Vízi Imre, Boros Miklós és Túrós-Jakab László a Magyar Kézműves Sörök Udvarán
Fotó: Magyarnapok.ro
A Kolozsvári Magyar Napok alkalmával ismét gazdag sportprogram várta az érdeklődőket. Nemcsak különböző sportágakat lehetett kipróbálni, hanem érdekes beszélgetéseken is részt venni. Ezekből nyújtunk egy kis ízelítőt.
2017. augusztus 27., 13:052017. augusztus 27., 13:05
2017. augusztus 27., 13:102017. augusztus 27., 13:10
Csodálatos, hogy Kolozsvárnak olyan modern sportcsarnoka van, amelyben nemsokára kosárlabda Európa-bajnokságot rendeznek – mondta Vízi Imre, a kolozsvári U egykori kosárlabdázója azon a fórumbeszélgetésen, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával tartottak a Szentegyház utcai Magyar Kézműves Sörök Udvarában. Az egykori román válogatott játékos Boros Miklós és Túrós-Jakab László sportújságírókkal beszélgetett a közeledő Eb-ről és az 50–60 évvel ezelőtti élményeiről.
1959 májusában még szabadtéren rendezték a kontinenstornát, a csapatok a törökországi Isztambulban mérték össze erejüket – emlékezett vissza Vízi Imre, akinek elmondása szerint akkor még a volt szovjet blokk országai uralták a mezőnyt. Az első nyolc csapatba csak a bronzérmes franciák és a hetedik helyen végzett belgák fértek be Nyugat-Európából. Az első két helyen a szovjetek és a csehszlovákok végeztek, a negyediken a magyarok, őket követték a bulgárok és a lengyelek. A románok, akik a csoportkörben legyőzték a magyarokat, csupán a nyolcadikak lettek. Abban az időben az európai kosárlabdát a szovjetek uralták – fogalmazott Vízi. Korán felismerték, hogy az erőnlét meghatározó, ezért rengeteget edzettek. Sokat szaladtak és jól védekeztek. Nem csoda, hogy Isztambulban már sokadik aranyérmüket zsebelhették be.
„A sportágat nem a magas játékosok uralták, legalábbis Európában. Mi 1964-ben láttunk először amerikaiakat, akik egy kelet-európai turnén vettek részt. Akkor szembesültünk először azzal, hogy a 2 m-nél magasabb játékosok is mennyire mozgékonyak tudnak lenni. Különben minden európai csapatot legalább 60 ponttal vertek” – mondta az egykori román válogatott játékos, aki szerint régen is nehéz volt magyarként a válogatottba kerülni. „Elsősorban a bukarestieket részesítették előnyben, vidékiek nehezen kerültek a válogatott keretbe, főleg, ha még magyarok is voltak” – mondta Vízi Imre.
A jelenre térve a magyar szakember úgy fogalmazott: a román keretben nincs tehetséges irányító. Az utánpótlás-képzésben tevékenykedő edzők úgy gondolják, hogy csak a magas játékosokkal érdemes foglalkozni. „Ha az ificsapatban valaki fél fejjel magasabb, mint a többi, akkor arra építenek, és úgy próbálják megnyerni a tornát. Az alacsonyabb, tehetséges játékosokkal már nem foglalkoznak, így a jó irányítók évek óta hiányoznak a hazai porondról” – vélte az 50-es évek egyik legjobb kolozsvári kosárlabdázója, aki szerint a kincses városban tartandó Eb-csoportban a magyar–román mérkőzésen dől majd el, hogy melyik csapat lesz a negyedik.
A Magyar Kézműves Sörök Udvarán zajlott beszélgetésen igen nagy volt a zaj. Többen csak azért tértek be az udvarra, hogy a nagy melegben legurítsanak egy sört, vagy az ott tartózkodó ismerőseikkel váltsanak néhány szót. Így a nem megfelelő hangosítással párosítva mindez azt eredményezte, hogy a beszélgetésből csak keveset lehetett hallani. Azt a szurkolói kérdést mindenesetre meghallottuk, amely a részvevőket az idei Eb végeredményéről faggatta. Túrós-Jakab László szerint az első négybe a spanyol, a horvát, a görög és a francia csapat kerül. Vízi Imre szerint a görögök helyett a litvánok lesznek majd az elődöntőben. Boros Miklós szerint a franciák és a spanyolok mellé a házigazda törökök kerülnek, valamint a szerbek és a litvánok közül az egyik.
: Tatár Tamással a Juniorul Fociklub szervezésében a gyermekek játékos fociedzésen vettek részt, a romániai teqballcsapat vezetője, Ilyés Szabolcs, valamint Koffol Gábor csapatmenedzser teqballbemutatót tartott. Vívócsörték címmel a kolozsvári vívás bicentenáriumának alkalmával Killyéni András sporttörténész és vendégei beszélgettek, a Báthori István Líceumban kicsiknek és nagyoknak teniszt oktattak, és természetesen nem maradhatott el az Öregfiú KEK Alumni Focikupa elnevezésű rendezvény sem. A programban szombat délelőtt a III. Erkel Ferenc Sakknapok alkalmával amatőr nyílt rapid sakkversenyre lehetett benevezni, délután pedig a Teqball, az új erdélyi sikersportág című rendezvényen Lázár Zsolt világbajnokkal Boros Miklós sportújságíró beszélgetett. A programból nem hiányzott a Fradi-közönségtalálkozó, a Dribli Erdélyi Fociklub által szervezett Családi focibajnokság, valamint vasárnap a Közéleti Focibajnokság, amelyen többek között újságírók és lelkészek is összemérhették erejüket.
Ugyancsak Boros Miklós volt a moderátora annak a beszélgetésnek, amelyet a Magyar Kézműves Sörök Udvarán tartottak – ezúttal sokkal jobb körülmények között. Igaz, a hangoskodókat ezúttal nemcsak a moderátor, hanem az érdeklődők is többször csendre intették. A meghívott Gazdag József felvidéki sportújságíró volt, aki Boros Miklóssal az erdélyi és felvidéki magyar futball sajátosságait vette számba.
Részben ez érvényes a felvidéki bajnokságra is – mondta Gazdag József –, bár néhány éve a dunaszerdahelyi DAC klubja egy identitáserősítő tervbe kezdett bele. Erre talán azért is volt szükség, mert a 90-es években a nacionalista Meciar-féle politika a szurkolásban is akarta éreztetni hatását. A szlovákok megmutatták, ki az úr Pozsonyban, a stadion környékén, a lelátón és a gyepen is. 1992. szeptember 16-án ugyanis a Slovan-Bratislava–Ferencváros BEK-meccsen a magyar szurkolókat a szlovák kommandósok a lelátón szétverték. Szlovákia felé menet a magyar buszokon még hangosan szólt a „Kassa, Pozsony, Eperjes és Komárom/ Tankkal megyünk át a szlovák határon/ Az a szép, az a szép, ha miénk a Felvidék,/ Ha miénk az egész Felvidék” nóta. Visszafelé volt, aki megcsókolta a földet, miután átért a határon. A magyar kormány valószínűleg először tanácskozott futballmeccsről, a parlamentben ezzel indult a hétfő, Magyarország hivatalosan tiltakozott a magyar szurkolók elleni brutális rendőri fellépés ellen. A visszafogottabb, kevésbé nacionalista szlovák csapatok drukkerei is megütközve tapasztalták az értelmetlen erőszakot.
Azt követően egy törés állt be, erre pedig ráerősített 2008-ban egy DAC–Slovan összecsapáson tapasztalt rendőri túlkapás – ugyancsak a magyar szurkolókkal szemben. A dunaszerdahelyi csapat mérkőzésein ugyanis mindig magyarul szurkolnak a játékosoknak. Gazdag József furcsállva mondta el: Hadas Miklós magyarországi szociológus meglepődött, amikor Ipolyvisken a felvidéki magyarok a 2010-es vb-n rendezett szlovák–olasz meccsen nem Szlovákiának drukkoltak.
A kassai születésű újságíró kérdésre válaszolva elmondta: nem lehet olyan határozott karaktert találni, aki magyarságára hivatkozva visszautasította volna a nemzeti tizenegyet. Sőt, Saláta Kornél szlovák válogatott egy interjúban arra sem tudott egyértelmű választ adni, hogy ő magyar-e vagy szlovák.
Az idők folyamán mindig volt egy-két magyar játékosa a szlovák válogatottnak: az utóbbi időben Pinte Attila, Simon Gyula vagy Borbély Balázs. Ez utóbbiról elmondható, hogy egy magyar–szlovák meccsen mindkét himnuszt elénekelte.
Gazdag József a csehszlovák válogatott életéből is mesélt egy „magyar történetet”. „Az együttesben a 70-es években szerepelt Szikora György is, akiről Szepessy Gyuri bácsi egy alkalommal azt találta mondani, hogy magyar fiú. Ezt a csehszlovák sajtó úgy felkapta, hogy egy prágai csehszlovák–magyar mérkőzés szünetében – amikor a magyarok 2–1-re vezettek a cseh fővárosban – az öltözőben árulással vádolták Szikorát, akit meg is ütöttek. Később, a mérkőzés után feleségét bántalmazták a villamoson, autójukat megrongálták. A játékos pályafutása derékbetört” – mesélte a mintegy negyven évvel ezelőtt történteket.
Boros Miklós ezzel kapcsolatban elmondta: Kovács István román szövetségi kapitány éppen ezért nem hívta be Bölöni Lászlót két éven keresztül a válogatottba, mert nem akarta, hogy támadási felületet nyújtson.
A felvidéki Dunaszerdahelyhez hasonlóan immár a román ligában is van magyar csapat, a Sepsi OSK, amely jelentős magyarországi támogatást élvez. Igaz, sokkal kevesebb magyar játékos szerepel a szentgyörgyi együttesben, mint a DAC-nál. A felvidéki klub ugyanis komoly utánpótlás-nevelésbe kezdett, ezt pedig a szlovákok is elismerik, hiszen az U21-es és U23-as keretben több dunaszerdahelyi nevelésű fiatal játszik. Közülük a legnagyobb tehetség a mindössze 19 éves Bénes László, akit nemrég a Borusia Mönchengladbach szerződtetett. „Kár, hogy nem a magyar válogatottat választotta, hiszen támadó középpályás poszton Kárpát-medence-szerte kevés olyan tehetséges játékos van, mint ő” – vélte Gazdag József felvidéki sportújságíró.
Kérdésre válaszolva a szakember elmondta: Dunaszerdahelyen a szlovákok elfogadták a magyar nyelvű szurkolást, mert tudják, nem ellenük irányul. A nem magyar játékosok is tudnak már egy-két rigmust, sőt a szerdahelyi mérkőzések után az ellenfelek játékosai is megtapsolják a helyi szurkolókat a párját ritkító jó hangulat megteremtéséért. „Természetesen nem a Slovan Bratislava, a Trencsén vagy a Nyitra elleni mérkőzésekről van szó” – tette hozzá sokat sejtetően a felvidéki sportújságíró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!