Katari interurbán: halló, itt a pénz beszél!

Rendhagyó kézilabda-vb-n vagyunk túl. Egyrészt mert a franciák ismét történelmet írtak: második alkalommal sikerül felülniük a világ trónjára úgy, hogy közben Európa-bajnoki és olimpiai címvédők is. Másrészt azért, mert először rendeztek világbajnokságot az Arab-félszigeten. Harmadrészt mert ázsiai csapat 77 év után először került döntőbe. De leginkább azért, mert talán csak most vált világossá sokak számára, hogy más sportágakhoz hasonlóan a kézilabda is csak üzlet. Üzlet és pénz volt akkor is, amikor Katar megkapta a rendezés jogát. És üzlet az elmúlt két hét, amikor a sejkek által összevásárolt csapatot eljuttatták a döntőig.

Lance Armstrong óta (?) tudjuk, hogy a kerékpárversenyek a doppingról szólnak. Nemrég a vb-címeitől utólag megfosztott amerikai sportoló még ki is jelentette: ha újrakezdhetné, akkor is doppingolna. A futballcsapatok több százmilliós költségvetését is már régóta nehezen emésztjük meg. A különböző ökölvívó szövetségek ugyancsak százmilliós gálái sem a sportról szólnak. Mint ahogy a katari sejkek magánakciója is a hírnevet, a reklámot kereste. Merthogy a kézilabda népszerűsítését – a sportot szeretők körében – nem, arra mérget lehet venni.

A recept látszólag egyszerű. Légy a világ egyik olajexportőre, ígérjél meg mindent a nemzetközi szakszövetségnek, majd miután megkaptad a rendezési jogot, vásárolj egy csapatnyi jó játékost, s melléjük egy világhírű edzőt. Biztos, hogy a bírók segítségével eljutsz a döntőig. Ez történt Katarban. Miután 2011. január végén megkapták a rendezési jogot, francia spanyol, tunéziai, kubai, egyiptomi, bosnyák, montenegrói és szerb játékosokat honosítottak, majd felkérték edzőnek a 2013-ban Spanyolországgal vb-címet nyert szakembert, Valero Riverát. Ő kemény munkával csapattá kovácsolta a Barcelonával 2011-ben BL-győztes Dejan Saricsot is a soraiban tudó zsoldosokat, és a döntőig menetelt a hazai rendezésű tornán. Nyilván „kis” külső segítséggel, erről a negyeddöntőben elvérző német és az elődöntőben vereséget szenvedő lengyel csapat játékosai és vezetői többet tudnának mesélni. A mórok megtették a kötelességüket, a mórok elmehetnek: a házigazdát bejuttatták a döntőbe, ahol már többé-kevésbé igazságosan fújtak. Igaz, el kell ismerni: a világklasszisokkal felálló franciákat is megizzasztották a vb-címért.

Katar 2022-ben újra világbajnokságot szervez, ezúttal a sejkek a FIFA-vezetőket főzték meg. A lakosság több mint 40 százalékát kitevő indiai, nepáli és pakisztáni vendégmunkásokat esetenként szó szerint halálra dolgoztatva haladnak a szuperluxust biztosító stadionok építésében, hasztalan tiltakozott számos nemzetközi szervezet. Csak remélni tudjuk, hogy az egy főre jutó legnagyobb GDP-vel rendelkező országban nem azon gondolkodnak, miként tudnának brazil, argentin vagy olasz játékosokat vásárolni Joachim Löwnek. Mert ez újabb arculcsapása lenne a hagyományoknak, a sportszerető szurkolóknak és az amúgy is elüzletiesedett futballtársadalomnak.