segítségével próbál fennmaradni, mint ahogy a teremlabdarúgó-együttes, a többszörös román bajnok City’us is. Nem jobb a helyzete a női kosárlabdacsapatnak és a női röplabdásoknak sem. Ugyanakkor pénzügyi gondok miatt a Marosvásárhelyi Mureşul visszalépett a másodosztályos női kézilabda-bajnokságtól. Éppen ezért decemberben a megyeközpont vezetői önkormányzati ülésükön közös nevezőre jutottak, és elhatározták: létrehozzák a városi sportklubot, amelynek több szakosztálya is lesz.

Állami és helyi pénzekből támogatott csapatok

A fővárosi együttesek közül a Steauát a katonaság, a Bukaresti CSM-t a főváros, a Dinamót pedig a rendőrség. A Jászvásári Poli egyetemi sportklubként van bejegyezve, mint ahogy a CSU Suceava is. Városi sportklubként működnek Focşani és Fogaras együttesei, mint ahogy Nagybánya alakulata is. A Dunărea Călăraşi, a Konstancai Dél-Dobrudzsa KC, a HC Vaslui és a Tordai Potaissa olyan egyesületeken keresztül működnek, amelyeket a megyei és/vagy a helyi önkormányzatok támogatnak – többségüket a közigazgatási egységek jegyezték be karöltve egy vállalkozóval.

Összehasonlítás

Érdekességként megnéztük, mi a különbség a Székely­ud­var­helyi KC-nak és a Konstan­­­cai Dél-Dobrudzsa KC-nak nyújtott támogatások között.

Tehát egy 270 ezer lakost számláló város, amely kikötője révén gazdaságilag az egyik legerősebb az országban, jóval több pénzt tud adni a sportra, akár 33-szor nagyobb összeget, mint egy 32 ezres székely település. És akkor ne beszéljünk a Bukaresti CSM-ről, azaz a fővárosi VSK-ról, mely 2017-ben 13 millió eurónak megfelelő összeget (60 millió lejt) kapott a helyi önkormányzattól. Ebből osztoznak a különböző szakosztályok: atlétika, kosárlabda, női kézilabda, férfi kézilabda, motorkerékpár, sakk, rögbi, illetve női- és férfi röplabda. Természetesen a Bajnokok Ligájában is érdekelt női kézilabdacsapat kapja a legtöbbet, körülbelül 3 millió eurót, hiszen újságírók számításai szerint havonta körülbelül 150 ezer euró a játékosok és edzők bére, ami mellé még rengeteg kiadás társul. Bár a férfiak biztosan nem kapnak ennyit, valószínűleg nekik is vaskos pénzösszeget utalnak.

Vita a pénzen

El is indult a folyamat, hogy megmentsék a kézilabdázást Udvarhelyen. Történt ugyanis, hogy mielőtt az SZKC főtámogatója elhunyt, a klub jelentős pénzösszeget kapott (még nem utalták át), hogy alapítson kézilabda-akadémiát. A magyar kormány 1,4 millió eurónak megfelelő támogatást (441 millió forint) ígért e célra.

Csakhogy közben Székely-udvarhely polgármesteri hivatala bejelentette: mivel a KC-nak 400 ezer eurós tartozása van – utólag ezt a klub vezetői megcáfolták, és azt közölték, hogy csak fele –, és hamarosan várható, hogy zárolják a számláit, a létrehozandó akadémiának felajánlanak egy másik megoldást. Mégpedig azt, hogy a decemberben hozott tanácshatározattal elindított Városi Sportklub (VSK) keretében kézilabda-szakosztályt is indítanának, és akkor átveszik a támogatást.

A VSK ötletét még tavaly májusban vetette fel a helyi önkormányzat ülésén Hajdó Csaba, az MPP–EMNP koalíció képviselője. „A létrehozására vonatkozó döntés a decemberi ülésen született meg, célja pedig az volt, hogy a Székelyföldi Jégkorong Akadémiával elkezdett együttműködéshez megtaláljuk a megfelelő jogi hátteret, hogy az akadémia, a város és a magántámogatók hozzájárulása a legegészségesebb formában találkozhasson. Egyébként az akadémia vezetősége javasolta ezt a jogilag és adminisztráció szempontjából is legkézenfekvőbb megoldást” – mondta Hajdó.

„Amikor elindítottuk a folyamatot, a kézilabda még nem volt képben, a jégkorong volt az egyedüli sportág. Amint kiderült, hogy az SZKC kilép a bajnokságból, Gálfi Árpád polgármesterrel gyorsan egyeztettünk arról, hogy a VSK alkalmas-e egy kézilabda-szakosztály létrehozására is. A válasz pedig egyértelmű igen volt. Az egyesületen belül átlátható formában találkozik a külföldi, az akadémiás és a helyi vállalkozók támogatása, hiszen bárki is ad pénzt a VSK-nak, azt az összeget az önkormányzatnak bele kell foglalnia a költségvetésbe, minden teljesen átlátható” – folytatta Hajdó.

A VSK még alakulóban van, egyelőre a polgármester és a városi önkormányzat irányítja, a további részletekről februárban határoznak majd. Csakhogy

Az tény, hogy a klubnak ki kell fizetnie tartozásait, amit az elmúlt hónapokban halmozott fel. A szenátor betegsége miatt ugyanis nem tudott sok időt és energiát fordítani a csapatra, ezért a játékosok néhány hónapig nem kaptak fizetést. Annak viszont kicsi az esélye, hogy sikerül minden tartozást rendezni, a magyar kormány támogatása pedig nem használható fel erre. Úgyhogy egyelőre a városi sportklub által működtetett kézilabda-szakosztály mielőbbi elindítása tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak, hogy a sportág ne menjen tönkre Székelyudvarhelyen.