
Csányi Sándor MLSZ-elnök (balra) bízik a belga Georges Leekensben
Fotó: Nemzetisport.hu
2017. november 12., 22:032017. november 12., 22:03
2017. november 12., 22:042017. november 12., 22:04
Néhány hete a menesztett Bernd Storck helyett a magyar labdarúgó-válogatottnak a belga Georges Leekens személyében új szövetségi kapitány van. Az egyik magyarországi sportportál minden fontos vagy érdekesebb hír esetében közvélemény-kutatást végez az olvasók körében. A feltett kérdésre általában négy-öt lehetőség közül lehet választani.
Nem volt ez másként az új szövetségi kapitány választásakor sem. Az olvasók többsége arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az új szakemberről, azt a válaszlehetőséget pipálta ki, amely szerint a magyar válogatott a belga edzővel sem lesz eredményesebb. Ami, ugye, az elmúlt néhány évtized tapasztalatát tekintve, érthető. Második legtöbb szavazatot azonban a következő „válasz” kapta: ki az a Georges Leekens? Ezen a válaszon sem lepődtem meg. Már csak azért sem, mert jómagam is ezt választottam.
A meglepő viszont az volt, hogy a magyar közszolgálati tévéadó – a sportportálon leadott szavazatok következtében – a belga szakember életének, munkásságának széles körű ismertetésébe kezdett. Mintha az olvasók azért választották volna a Ki az a Gerges Leekens? opciót, mert nem ismerik a belga edzőt. Hát meg merem kockáztatni, a sportrajongók többsége igenis ismeri, vagy legalábbis tudja, kiről van szó. (De ha nem is, néhány kattintással a világhálóról azonnal megszerzi a szükséges információkat.)
Szerintem sokkal inkább ironikusnak szánták a választ. Valahogy így: ugyan már, ki az a Georges Leeekens? Most egyesek tényleg azt hiszik, hogy ez a szakember váltja meg a világot? Ki ez a belga, akiről az elmúlt években szinte semmit sem hallottunk? Valóban azt választották szövetségi kapitánynak, akinek eredményeitől egyáltalán nem hangos a sportsajtó? Hát ki az a Georges Leeekens, könyörgöm?
Az új magyar szövetségi kapitány a belgiumi Meuween-ben született 1949-ben, 1975 és 1978 között szerepelt a vörös ördögök nemzeti tizenegyében – három alkalommal. Harmincöt évesen már a Cercle Brugge vezetőedzőjévé nevezték ki, amellyel még abban a szezonban kupagyőzelmet ünnepelhetett. Az Anderlecht együttesétől hamar menesztették, ám a Club Brugge edzőjeként 1990-ben bajnoki címet szerzett. Ezt követően több belga és török csapatot irányított, majd felkérték a belga válogatott szövetségi kapitányává. A csapattal kijutott az 1998-as vb-re, ahol a csoportból nem jutott tovább, így mennie kellett. Ezt követően ismét belga csapatokat irányított, megfordult Algériában és az Arab-félszigeten is, majd 2010-ben ismét a vörös ördögök kispadján találjuk. A belgák nem jutottak ki a 2012-es Eb-re, ezt követően ajtót mutattak neki, néhány hónap után pedig hasonló sorsra jutott a Club Brugge menedzsereként is. 2014-ben a tunéziai válogatottnál vállalt munkát, az észak-afrikai csapattal kijutott a 2015-ös afrikai nemzetek kupájára. A tunéziai válogatottól azonban hamar elköszönt, mert nem fizették ki a megígért bónuszait. 2016-ban Algéria kispadjára ült le, az együttest az idei Afrika-kupára vezette ki, ám miután a csoportból nem jutott tovább, elköszöntek tőle. Bár neve ezt követően szóba került a ruandai szövetségnél is, végül Magyarországon kötött ki.
A 68 éves szakember kinevezése igencsak megosztotta a közvéleményt. Egyrészt már idős, edzői pályafutásának legjobb eredményeit hosszú évekkel ezelőtt érte el. Másrészt egyáltalán nem ismeri a magyar közeget: bajnokságot, csapatokat, játékosokat, a magyar futballkultúrát. Hasonló megoldás volt annak idején a holland Erwin Koeman és a német Lothar Mattheus is, ők sem jártak sikerrel. Bernd Storck talán azért volt kivétel, mert ő az ifik kapitányaként már jó ideje Magyarországon dolgozott, és ismerte a helyi viszonyokat.
Állítólag Leekens személye garanciát jelent a profi munkára. Ezt Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke jelentette ki, aki hozzátette, a kapitány olyan bérezési feltételekbe ment bele a szerződés megkötésekor, amelyet mások aligha vállaltak volna. Az MLSZ számára a 2020-as Európa-bajnokságra való kijutás a cél, ezt tűzték ki a szövetségi kapitánynak is, ehhez van kötve a bérezése is. Csütörtökön a Luxemburg, majd jövő kedden a Costa Rica elleni mérkőzésen még Szélesi Zoltán vezeti a válogatottat. Ezt követően a belga szakember veszi át a csapat irányítását, tétmérkőzésre viszont csak jövő ősszel kerül sor az Európa-bajnoki selejtezők során. Addig van ideje arra, hogy kialakítsa – a rendelkezésre álló játékosanyagból – azt a csapatot, amellyel megcélozza a 2020-as kontinensbajnokságot.
A kérdés azonban az, hogy két év múlva mit kérdezünk. Ismét azt, hogy ki az a Georges Leekens vagy valami mást?
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!