Vízi Imre, Boros Miklós és Túrós-Jakab László a Magyar Kézműves Sörök Udvarán
Fotó: Magyarnapok.ro
A Kolozsvári Magyar Napok alkalmával ismét gazdag sportprogram várta az érdeklődőket. Nemcsak különböző sportágakat lehetett kipróbálni, hanem érdekes beszélgetéseken is részt venni. Ezekből nyújtunk egy kis ízelítőt.
2017. augusztus 27., 13:052017. augusztus 27., 13:05
2017. augusztus 27., 13:102017. augusztus 27., 13:10
Csodálatos, hogy Kolozsvárnak olyan modern sportcsarnoka van, amelyben nemsokára kosárlabda Európa-bajnokságot rendeznek – mondta Vízi Imre, a kolozsvári U egykori kosárlabdázója azon a fórumbeszélgetésen, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával tartottak a Szentegyház utcai Magyar Kézműves Sörök Udvarában. Az egykori román válogatott játékos Boros Miklós és Túrós-Jakab László sportújságírókkal beszélgetett a közeledő Eb-ről és az 50–60 évvel ezelőtti élményeiről.
1959 májusában még szabadtéren rendezték a kontinenstornát, a csapatok a törökországi Isztambulban mérték össze erejüket – emlékezett vissza Vízi Imre, akinek elmondása szerint akkor még a volt szovjet blokk országai uralták a mezőnyt. Az első nyolc csapatba csak a bronzérmes franciák és a hetedik helyen végzett belgák fértek be Nyugat-Európából. Az első két helyen a szovjetek és a csehszlovákok végeztek, a negyediken a magyarok, őket követték a bulgárok és a lengyelek. A románok, akik a csoportkörben legyőzték a magyarokat, csupán a nyolcadikak lettek. Abban az időben az európai kosárlabdát a szovjetek uralták – fogalmazott Vízi. Korán felismerték, hogy az erőnlét meghatározó, ezért rengeteget edzettek. Sokat szaladtak és jól védekeztek. Nem csoda, hogy Isztambulban már sokadik aranyérmüket zsebelhették be.
„A sportágat nem a magas játékosok uralták, legalábbis Európában. Mi 1964-ben láttunk először amerikaiakat, akik egy kelet-európai turnén vettek részt. Akkor szembesültünk először azzal, hogy a 2 m-nél magasabb játékosok is mennyire mozgékonyak tudnak lenni. Különben minden európai csapatot legalább 60 ponttal vertek” – mondta az egykori román válogatott játékos, aki szerint régen is nehéz volt magyarként a válogatottba kerülni. „Elsősorban a bukarestieket részesítették előnyben, vidékiek nehezen kerültek a válogatott keretbe, főleg, ha még magyarok is voltak” – mondta Vízi Imre.
A jelenre térve a magyar szakember úgy fogalmazott: a román keretben nincs tehetséges irányító. Az utánpótlás-képzésben tevékenykedő edzők úgy gondolják, hogy csak a magas játékosokkal érdemes foglalkozni. „Ha az ificsapatban valaki fél fejjel magasabb, mint a többi, akkor arra építenek, és úgy próbálják megnyerni a tornát. Az alacsonyabb, tehetséges játékosokkal már nem foglalkoznak, így a jó irányítók évek óta hiányoznak a hazai porondról” – vélte az 50-es évek egyik legjobb kolozsvári kosárlabdázója, aki szerint a kincses városban tartandó Eb-csoportban a magyar–román mérkőzésen dől majd el, hogy melyik csapat lesz a negyedik.
A Magyar Kézműves Sörök Udvarán zajlott beszélgetésen igen nagy volt a zaj. Többen csak azért tértek be az udvarra, hogy a nagy melegben legurítsanak egy sört, vagy az ott tartózkodó ismerőseikkel váltsanak néhány szót. Így a nem megfelelő hangosítással párosítva mindez azt eredményezte, hogy a beszélgetésből csak keveset lehetett hallani. Azt a szurkolói kérdést mindenesetre meghallottuk, amely a részvevőket az idei Eb végeredményéről faggatta. Túrós-Jakab László szerint az első négybe a spanyol, a horvát, a görög és a francia csapat kerül. Vízi Imre szerint a görögök helyett a litvánok lesznek majd az elődöntőben. Boros Miklós szerint a franciák és a spanyolok mellé a házigazda törökök kerülnek, valamint a szerbek és a litvánok közül az egyik.
: Tatár Tamással a Juniorul Fociklub szervezésében a gyermekek játékos fociedzésen vettek részt, a romániai teqballcsapat vezetője, Ilyés Szabolcs, valamint Koffol Gábor csapatmenedzser teqballbemutatót tartott. Vívócsörték címmel a kolozsvári vívás bicentenáriumának alkalmával Killyéni András sporttörténész és vendégei beszélgettek, a Báthori István Líceumban kicsiknek és nagyoknak teniszt oktattak, és természetesen nem maradhatott el az Öregfiú KEK Alumni Focikupa elnevezésű rendezvény sem. A programban szombat délelőtt a III. Erkel Ferenc Sakknapok alkalmával amatőr nyílt rapid sakkversenyre lehetett benevezni, délután pedig a Teqball, az új erdélyi sikersportág című rendezvényen Lázár Zsolt világbajnokkal Boros Miklós sportújságíró beszélgetett. A programból nem hiányzott a Fradi-közönségtalálkozó, a Dribli Erdélyi Fociklub által szervezett Családi focibajnokság, valamint vasárnap a Közéleti Focibajnokság, amelyen többek között újságírók és lelkészek is összemérhették erejüket.
Ugyancsak Boros Miklós volt a moderátora annak a beszélgetésnek, amelyet a Magyar Kézműves Sörök Udvarán tartottak – ezúttal sokkal jobb körülmények között. Igaz, a hangoskodókat ezúttal nemcsak a moderátor, hanem az érdeklődők is többször csendre intették. A meghívott Gazdag József felvidéki sportújságíró volt, aki Boros Miklóssal az erdélyi és felvidéki magyar futball sajátosságait vette számba.
Részben ez érvényes a felvidéki bajnokságra is – mondta Gazdag József –, bár néhány éve a dunaszerdahelyi DAC klubja egy identitáserősítő tervbe kezdett bele. Erre talán azért is volt szükség, mert a 90-es években a nacionalista Meciar-féle politika a szurkolásban is akarta éreztetni hatását. A szlovákok megmutatták, ki az úr Pozsonyban, a stadion környékén, a lelátón és a gyepen is. 1992. szeptember 16-án ugyanis a Slovan-Bratislava–Ferencváros BEK-meccsen a magyar szurkolókat a szlovák kommandósok a lelátón szétverték. Szlovákia felé menet a magyar buszokon még hangosan szólt a „Kassa, Pozsony, Eperjes és Komárom/ Tankkal megyünk át a szlovák határon/ Az a szép, az a szép, ha miénk a Felvidék,/ Ha miénk az egész Felvidék” nóta. Visszafelé volt, aki megcsókolta a földet, miután átért a határon. A magyar kormány valószínűleg először tanácskozott futballmeccsről, a parlamentben ezzel indult a hétfő, Magyarország hivatalosan tiltakozott a magyar szurkolók elleni brutális rendőri fellépés ellen. A visszafogottabb, kevésbé nacionalista szlovák csapatok drukkerei is megütközve tapasztalták az értelmetlen erőszakot.
Azt követően egy törés állt be, erre pedig ráerősített 2008-ban egy DAC–Slovan összecsapáson tapasztalt rendőri túlkapás – ugyancsak a magyar szurkolókkal szemben. A dunaszerdahelyi csapat mérkőzésein ugyanis mindig magyarul szurkolnak a játékosoknak. Gazdag József furcsállva mondta el: Hadas Miklós magyarországi szociológus meglepődött, amikor Ipolyvisken a felvidéki magyarok a 2010-es vb-n rendezett szlovák–olasz meccsen nem Szlovákiának drukkoltak.
A kassai születésű újságíró kérdésre válaszolva elmondta: nem lehet olyan határozott karaktert találni, aki magyarságára hivatkozva visszautasította volna a nemzeti tizenegyet. Sőt, Saláta Kornél szlovák válogatott egy interjúban arra sem tudott egyértelmű választ adni, hogy ő magyar-e vagy szlovák.
Az idők folyamán mindig volt egy-két magyar játékosa a szlovák válogatottnak: az utóbbi időben Pinte Attila, Simon Gyula vagy Borbély Balázs. Ez utóbbiról elmondható, hogy egy magyar–szlovák meccsen mindkét himnuszt elénekelte.
Gazdag József a csehszlovák válogatott életéből is mesélt egy „magyar történetet”. „Az együttesben a 70-es években szerepelt Szikora György is, akiről Szepessy Gyuri bácsi egy alkalommal azt találta mondani, hogy magyar fiú. Ezt a csehszlovák sajtó úgy felkapta, hogy egy prágai csehszlovák–magyar mérkőzés szünetében – amikor a magyarok 2–1-re vezettek a cseh fővárosban – az öltözőben árulással vádolták Szikorát, akit meg is ütöttek. Később, a mérkőzés után feleségét bántalmazták a villamoson, autójukat megrongálták. A játékos pályafutása derékbetört” – mesélte a mintegy negyven évvel ezelőtt történteket.
Boros Miklós ezzel kapcsolatban elmondta: Kovács István román szövetségi kapitány éppen ezért nem hívta be Bölöni Lászlót két éven keresztül a válogatottba, mert nem akarta, hogy támadási felületet nyújtson.
A felvidéki Dunaszerdahelyhez hasonlóan immár a román ligában is van magyar csapat, a Sepsi OSK, amely jelentős magyarországi támogatást élvez. Igaz, sokkal kevesebb magyar játékos szerepel a szentgyörgyi együttesben, mint a DAC-nál. A felvidéki klub ugyanis komoly utánpótlás-nevelésbe kezdett, ezt pedig a szlovákok is elismerik, hiszen az U21-es és U23-as keretben több dunaszerdahelyi nevelésű fiatal játszik. Közülük a legnagyobb tehetség a mindössze 19 éves Bénes László, akit nemrég a Borusia Mönchengladbach szerződtetett. „Kár, hogy nem a magyar válogatottat választotta, hiszen támadó középpályás poszton Kárpát-medence-szerte kevés olyan tehetséges játékos van, mint ő” – vélte Gazdag József felvidéki sportújságíró.
Kérdésre válaszolva a szakember elmondta: Dunaszerdahelyen a szlovákok elfogadták a magyar nyelvű szurkolást, mert tudják, nem ellenük irányul. A nem magyar játékosok is tudnak már egy-két rigmust, sőt a szerdahelyi mérkőzések után az ellenfelek játékosai is megtapsolják a helyi szurkolókat a párját ritkító jó hangulat megteremtéséért. „Természetesen nem a Slovan Bratislava, a Trencsén vagy a Nyitra elleni mérkőzésekről van szó” – tette hozzá sokat sejtetően a felvidéki sportújságíró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!