Csökkentett létszám, csökkenő költségvetés

Tizennégy csapattal indul a 2015–2016-os szezon a Liga1-ben alapszakasz plusz rájátszásos rendszerben. Az alapszakasz végén az első hat helyezett a bajnoki címért folytathatja, a további nyolc csapat pedig a két kieső hely elkerüléséért küzd. Ebben a rendszerben több mérkőzést játszanak, ez magyarázza a szokatlanul korai, július eleji kezdést. Ráadásul nemcsak a bajnokság és a kupa küzdelmeit bonyolítják le, a tévéközvetítési jogokért fizető ISB céggel kötött megállapodás értelmében – a tavalyi lebonyolítási rendszerhez hasonlóan – a Ligakupa küzdelmeit is. Ennek a fődíja jelentősen nő, a tavalyi összeg négyszeresével, 400 ezer euróval gazdagodikagyőztes. A sorozatban a 14 fősre csökkentett Liga1 csapatai vesznek részt. A bajnoki arany-, illetve ezüstérmes Steaua és Marosvásárhelyi ASA csak a negyeddöntőben kapcsolódik be a küzdelmekbe, a többi 12 együttes egy-egy mérkőzésen dönt arról, melyik jut a legjobbnyolc közé. Az egyenes kieséses rendszerben zajló Ligakupában csak az elődöntőben rendezett párharcokat rendezik oda-visszavágó alapon.

Tiltólisták

Az új szabályok nemcsak a lebonyolítási rendszerhez kapcsolódnak, hanem az együttesek keretéhez és a játékosokhoz is. A 2015–2016-os idénytől kezdődően csak olyan EU-n kívüli országból származó játékosok vásárolhatók, akik az igazolásuk előtti 12 hónapban saját országuk válogatottjában legalább három alkalommal szerepeltek. Ezzel a döntéssel a szövetség azt akarta elérni, hogy a klubok ne másod- vagy harmadrangú játékosokat vásároljanak, hanem jobb képességűeket, ugyanakkor támogassák a hazai labdarúgók elsőosztályban való szereplését. A valóságban azonban az történik, hogy dél-amerikai vagy afrikai, esetleg balkáni országokból származó tehetséges labdarúgókat – akik ugyan nem válogatottak, de a romániai szintnél jobbak – nem lehet szerződtetni. A döntés különben nem vonatkozik azokra az unión kívüli játékosokra, akiknek élő szerződésük van a klubjukkal.

Az együtteseknek jövő évtől kezdődően 25 fős keretük lehet, amelyet a vezetők a Bajnokok Ligája rendszere szerint képzeltek el. Ezek között idén kötelező módon 6 hazai – 15 és 21 éves kora között román csapatnál legalább három szezont lehúzó – és 2 saját nevelésű játékosnak kell szerepelnie. Ez a szám a 2016–2017-es szezonban úgy módosul, hogy legalább 4 saját nevelés és 4 országon belüli nevelés legyen. A 25 főn felüli B-listára kizárólag saját nevelésű, 21 évnél fiatalabb játékosok kerülhetnek.

Kezdés mínusszal

A Liga1 küzdelmeit egy – az érintett csapatok által már megfellebbezett – tavalyi döntés értelmében a CFR és a Petrolul mínusz 6 ponttal kezdi meg. A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) licencbizottsága nyolc csapatot ugyanis pontlevonással sújtott, mert a klubok nem feleltek meg a követelményeknek. A korábbi években azokat az együtteseket, amelyek nem teljesítették a feltételeket, a második vonalba sorolták, ám a döntés ellen a klubok a svájci Sportdöntőbíróságon (TAS) fellebbeztek, és több esetben is a nemzetközi szervezet utólagos döntése alakította ki a Liga1 mezőnyét. Idén enyhítettek a szabályokon: az alsóbb osztályba való besorolást törölték, büntetésként bevezették a pontlevonást, amely csak akkor lép érvénybe, ha az együttes az élvonalban marad. Így a Rapid, a Kolozsvári „U”, az Oþelul Galaþi, a Ceahlăul Piatra Neamþ, a Brassói FC és a Resicai Metalul pontlevonás nélkül kezdheti a második ligát, amely a tavalyi szezon döntése alapján idén nem két szériában indul, hanem egyetlen, 20 csapatot tömörítő csoporttal.

Fellegvári trófeaálmok

Az utóbbi évek gazdasági válsága, a román futballban tapasztalható csalások, a letartóztatott tulajdonosok, a fizetésképtelenné vált klubok, valamint az életbe léptetett új szabályok miatt a Liga1 színvonala valószínűleg tovább csökken. Ám ha az izgalmakat tekintjük, akkor Kírosz Vasszarasszal, a játékvezetők egyesületének elnökével kell egyetértenünk, aki szerint a román pontvadászat Európa legizgalmasabb bajnoksága volt: a cím a záró forduló utolsó öt percében dőlt el. Erre a most kezdődő bajnokságban is lehet esély, hiszen az együttesek között nincsenek nagy különbségek. A bajnoki címre talán ismét a Steaua a legesélyesebb, ám több meghatározó játékosát is elveszítette, edzőnek pedig a tapasztalatlan, pro licences edzői képesítéssel nem rendelkező Mirel Rădoit ültette.

Az elmúlt idény végén több értékes futballista is távozott a Maros partjáról is, ám egy ideig úgy tűnt, az ASA vezetőinek sikerült újabb ismert (Maftei, Brandan, Golanski, Nicoliþă) játékosokat meggyőzniük arról, hogy érdemes Marosvásárhelyre szerződniük. Állandó kérdésként tételeződik azonban, hogy a vásárhelyi együttes meddig képes megmaradni a polgármesteri hivatal által támogatott rendszerben, különben nemcsak a játékosok, hanem a sztáredző, Dan Petrescu is hamar továbbáll. A legutóbbi hírek nem túl biztatók. Dan Petrescu több külföldi ajánlatot kapott, a DNA vizsgálatot kezdeményezett a klubnál, zárolta a bankszámlák nagy részét, az egyesület vezetői pedig beismerték, hogy nem tudnak fizetni. A játékosoknak fizetéscsökkenést javasoltak, akik közül többen is jelezték már, hogy ilyen körülmények között nem maradnak a klubnál. A hivatalos vizsgálat természetesen nem zárul le a bajnokság rajtjáig, s ha az ASA az első forduló után jelenti be, hogy képtelen kiállni a bajnoki mérkőzésekre, a pontvadászat 13 csapattal fog folytatódni.

Részben ismét kicserélődött a Kolozsvári CFR csapata is, amely fizetésképtelenség miatt magas fizetésű játékosoktól vált meg, a helyükre szerződtetett hazai és portugál labdarúgókról pedig egyelőre nem sokat tudni. A kispadra ültetett Dan Matei edző mindenesetre csak báb, a csapatot a licenc nélküli, ám a tavaszi szezonban kiváló munkát végző Francisc Dican fogja vezetni. A nehézségek ellenére a fellegváriak a három trófea közül az egyiket szeretnék megszerezni.

Nagy játékosmozgás volt az Astra Giurgiunál is, ám a keret így is erős maradt. A Duna-menti csapat az első három hely egyikéért száll harcba. A kisebb költségvetés és a rácsok mögé küldött tulajdonos ellenére a bizonytalansági tényező mégis Marius Şumudică kolerikus természete, az edző ugyanis az elmúlt években ritkán bírt ki egy szezont egy csapatnál. Tovább gyengült a Dinamo, de a Craiova és a Petrolul sem erősödött. A FC Botoşani csapatával együtt – a korábban említettek mellett – valószínűleg ezek a klubok harcolnak majd a felsőház további két helyéért, a többiek – a másodosztályból felkerült Voluntari-ral és a Temesvárral – az alsóházba kerülnek.

A kereteket nézve egyelőre úgy néz ki, gyengültek a csapatok – az anyagi nehézségek miatt többen külföldi pontvadászatokban próbálnak szerencsét –, ám az átigazolási szezon szeptember elsejéig tart, tehát még bármelyik csapat erősödhet.

Tévéfüggő liga
Megnyugodhatnak a klubtulajdonosok: az Intel Sky Broadcast (ISB) – a hazai mérkőzések tévéközvetítésének jogtulajdonosa – kifizette a Román Profi Ligának (LPF) a szezon első felére a szerződésbe foglalt pénzösszeget. A helyzet néhány hete még nem volt ennyire egyértelmű. A máltai bejegyzésű cég, amely Pászkány Árpád üzleti köréhez tartozik, a tavaly megkötött szerződés felülvizsgálatát kérte. Azt szerette volna ugyanis elérni, hogy az eredetileg évi 27,5 millió euró helyett csupán 21 millió eurót fizessen ki a LPF-nek – a bajnokság színvonalának gyengülése okán. Ám ebbe a csökkentésbe sem a LPF, sem pedig a Liga1-ben szereplő csapatok vezetői nem egyeztek bele. Ráadásul az egyeztetésekbe nem hivatalosan beléptek a hazai tévéadók is, amelyek jelezték: ha nem születik megállapodás, a szerződést pedig fel kell bontani – erre a záradékok alapján a LPF-nek joga lett volna –, ők hajlandók fizetni. Meg nem erősített források szerint az RCS-RDS és a Telekom 28,5 millió eurós összeget, azaz 1 millióval többet ígért a liga vezetőségének, ha egyoldalúan felbontja a máltai céggel kötött szerződést. A pénz így nem egy külföldi cég közvetítésével jutott volna el a LPF-hez, illetve azon keresztül a klubokhoz, hanem közvetlenül. Valószínűleg ennek az intermezzónak is köszönhető, hogy az ISB meghátrált, és hajlandó volt fizetni.
„Teljesen ésszerűtlen helyzetben vagyunk – kommentálták az eseményeket név nélkül egyes személyek, akik részt vettek a tárgyalásokon. – Azt várjuk, hogy a közvetítési jogokért kiírt licitre külföldi cégek jelentkezzenek, és a mi bajnokságunkért nagy összegeket fizessenek. A cégeknek – ha el is nyerik a jogokat – úgyis a romániai piacon jelen levő tévétársaságokkal, kábelszolgáltatókkal kell megegyezniük a közvetítésekről. Mennyivel jobb lenne, ha a közvetítőket kiiktatnák, s a LPF a hazai társaságokkal kötné a szerződést.” A tévéközvetítésekért járó pénzösszegek különben azért olyan életbevágóan fontosak a kluboknak, mert a Liga1-ben szereplő csapatok több mint fele ezektől függ: költségvetésük nagy részét – játékosok és technikai stáb fizetése, igazolások, stadion fenntartása vagy bérlése – ebből fedezik. Ha elestek volna a bevételtől, egyes klubok még azt is fontolgatták, hogy visszalépnek a bajnokságtól.
A szabályzat értelmében a közvetítési bevételből származó összegből a bajnok kapja a legtöbbet, de jelentős összeg jár a táblázat második, harmadik, illetve negyedik helyén végző csapatoknak is. A tabella utolsó harmadában végző együttesek természetesen kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. A tervek szerint az élvonal újoncai körülbelül 1,2 millió eurót kapnak, ami egy kisebb költségvetés 60–70 százalékát is jelentheti.