Veszély. Akad olyan légvédelmi rakétatípus, amelyből a készlet 80 százaléka elfogyott az iráni háborúban
Fotó: www.lockheedmartin.com/
Az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszeréhez tartozó elfogórakétáinak közel 80 százalékát felhasználta, miközben az amerikai hadsereg magas rangú parancsnokai arra figyelmeztetnek, hogy a Pentagon lőszerkészlete „veszélyesen alacsony” – derül ki a helyzetet ismerő több forrásból a CNN szerint.
2026. augusztus 05., 09:312026. augusztus 05., 09:31
A kulcsfontosságú légvédelmi rendszerek készletei elsősorban az Iránnal folytatott háború során merültek ki.
A legfrissebb leltári jelentést ismerő két forrás szerint
A THAAD-készlet alacsony szintjéről eddig még nem számoltak be.
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) becslése szerint az Egyesült Államok az iráni háború kitörése előtt körülbelül 2 200 Patriot-rendszerrel (a platform két legkorszerűbb változatából) és 452 THAAD-rakétával rendelkezett.
Az öböl-menti szövetségesek szintén aggodalmuknak adtak hangot meg azzal kapcsolatban, hogy a légvédelmi rendszerek hiánya hogyan befolyásolhatja képességüket az esetleges iráni megtorlások kivédésére, amennyiben Donald Trump elnök úgy dönt, hogy eszkalálja a jelenlegi konfliktust.
Ezen országok közül több is az amerikai légvédelmi rendszerekre támaszkodik, és elismerték, hogy
– különösen, ha az amerikai eszkalációra adott válaszként őket veszik célba – állította több tisztslgviselő.
A készletek kérdése ismét felmerült az elnök múlt hétvégi döntése előtt, amelyben elvetette az Irán elleni újabb csapások végrehajtását; ezzel az elmúlt hetekben legalább másodszor fordult elő, hogy Trump magas rangú katonai tanácsadói kifejezetten aggodalmukat fejezték ki a kulcsfontosságú amerikai lőszerek csökkenő mennyisége miatt az Iránnal folytatott konfliktus esetleges eszkalációjáról szóló megbeszélések során.
A Pentagon legfrissebb belső jelentéseivel tisztában lévő forrás szerint
A lőszerhiányra vonatkozó legutóbbi figyelmeztetések – az Irán kritikus infrastruktúrája, köztük az energetikai célpontok elleni csapások lehetséges negatív hatásairól Trumpnak bemutatott egyéb hírszerzési információkkal, valamint az öböl-menti országok által hangoztatott aggodalmakkal együtt – elég meggyőzőek voltak ahhoz, hogy Trump legharciasabb tanácsadói közül néhányat meggyőzzenek arról, hogy indokolt volt a hétvégére tervezett műveleteket lefújni – közölték a források.
Egy magas rangú Trump-tisztségviselő szerint
Trump azonban szombaton, miután beszélt a közel-keleti szövetségesekkel, akik elmondták neki, hogy félnek az iráni megtorlástól, különösen az energiainfrastruktúrájuk elleni megtorló támadásoktól, úgy döntött, hogy visszalép – közölte a tisztviselő.
Trump beleegyezett, hogy meghallgassa őket, és Irán álláspontját is. Ezt követően utasította Hegseth-et, hogy egyelőre álljon le, de a tervezett csapásokat nem veszi le a napirendről.
„Az amerikai hadsereg a világ legerősebb hadereje, és minden rendelkezésére áll, amire szüksége van ahhoz, hogy az elnök által választott időpontban és helyen végrehajtsa a műveletet” – nyilatkozta Sean Parnell, a Pentagon főszóvivője a CNN-nek.
„Számos sikeres műveletet hajtottunk végre a különböző harci parancsnokságok keretében, miközben biztosítottuk, hogy az amerikai hadsereg hatalmas képességkészlettel rendelkezzen népünk és érdekeink védelmére” – tette hozzá.
Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője a CNN-nek elmondta, hogy
„Az Epic Fury hadművelet megmutatta, mi történik, ha valaki szembeszáll az Egyesült Államokkal. Ennek ellenére az elnök sürgette védelmi beszállítóinkat, hogy folyamatosan gyártsanak még több, Amerikában gyártott fegyvert, amelyek a legjobbak a világon” – tette hozzá Kelly.
Dan Caine tábornok, a Vezérkar főnöke ugyancsak felvetette a készletek kérdését egy másik, a múlt hónap végén tartott fehér házi ülésen, ahol a konfliktus eszkalálására irányuló katonai lehetőségeket vitatták meg – számolt be korábban a CNN.
A készletekkel kapcsolatos tartós aggodalmak aláhúzzák a hiány súlyosságát, és kétségbe vonják az Egyesült Államok képességét arra, hogy hosszabb ideig támadásokat hajtson végre Irán ellen.
– mondták szakértők a CNN-nek.
Katar szerint „köröztetik” az esetleges amerikai–iráni megállapodás tervezeteit
Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus megoldására irányuló erőfeszítések „nagyon előrehaladott szakaszban vannak” – nyilatkozta kedden Madzsed al-Anszari, Katar külügyminisztériumának szóvivője az újságíróknak, hozzátéve, hogy az esetleges megállapodás tervezeteit „köröztetik”.
Arra a kérdésre, hogy az amerikai és iráni tisztségviselők ellentmondó nyilatkozatokat tettek arról, folynak-e tárgyalások vagy sem, al-Anszari így válaszolt: „Megerősíthetjük, hogy az erőfeszítések továbbra is folynak minden érintett féllel. Jelenleg is egy diplomáciai megoldásra törekszünk.”
„Jelenleg is folynak a helyszínen a válság megoldására irányuló erőfeszítések”, amelyek „nagyon előrehaladott szakaszban” vannak – mondta al-Anszari.
„Minden féllel együttműködünk ennek érdekében. Tehát megerősíthetem, hogy a tárgyalások jelenleg is folynak” – mondta.
A régió országai „együttműködnek a kérdés megoldása érdekében” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy országa „nagyon szorosan” együttműködik Ománnal, hogy „elősegítse a két fél közötti tárgyalásokat, valamint az ötletek és a tervezetek cseréjét a két fél között”.
„Folyamatosan cserélnek tervezeteket… Elmondhatom, hogy már megfogalmazták egy lehetséges megállapodás szövegét, és azt jelenleg köröztetik a felek között” – mondta.
A közvetítők jelenlegi célja egy olyan „rövid távú megoldás” megtalálása, amely visszahozná Washingtont és Teheránt a tárgyalóasztalhoz – mondta al-Anszari, megjegyezve, hogy „jelenleg nincs semmi konkrétum a közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatban”.
„Reméljük, hogy ha a tárgyalásokat hamarosan újra tudjuk indítani, akkor előreléphetünk egy olyan jelentős megállapodás felé, amely segítene visszatérni a béke állapotához a régiónkban” – mondta az újságíróknak.
A Trump-kormány derűlátó a kulcsfontosságú vízi útvonalnak számító Hormuzi-szorosra vonatkozó megállapodás kapcsán: Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint előrelépés történt a megállapodás ügyében, „de még nincs végleges megoldás”, míg Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter „mára vagy holnapra” várható konszenzust várt. A hajózási elemzők kevésbé optimisták. Eközben egy teherhajó a beszámolók szerint elvesztette hajtóerejét, miután korábban egy ismeretlen lövedék találta el a szorosban. Irán célja az Ománnal folytatott tárgyalásokon „ideiglenes megállapodások kidolgozása” – legfeljebb három hónapos időtartamra –, amelyek keretében Teherán ellenőrizheti a szoroson átvezető útvonalat – közölte egy tisztségviselő.
Trump: hamarosan megnyílik a Hormuzi-szoros
Trump elnök szerint a Hormuzi-szoros „hamarosan” újra megnyílik, különben újabb, kemény támadást indít Irán ellen.
A Fox News-nak adott interjúban Trump elmondta, hogy „nagyon jó tárgyalások” folynak Teheránnal, de figyelmeztetett: ha Irán visszalép a vállalásaitól, újra támadásokhoz folyamodik.
„A szoros hamarosan megnyílik, különben nagyon kemény csapást fognak kapni” – mondta, majd később hozzátette: „Ha ismét visszalépnek, akkor nagyon kemény csapást fognak kapni. Ezt tudják. Ezt megértik. Nincs más választásom.”
Trump elmondta, hogy elsődleges célja nem a támadások folytatása, hanem egy diplomáciai megállapodás elérése.
„Nagyon-nagyon keményen lecsaptunk rájuk. De a legkeményebb csapás még hátravan, és remélhetőleg nem kell majd alkalmaznunk” – mondta. „Remélem, nem lesz rá szükség – nagyon jó tárgyalásokat folytatunk. Ők ezt nem szívesen ismerik el.”
Irán tagadta, hogy közvetlen tárgyalásokat folytatna az Egyesült Államokkal. Teherán helyette azt állította, hogy Ománnal együttműködve dolgozik a szoros újbóli megnyitására irányuló megállapodáson.
A közvetítők remélik, hogy a szoros újbóli megnyitását követően az Egyesült Államok és Irán újra folytathatja a nukleáris tárgyalásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.
A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.
Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!