Lakásfoglalás. Romániában a saját ingatlan az egzisztenciális túlélés záloga, míg a bérleti díjra sokan „kidobott pénzként” tekintenek
Fotó: Orbán Orsolya
Románia a világon második helyezett a lakástulajdonosok arányát tekintve. A globális top 10-es listát kelet-közép-európai országok uralják, a gazdag nyugati államok pedig furcsa mód a lista másik végén sorakoznak. De vajon miért alakult így? Azt is felmértük, egy fiatal erdélyi munkavállaló ma inkább saját lakásra gyűjtsön, hitelt vegyen fel érte vagy inkább a hosszú távú lakásbérlést válassza.
2026. július 29., 08:022026. július 29., 08:02
Akinek sok a pénze, annak biztos saját lakása is van – gondolnánk. Azonban nem éppen így van. Erre világít rá a Visual Capitalist vizuális elemző platform egyik friss globális adatelemzése. Melyben az országok rangsorát aszerint állították össze, hogy az ott lakók hány százaléka tulajdonosa a lakóhelyének. Forrásként a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Megfizethető lakhatás” adatbázisát használták.
annak ellenére, hogy Európa legtehetősebb gazdaságai közé tartoznak.
Pedig a saját ingatlan tulajdonlását gyakran a pénzügyi siker védjegyének tekintik. Ám az elemzésből kiderül, hogy a legmagasabb lakástulajdonlási aránnyal rendelkező országok nem feltétlenül azok, amelyekre a legtöbben számítanának. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a különböző, több évtizedes gyökerű lakáspolitikák miként alakítják mind a mai napig a tulajdonosi szerkezetet szerte a világon.
A rangsort Szlovákia vezeti 93,5%-os lakástulajdonlási aránnyal, őt szorosan követi Románia és Horvátország. A lista élét a jelenlegi és egykori kommunista államok uralják: Litvánia, Bulgária, Lengyelország és Lettország szintén a legjobb 10 között szerepel.
amelyek keretében a kommunizmus bukását követően az állami tulajdonú lakásokat gyakran privatizálták, és jelentős kedvezménnyel adták el a bennük lakóknak – foglalta össze röviden a Visual Capitalist.
Kína a negyedik helyen áll 90,0%-os lakástulajdonlási aránnyal. Ez nagyrészt az 1990-es években bevezetett átfogó lakásreformokra vezethető vissza, amikor számos köztulajdonban lévő lakást támogatott áron értékesítettek a lakosoknak. A reformok gyorsan kiterjesztették a magántulajdonú lakhatást, és hozzájárultak ahhoz, hogy a lakóingatlan sok kínai család számára a háztartási vagyon fő felhalmozási formájává váljon.
Szocialista blokk. Kelet-Közép-Európában rendkívül magas a saját tulajdonú ingatlanok aránya
Fotó: Orbán Orsolya
A világ legtehetősebb gazdaságai közül több is talán meglepően alacsony helyezést ér el a listán. Németországban 41,0% a lakástulajdonlási arány, míg Svájc 38,2%-kal a legalacsonyabb értéket mutatja a szereplő országok között.
– magyarázzák az összegzésben.
Kanada (68,6%), az Egyesült Államok (65,3%), Ausztrália (62,7%) és Franciaország (58,5%) mind az OECD 70,1%-os átlaga közelében vagy az alatt helyezkednek el. A rangsor összességében arra utal, hogy a lakáspolitika, a finanszírozási rendszerek és a bérleti piacok éppolyan mértékben befolyásolhatják a lakástulajdonlást, mint a nemzeti jövedelem – írják az összeállítás készítői.
Látszólag ellentmondásos lehet a globális ingatlanpiac: míg a világ legtehetősebb gazdaságaiban – mint Németország (41,0%) vagy Svájc (38,2%) – a lakosság többsége bérlakásban él, addig Kelet-Közép-Európában rendkívül magas a saját tulajdonú ingatlanok aránya. Ugyebár a rangsort Szlovákia vezeti 93,5 százalékkal, amelyet szorosan követ Románia 92,8 százalékkal.
– mutatnak rá nemzetközi elemzések. A volt szocialista tömbben a kilencvenes évek elején lezajlott tömeges privatizáció során az állami bérlakásokat jelképes összegekért adták el, így egy teljes generáció vált egyik napról a másikra tulajdonossá.
Ezzel szemben a nyugati államokban a II. világháború után intézményi bérlakás-rendszereket építettek ki, a szigorú bérlővédelmi jogszabályok pedig kiszámítható életvitelt garantálnak vásárlási kényszer nélkül. Ehhez képest Kelet-Európában a saját ingatlan az egzisztenciális túlélés záloga, míg a bérleti díjra sokan „kidobott pénzként” tekintenek.
Románia azért is éllovas a lakástulajdonosok tekintetében, mert
Sok esetben továbbra is a saját lakás megszerzése bizonyul a legstabilabb vagyonépítési formának hosszú távon
Fotó: Orbán Orsolya
De hogyan jelenik meg ez az ingatlapiaci jelenség az erdélyi fiatalok mindennapjaiban 2026-ban?
Miközben Kolozs megyében az átlagfizetés eléri a 6800 lejt, a négyzetméterárak pedig 2800–3400 euró között mozognak – ahol egy 50 m²-es lakás ára 145–155 ezer euró, a havi bérlet pedig 500–650 euró –, addig Székelyföldön (Csíkszeredában vagy Sepsiszentgyörgyön) 4400 lejes átlagbér mellett 1200–1450 euró egy négyzetméter, egy kétszobás lakás bérlete pedig 250–320 euró.
Nagyváradon vagy éppen Temesváron az árak 1750–1950 euró/m² között alakulnak, Marosvásárhelyen pedig 1500–1650 euró az átlag.
havi 500 euró félretevésével egy 90 ezer eurós nagyváradi vagy temesvári lakás vételára csak 15 év alatt gyűlne össze, miközben a drágulás, az infláció elolvasztja a megtakarítások értékét. A bérlés elméletben rugalmasságot adna, ám a romániai bérleti piac gyenge szabályozottsága és a bérlővédelem hiánya miatt bizonytalan.
Azokban az országokban, ahol kevés a professzionális bérlakás, nehezebbé válik a munkahelyváltás és a földrajzi mobilitás
Fotó: Tuchiluș Alex
Itt lép be a bankhitel. Lássunk egy átlagos összehasonlítást. Egy 90 ezer eurós (450 ezer lejes) lakás megvásárlásához 15%-os önrésszel (13 500 euró) felvett 25 éves jelzáloghitel havi törlesztője 2400–2700 lej (490–540 euró). Mivel ugyanezen lakás bérleti díja 400–450 euró (2000–2250 lej), a különbség mindössze 10–20%. Mivel a bérleti díjak az inflációval emelkednek, míg a hitel tőketartozása csökken,
Pénzügyi tanácsadók gyakran azt javasolják, 20–25 éves kor között a bérlés és az önrész felhalmozása a célravezető. 25–30 éves kor felett, a letelepedési szándék körvonalazódásával érdemes átlépni a tulajdonosi oldalra. Kolozsváron az agglomeráció vagy az átmeneti bérlés jelenthet megoldást, míg Nagyváradon, Temesváron és Brassóban a kedvező ár-érték arány miatt a vásárlás gyorsan megtérül. Székelyföldön pedig a helyi bérszínvonalhoz igazított, óvatos adósságvállalás javasolt, ahol a havi törlesztő nem haladja meg a háztartás jövedelmének 30–35 százalékát.
Egy román háztartás vagyonának több mint háromnegyede ingatlanban áll, miközben Nyugat-Európában jóval nagyobb szerepet játszanak a pénzügyi befektetések, a nyugdíjalapok és a részvények.
Közgazdászok szerint azokban az országokban, ahol kevés a professzionális bérlakás, nehezebbé válik a munkahelyváltás és a földrajzi mobilitás. Egy fiatal család számára egy saját lakás biztonságot jelenthet, ugyanakkor csökkentheti annak rugalmasságát, hogy könnyebben más városba vagy akár más országba költözzön egy jobb állás reményében.
Közben nemrég arról írtunk, hogy Románia a következő években könnyen a bérlők országává válhat, amelyet befektetési alapok, algoritmusok és a globális tőke irányít – áll a Frames tanácsadó cég elemzésében.
A Krónikában arról is olvashattak, hogy tíz év alatt megháromszorozódtak a kolozsvári lakásárak, mégsem dőlt be a piac. Sokan buborékot emlegetnek, mások szerint a kincses város végre „beárazza magát”. De mit mutatnak a számok a hangulat mögött? Valóban túl drága lett Kolozsvár, vagy egyszerűen olyan várossá vált, ahol az érték már nem mindenkinek elérhető? A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Bizniszvitamin című rendezvénysorozatának februári kiadásán Bónis Endre ingatlanszakértő tartott adatvezérelt előadást Kolozsvár ingatlanpiacának jelenéről és várható irányairól.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
5734 lejre nőtt a romániai nettó átlagbér 2026 júniusában, de a reálkereseti index éves összevetésben csak 93,7 százalék volt. Ami azt jelenti, hogy értékben hiába nőtt az átlagbér, ha kevesebbet ér, mint a tavalyi, egyébként kisebb összeg.
Újabb üzemet épít Nagyszalontán a belga papíripari vállalat, a VPK Group – jelentette be a város polgármesteri hivatala. A gyár alapkőletételét kedden tartották Török László polgármester és a vállalat képviselőinek jelenlétében.
Nem volt rekord áramfogyasztás kedden este Romániában – jelentette be a Transelectrica.
A júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni. Végre egy-két részletet is elárultak a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetésű prosumerek.
A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Arad megyében hivatalosan közel 1300 gazda jelentett aszálykárt, és több mint 79 ezer hektárnyi őszi vetés sínylette meg a hosszan tartó szárazságot. Nagy Zsolt falugazdász a Krónikának kifejtette: sokan nem tudtak a kárigénylés lehetőségéről.
Korlátozzák az Európai Unió tagállamaiban vásárolt cigaretta és szeszes italok Romániába való behozatalának körülményeit az illetékes hatóságok.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!