Liga 1: „hazafiak” és „renegátok”?

Éppen tíz éve nyerte meg a román labdarúgó-bajnokságot a kolozsvári CFR. Akkor Pászkány Árpád tulajdonos egy új, a román ligában szinte ismeretlen módszert alkalmazott: külföldi játékosokat, elsősorban portugálokat hozott a csapathoz. A luzitánok olcsók voltak és a romániai szinthez képest jobbak, ezért a fellegvári csapat 100 éves történetének első bajnoki címét ünnepelhette. A recept hamar kelendő lett: egyre több csapat próbált erősíteni, hogy felvegye a versenyt a kolozsváriakkal, ezért egyre több klub próbált külföldi játékosokat igazolni. Kezdte a Steaua, de hamar megtelt idegenlégiósokkal a Vaslui, a Temesvár, a Rapid vagy éppen az Urziceni is. Az eredmények pedig azt igazolták, hogy a romániai klubcsapatok megerősödtek. Ahhoz persze nem eléggé, hogy nemzetközi szinten is jelentős eredményt érjenek el. Paradox módon a legnagyobb romániai klubsiker az elmúlt 15 évből a 2006-os esztendőhöz kötődik, amikor a Rapid és a Steaua UEFA-negyeddöntőt játszott egymással úgy, hogy a pályára lépő 22 játékosból csupán az utóbbi együttes kapusa, Carlos volt külföldi.

A nemzetközi válság beköszöntével a sport is hanyatlani kezdett, a tulajdonosok egyre kevesebb pénzt fektettek a klubokba: az eredményesség helyett a túlélés vált elsődlegessé. Lassan-lassan a külföldiek számára sem volt már annyira vonzó a román Liga 1, a bajnokság színvonala pedig egyre csökkent. Számos csapat jutott a csőd szélére (Dinamo, CFR), együttesek szűntek meg (Poli Temesvár, Vaslui, Beszterce, Urziceni, Galac, Kolozsvári U, Craiova, Ploieşti, Rapid, Marosvásárhely).

Válság után bevásárlás

A válságból való kilábalást követően egyesek az alsóbb osztályokban újraalakultak, másokat az enyészet pora lepte el, de több csapat is új erőre kapott. Ennek következtében pedig megint megnőtt az idegenlégiósok száma. Az idén az első négy fordulóban például 96 külföldi kapott szerepet, 40 százalékkal több, mint amennyi a korábbi években. A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) bevezette az U21-es szabályt, amelytől több eredményt is remélt. Egyrészt az ifjúsági válogatott játékosainak szerette volna, hogy több mérkőzés legyen a lábában. Másrészt növekedjen a román játékosok száma, ezzel egyidejűleg pedig csökkenjen a külföldieké. Ehhez képest az FRF csupán részsikert könyvelhet el: az ifi-válogatott játékosai fordulóról fordulóra valóban lehetőséget kapnak a klubjaikban, ám a külföldiek számaránya mégsem csökkent, sőt. Az idei 96-hoz képest – akik az első négy fordulóban kaptak szerepet – tavaly 72, azelőtt pedig 70 külföldi játszott a megfelelő időszakban az elsőosztályban.

A statisztikák szerint – ugyancsak az első négy fordulót véve alapul – a 14 csapatban 278 játékos kapott szerepet, ebből a 96 idegenlégiós 34,5 százaléknak felel meg, amely a szakemberek szerint ijesztően magas. A kimutatások szerint ebben az időszakban 28 gól született, ám ennek több mint 40 százalékát a már említett külföldiek szerezték. A legjobbak közé tartozik a korábban a Dinamótól az FCSB-hez igazolt francia Gnohere, valamint a Medgyes portugál gólvágója, Fortes. Érdekes, hogy több – a Liga 1-ben már korábban megfordult –játékos visszagazolt a bajnokságba: ezek közé tartozik például az albán Llullaku vagy a CFR-hez visszatért argentin Culio és a horvát Djokovic.

Egyre több külföldi

Minden egyes fordulóval több és több külföldi mutatkozott be: az elsőben 63-an, a másodikban 68-an, a harmadikban 70-en, a negyedikben már 75-ön játszottak. A szám pedig csak nőni fog, ugyanis az átigazolási szezon még nem ért véget, a csapatok erősíteni szeretnének, ezért egyre több játékost igazolnak a határon kívülről. Ennek különben egyik oka az, hogy a belföldi, román játékosokért sokkal több pénzt kérnek, mint amennyit a külföldiekért kell fizetni. Amúgy az előbb említett 75-ös szám azt jelenti, hogy mérkőzésenként mintegy 10,5 idegenlégiós lépett pályára meccsenként.

A negyedik fordulóban például