Magyarverők diadala Új-Zélandon

Fájó szívvel nézhették a magyar szurkolók az U20-as világbajnokság aucklandi döntőjét, amelyben Brazília és Szerbia mérkőzött egymással. A szomorúság onnan adódhatott, hogy a Bernd Storck által felkészített magyar válogatott Brazíliával a csoportkörben, Szerbiával pedig a nyolcaddöntőben találkozott – és mindkét alkalommal a mérkőzés utolsó pillanataiban maradt alul. A csoportban a „selecao” ellen a magyarok korán vezetést szereztek, de Tamás kiállítását követően a második félidőben a brazilok előbb egyenlítettek, majd egy vitatható tizenegyessel szerezték meg a győzelmet. Az egyenes kieséses szakaszban a szerbek következtek, akik még nehezebben gyűrték le a magyarokat. A második félidőben megszerzett vezetést a 91. percben egy szögletet követően született góllal egyenlítették ki a szerbek, s bár a hosszabbításra tíz emberre fogyatkozott az ellenfél, a magyarok képtelenek voltak döntésre, vagy legalább a büntetőkig vinni a dolgot. Sőt, egy ellentámadásnál a 118. percben egy jobboldali beadást követően Talabér a saját hálójába küldte a labdát. Így búcsúzott a magyar válogatott Új-Zélandtól. „Ennek a kiesésnek egy kicsit magyaros íze van” – kommentálta az eseményeket Dárdai Pál, a felnőtt válogatott szövetségi kapitánya. A magyarokat kínlódva legyőző két válogatott vívta végül a döntőt, és bár tudjuk, hogy a sportban nincsen „ha”, érdemes talán elmélázni azon: mi lett volna, ha…

Az említett két csapatnak különben nem volt könnyű a döntőig verekednie magát: a brazilok két, a szerbek három hosszabbításos mérkőzést játszottak az egyenes kieséses szakaszban. Ráadásul a döntő sem a rendes játékidő végén dőlt el, az 1-1-es döntetlent követően a 117. percben Makszimovics révén született az aranyat érő szerb gól. Amely egyúttal azt is jelentette, hogy Szerbia története során először nyert U20-as vb-t – leszámítva Jugoszlávia 1987-es aranyérmét. Akkor a Robert Jarni, Zvonimir Boban, Robert Prosinecki, Predrag Mijatovics és Davor Suker nevével fémjelzett – az említettek zömmel horvátok – társaság még Jugoszláviának szerzett aranyérmet. Az ötszörös győztes brazilok ezúttal negyedszer végeztek másodikként, s így nem sikerült befogniuk a ranglistát hat elsőséggel vezető Argentínát. Az U 20-as torna történetében először fordult elő, hogy egy csapat úgy nyert aranyérmet, hogy mind a négy meccsét ráadásban (hosszabbításban és/vagy 11-esekkel) hozta az egyenes kieséses szakaszban. Szerbia a legjobb tizenhat között hosszabbítás után 2–1-re nyert a magyarok ellen, míg a negyeddöntőben tizenegyes párbajban múlta fölül az Egyesült Államokat (0–0-t követően). A döntőbe jutásért rendezett meccsen 2–1-re verte Malit hosszabbításban, a döntőben pedig szintén hosszabbításban a brazilokat 2–1-re. A harmadik helyért különben – ritka eset – két afrikai válogatott csaphatott össze: Mali 3–1-re nyert a második félidőben emberhátrányban játszó Szenegál ellen. Ezzel Mali a második érmét szerezte meg az U20-as vb-ken, miután 1999-ben szintén harmadik lett.

Az Új-Zélandon rendezett világbajnokságnak egy jelentős magyar vonatkozását is feljegyezhetjük: Mervó Bencénél senki nem szerzett több gólt a tornán. Mind a magyar játékos, mind pedig Viktor Kovalenko ötször volt eredményes, ám az ukrán kiosztott két gólpasszt is, így ő lett a torna gólkirálya. Értelemszerűen meg is nőtt a győri játékos ázsiója. „Napról napra alakul a kép Bence jövőjével kapcsolatban – nyilatkozta a játékost képviselő menedzseriroda részéről Kövesdi Viktor. – Olyan külföldi lehetőségei vannak, amelyek közül egyet várhatóan elfogadunk. Jelenleg kilenc-tíz európai országból érdeklődnek. Szeretnénk minél alaposabban felmérni az érdeklődő klubok szakmai elképzelését, azt, hogy hogyan építenék fel Bence karrierjét” – fogalmazott Kövesdi.

Magyar csapat U20-as vb-n legutóbb 2009-ben Egyiptomban szerepelt, akkor Egervári Sándor gárdája a bronzéremig jutott. A 3. helyért a magyarok Costa Ricát győzték le 11-esekkel, előtte büntetőpárbajban jutottak tovább a csehek, majd hosszabbítás után az olaszok ellen. Az akkori keretből azonban csak kevesen kerültek a felnőttválogatott közelébe, és még kevesebben váltak meghatározó játékosaivá. Ma már csak Gulácsi Péter, Koman Vladimir, Simon Ádám, Korcsmár Zsolt, Németh Krisztián, Varga Roland nevét hallhatjuk.

Nagyra nőttek
Az U20-as világbajnokságok története 1977-ben kezdődött, azóta minden második évben rendezik meg. Az eddigi tizenhét torna során nyolc ország tudta elhódítani a bajnoki címet. Argentína hat aranyérmével a legsikeresebb, őket a brazilok követik öt elsőséggel. A portugálok kétszer, míg a németek, a spanyolok, a ghánaiak és két, már nem létező ország (Szovjetunió és Jugoszlávia) válogatottja egy-egy alkalommal vihette haza az értékes serleget. A tornákon az elmúlt évtizedekben számos csillag tűnt fel, aki később nagy karriert futott be. 1979-ben például Diego Maradona kapta a legjobb játékosnak járó Aranycipőt. Négy évvel később Brazília lett az első, de a két gólt rúgó játékosok névsorában ott volt egy akkor ismeretlen 19 éves fiú: Marco van Basten. Két évvel később ugyancsak brazil aranyérem született többek között Silas és Muller játékának köszönhetően. Ugyanazon a tornán tűnt fel a bolgár labdarúgás egyik legnagyobb csillaga, Emil Kosztadinov. Az 1989-es tornát Portugália nyerte olyan játékosokkal, mint Luis Figo vagy Fernando Couto, de a figyelem középpontjába a gólkirály, az orosz Oleg Szalenko került, aki öt évvel később felnőtt vb-n is gólkirályi címet nyert.
A portugál válogatott 1991-ben megvédte címét, ekkor a luzitán gárdában olyan nevek szerepeltek, mint Rui Costa vagy Joao Pinto, akik a két évvel korábban feltűnt honfitársaikkal a portugál aranygeneráció magvát képezték. Négy évvel később Argentína nyert ugyan, az Aranycipőt pedig Etxeberria, sokkal nagyobb pályát futott be viszont a háromgólos játékosok között felbukkanó spanyol Raul. Még inkább a spanyolokról szólt az 1999-es év, amikor az ibériai alakulat első ízben nyerte meg a tornát. Nem csoda, a csapat irányítója ugyanis nem más volt, mint Xavi. Két évvel később Saviola vezetésével újból a pumák nyerték a döntőt, ám a világ ezúttal egy brazil csodagyerekre, Kákára figyel fel. A 2003-as torna egyértelmű felfedezettje a spanyol Andres Iniesta, akinek pályafutását aligha kell bemutatni. 2005-ben kezdte karrierjét az argentin csodagyerek: a Hollandiában rendezett U20-as vb-t Argentína nyerte, Lionel Messi pedig Aranycipővel és Aranylabdával távozhatott a tornáról. Az akkori névsor amúgy is kivételesen gazdag volt, szerepelt rajta többek között a kolumbiai Radamel Falcao és a nigériai John Obi Mikel. Két év múlva újra Argentína jutott fel a trónra olyan játékosoknak köszönhetően, mint Angel di Maria vagy Agüero, de ekkor tűnt fel a spanyol Pique, a chilei Alexis Sanchez és az uruguayi Cavani is.