Gyergyói jégkorong: fény az alagút végén?

Pénztelenség, eredménytelenség, reménytelenség: az utóbbi években ez jellemezte leginkább a sokkal szebb napokat is látott Progym jégkorongcsapatának helyzetét. Az együttes még a csodában sem nagyon bízhatott, amikor a három sornyi épkézláb játékos pályára küldése is nehézségekbe ütközött. A bajnoki rangsorban egyre lejjebb csúszott a csapat az elmúlt idényben – hatodik hely a hétcsapatos bajnokságban –, bár az utolsó fordulókig versenyben volt az elődöntőbe kerüléshez. A végeredményhez a bajnokság kaotikus megszervezése is hozzájárult: számtalan programmódosítás, mérkőzések többszöri elhalasztása nehezítette a felkészülést, és miután hetekig nem volt mérkőzése a csapatnak, az utolsó két hét folyamán nyolc tétmeccset kellett lejátszania. „Nem lehet normálisan felkészíteni, motiválni a játékosokat, ha a hét elején még azt sem tudjuk, játszunk-e a hétvégén, tervezni pedig semmiképpen, ha bármikor változhat a program” – állapította meg Farkas Csaba edző.

Az együttes lényegében változatlan marad, a következő szezonban is kizárólag hazai nevelésű játékosokkal számolnak, a cél viszont a „tisztes helytállás” helyett helyett a legjobb négy közé jutásra módosult.

 Négy év múlva MOL Liga?

A szokásostól eltérően idén két nyilvános évi klubközgyűlést is tartottak. A júniusi, első gyűlésen csak egy dolog tűnt biztosnak: továbbra is lesz jégkorongcsapata Gyergyószentmiklósnak. Július 2-án viszont Szakács Zsolt menedzser négyéves időszakra szóló tervet ismertetett, amelynek értelmében a csapat 2017-re újra a MOL Ligában szerepelhet. Ehhez „mindössze” egy főtámogató, névadó szponzor szükséges, és még több pénz. Az együttes költségvetése jelenleg 65 ezer euró, a MOL Ligában való szerepléshez viszont minimálisan 250 ezer euróra van szükség.

A vezetőség az első ülésen kilátásba helyezte lemondását, ha három héten belül nem jelentkeznek olyan tettre kész személyek, akik szerepet vállalnának a Progym irányításában. Kopacz Zoltán szakosztályelnök azt is bevallotta, belefáradtak a feladatba, úgy látják, friss erő kell a Progym vezetésében. Jelentkezők ugyan nem akadtak, de a gyűlés során az utánpótláscsapatokban játszó gyermekek szülői közösségének egyik aktív tagja, Bereczky Szilárd, a Progym-vezetők kérésének eleget téve ígéretet tett, hogy a későbbiekben szerepet vállal majd a hokicsapat irányításában. Bereczkynek a következő esztendő „tanulóév” lesz, a jelenlegi vezetőség mandátuma ugyanis jövő tavasszal lejár, és kimondatlanul, de azt várják tőle, hogy a leköszönő Kopacz Zoltántól ő veszi majd át a stafétát, neki és az új vezetőségnek kell majd megvalósítani a négyéves tervet.

Itthon tartani a fiatalokat

A hazai nevelésű fiatal játékosok hadrendbe állítása, a rendszerszerű csapatépítés nem könnyű feladat, a progymos fizetés ugyanis nem éppen vonzó. A jégkorongozók gyakorlatilag félamatőrök, akik a napi munka után járnak edzésekre, mérkőzésekre. A gyergyószentmiklósi utánpótlásban rendszerint minden korosztály a bajnoki arany megszerzését tűzi ki célul, hiszen az ország legjobbjai közé tartoznak, de mire a Progym meghatározó játékosaivá válhatnának, lecsapnak rájuk a tehetősebb csapatok, Brassó, Csíkszereda, valamint több magyarországi együttes is csábítja őket. „Meg kellene érteni, hogy ha fiatalon, iskolás korban mennek el, nem sok játéklehetőséget kapnak az erős csapatokban, így pedig nem is fejlődhetnek. Itthon viszont alapemberek lehetnek, tapasztalatot szerezhetnek. Akiket érett játékosként igazoltak le a nagy csapatok, jobb megbecsülésnek is örvendenek. Nem véletlen, hogy a hazai mezőny két legjobb csapatának, Brassónak és a HSC Csíkszeredának egyaránt gyergyói a csapatkapitánya: Nagy Csaba, illetve Góga Attila. Akik viszont túl fiatalon kerültek Brassóba, például Pál Zsombor, elküldték egy idő után” – összegzett Kopacz Zoltán. A szakosztályelnök szerint a MOL Ligás szereplés lehetősége otthon tartaná a gyergyói tehetségeket.

Márpedig tehetségekben nincs hiány. A felsőbb korosztályok ugyan megrostálódtak, a legjobbak máshová igazoltak, a maradók közül pedig sokan abbahagyták a jégkorongozást, azért akadnak még Csergő Hunorhoz vagy György Róberthez hasonlóan szép jövővel kecsegtető játékosok. A kisebbeknél pedig még több a remény, a 2002-es születésű Csata Sebestyén például egy világszintű csehországi tornán tűnt ki, és kapott meghívást – romániai játékosok közül elsőként – egy kanadai edzőtáborba.

 Közpénz és adakozás

A gyergyói hoki helyzetét az is jelentősen beárnyékolta, hogy az elmúlt tíz évben sosem volt olyan tavasz, amikor biztosan lehetett volna tudni, hogy a következő ősszel-télen is lesz majd jég a gyergyószentmiklósi pályán. Az 1982-ben átadott sportlétesítmény elavult, felújítására pedig esély sem volt – a számtalan kampányígéret ellenére. Tavaly óta azonban jelentős előrelépés született. A Hargita megyei önkormányzat szerepet vállalt a pálya felújításában, több mint egy éve zajlanak az egyeztetések, tervezések, a munkálatok előkészítése. A megyei önkormányzat 2,9 millió lejjel, azaz a teljes költség 90 százalékával járul hozzá a felújításhoz, a maradék 10 százalékot a helyi önkormányzat biztosítja. Ebből a hűtésrendszer és a palánkcsere történik meg, a több hónapos közbeszerzés, tervkészítés miatt a nagyobb munkálatok várhatóan 2014 tavaszán kezdődnek.

A hűtés és palánk megújulásával azonban még korántsem oldódott meg minden. Az egyik legnagyobb gond a világítás, az elavult lámpák nem adnak elég fényt, de annál több áramot fogyasztanak. A gyenge fényerősség ellehetetleníti a tévéközvetítéseket, de a jégkorongozók, a gyermekek látását is rontja a félhomály. „Mi, hokiszurkolók úgy döntöttünk, megmutatjuk, nem csak keseregni tudunk, hanem tenni is a jégpályáért. Eldöntöttük, összefogunk, minden követ megmozgatunk, hogy a pálya világításrendszere is új legyen, és valóban fény gyúljon a jég felett” – szól az a felhívás, amely májusban látott napvilágot. A kezdeményezők célja, hogy közadakozásból gyűjtsék össze a világításrendszer cseréjéhez szükséges összeget. Hogy mekkora összegre van szükség, még nem tudni, többféle számítás, terv készül, az összefogás célja azonban, hogy nagyobb világosság és minél kisebb villanyszámla legyen. A kezdeményezők arra kérik a politikusokat, ha segíteni akarnak, ne szavakkal, nyilatkozatokkal tegyék, hanem nyúljanak a zsebükbe, és saját jövedelmükből tegyék hozzá a maguk hozzájárulását a jégpálya korszerűsítéséhez. Az összefogás Facebook-oldalán (facebook.com/gyergyoijegpalya) folyamatosan közzéteszik a támogatók nevét és az adományozott összegeket, eddig több mint 20 ezer lej gyűlt össze 5-10-100 lejes adományokból.