Egy bajnoki kosárezüst árnyalatai

Míg a címvédő maroknyi szurkolójának őrjöngése, illetve a csalódásukon túllépő hazai drukkerek udvarias tapsa közepette a címvédő átvette az újabb bajnoki szimbólumokat, a háttérben öltönyös férfiak hajoltak – képletesen – egy beadvány fölé. A Sepsi-SIC vezetői ugyanis elhatározták: minden lehetőséget kihasználnak, hogy mégiscsak Sepsiszentgyörgy legyen a 2014–2015-ös idény hazai kosárfővárosa. Persze, „egyszerűbb” lett volna megnyerni a három nyertes meccsig tartó finálésorozatot, de a csalás az csalás, s ha valaki meg nem engedett eszközökhöz folyamodik, aligha mutogathat utólag bármilyen erkölcsi kódexre.

Mert mi is történt? A címvédő CSM Târgovişte jogtalanul szerződtette és szerepeltette Porchia Greent. Az amerikai irányító kétségtelenül együttese meghatározó embere volt, s bár becsapós lenne a meccseken szerzett pontjaival számháborúzni, nélküle a mostaninál is jóval nehezebb lett volna csapata számára az újabb bajnoki cím megszerzése. A légiós játékjoga azonban minimum megkérdőjelezhető, bár a jogszabályok talán még a kérdőjelt is megspórolni látszanak. A nemzetközi szövetség ugyanis tavaly meghatározatlan időre felfüggesztette a Târgovişte külföldről való szerződtetési jogát, miután megállapította, hogy a klub 100 ezer euróval tartozik korábbi edzőjének, a görög Giorgiosz Dikeulakosznak. Ebben az exlex állapotban ejtették meg tavaly nyáron az ICIM Arad menedzsere, Marcel Urban által pofátlannak nevezett bevásárlást a dâmboviţaiak, amelynek keretében Green a címvédőhöz került. Az amerikai ugyanis tavaly még a mexikói Aquilas Tabasco együttesét segítette a mexikói bajnoki címhez – azaz korántsem egy egyetemi tornán játszott, ahogy azt a Târgovişte igyekezett elmaszatolni egy későbbi kommünikében. A játékos az aradiak elleni idénynyitó Szuperkupa-döntőn még nem szerepelt, utána viszont már végigjátszotta a bajnokságot. A teljes mezőny tudtával és a szövetség cinkosságával, amely a FIBA-korlátozás értelmében nem adhatott volna játékjogot a korábban Szlovákiában, Görögországban és Finnországban is megfordult kosarasnak.

A háromszéki vezetők által benyújtott óvást sürgősségi eljárásban kell tárgyalnia a román szövetség illetékes bizottságának. Elutasítás esetén a fellebbviteli bizottság a következő fórum, de Rusz István menedzser szerint hajlandók a végsőkig, azaz a FIBA-ig is elmenni. A klubvezető szerint minden bizonyíték őket igazolja, mégsem számít könnyű menetre, mivel a szabálytalanság a szövetség eljárását is minősíti, amely nem emelt kifogást egy „stopon” lévő hazai klub igazolása ellen. A háromszékiek azzal is tisztában vannak, hogy ezzel nyílt frontot nyithatnak a hazai szövetséggel szemben, de úgy érzik, mindent meg kell tenniük, hogy a valóban hősies szezont produkáló Sepsi-SIC megkapja, ami szerintük megilleti.

A párharc amúgy kis híján már három meccs alatt befejeződött. A döntő első két találkozóját ugyan nagyon kiélezett csatában, de megnyerte a Sepsi-SIC, a harmadikat pedig, immár Târgoviştén a rendes játékidőben végig vezetve, két hosszabbítás után veszítette el 79:77-re. A negyedik meccsen a mentálisan fáradt vendégek egyetlen negyed erejéig tudtak talpon maradni, a 68:56 után pedig következhetett a mindent eldöntő ötödik találkozó. A döntő döntőjén is a hátulról jövő lélektani előnye látszott érvényesülni, az első tíz percben folyamatosan 6-8 pontos távolságra tartotta ellenfelét Dan Fleşeriu együttese. A Sepsi-SIC kilencpontos hátrányból kezdett kapaszkodni, de minden egyes centiért keservesen meg kellett küzdenie. A hatalmas energiabefektetésnek azonban mégis meglett az eredménye, hiszen a negyedik negyed elején Harrison kosarával átvette a vezetést Zoran Mikes csapata (57:56), sőt növelte is az előnyét, ám ekkor egyszerre lemerültek az elemek. Két, dobás nélküli hazai támadás következett, a másodikat rögtön egy kosárral végződő ellentámadás követte, amelyre még egy szabaddobás is járt. Hiába próbálkozott időkéréssel a hazaiak mestere, a csodához már nem talált társakra Zoran Mikes.

A hazaiak boszniai szerb mestere a 72:65-ös vereség után beismerte: tartott tőle, hogy tanítványai nehezen viselik a sorozatban elért 27 győzelem utáni vereséget. „Talán a reakcióink nem voltak megfelelőek, de felkészülten vágtunk neki a döntőnek. A meccsen azonban valamennyi hibánkat kihasználta az ellenfél. Remélem, tanulunk a hibáinkból, és jövőre még jobban teljesítünk majd” – fogalmazott a szakember, aki így is nagyon büszke csapatára.