Az óvodai nagycsoport legkésőbb 2020-ig, a középcsoport 2023-ig válik kötelezővé, 2030-ig pedig a kiscsoport is törvényes előírás lesz
Fotó: Barabás Ákos
Legkésőbb 2030-ig módosítják az óvodai nevelés minden szintjét Romániában: az óvoda kötelezővé válik, amint a gyermek betölti a harmadik életévét. A szenátus döntéshozatali fórumként fogadta el a tanügyi törvényt módosító tervezetet, miszerint 11-ről 15-re nő a kötelező oktatási évek száma.
2018. május 26., 11:162018. május 26., 11:16
2018. május 26., 11:192018. május 26., 11:19
A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ szenátorai közösen olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a tanügyi törvény módosítására, amely a kötelező oktatás 11-ről 15 osztályra történő kiterjesztését írja elő. A Klaus Johannis államfő asztalán aláírásra váró törvény kimondja: az óvodai nagycsoport legkésőbb 2020-ig, a középcsoport 2023-ig válik kötelezővé, 2030-ig pedig a kiscsoport is törvényes előírás lesz. Ez nem jelenti azt, hogy a mostanihoz képest a gyerekeket más rendszerben oktatják majd: ugyanúgy óvodába járnak azzal a különbséggel, hogy kötelező lesz minden gyereket beíratni, és rendszeresen vinni.
Az eddig érvényben lévő oktatási törvény csak az iskolakötelesség korát szabályozta, ami a hatodik életévüket betöltött gyerekekre vonatkozott.
A dokumentum kezdeményezői az indokolásban arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg a falusi gyermekek egynegyede nem jár óvodába, ami az iskolai évek elején jelentősen megkülönbözteti őket az óvodában szocializálódó társaiktól. Az iskolakészséget illetően hátrányból indulnak azok a gyerekek, akik az előkészítő osztály előtt nem jártak óvodába. Megkeresésünkre Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke úgy fogalmazott: az óvodai képzés azért fontos, mert ennek segítésével még az iskolai évek előtt hozzászoknak a gyermekek a közösséghez, és készségük jobban fejlődik. Pedagógusok is megerősítették: az a gyermek, aki óvodába jár, korán megtanulja, hogyan legyen független, és ez tetten érhető az iskolai évek alatt is.
Magyari Tivadar lapunknak elmondta,
„az alacsony arány a falvaknak tudható be, ahol átlagban a 40 százalékot sem éri el az óvodába járók száma, elsősorban az óvodák hiánya miatt”. Szabó Ödön Bihar megyei képviselő, a jogszabály kidolgozója is alátámasztotta ezt egy rádiós interjújában. Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora sajtótájékoztatón kiemelte, az óvodai oktatás hangsúlyosabbá tétele azért fontos, mert az óvoda több az egyszerű játéktérnél: a szülők biztonságban tudhatják gyerekeiket, amíg dolgoznak. Az oktatási intézmény a megfelelő színtere az oktatási és közösségi rendszerekkel való ismerkedésnek, ugyanis a foglalkozásokon a gyerekek megtanulnak figyelni, tevékenységekbe bekapcsolódni, ami fejleszti memóriájukat, türelmüket, együttműködési készségeiket, emellett pedig megtanulnak bizonyos órarendet és bizonyos szabályokat követni.
Az óvodák azonban nemcsak a falvakból hiányoznak, hanem városon sincs elegendő hely az oktatási intézményekben. Általános jelenség, hogy például a nagyvárosok belvárosi óvodáiba csak a jelentkezők bizonyos százalékát tudják felvenni a túljelentkezés miatt. Magyari szerint a jogszabályok nem engedik meg a zsúfoltságot, emiatt több gyermek marad ki az óvodai ellátásból, mert először a nagyobbakat veszik fel. A kisebbeket csak akkor fogadják, ha marad hely.
Az újonnan elfogadott törvénymódosításból viszont az következik, hogy óvodákat kell létesíteni, felszerelni, és képzett személyzettel ellátni. Az RMDSZ-politikus abban látja a gondokat, hogy
Az is kérdés, hogyan oldható meg szórványvidéki óvodákban a különböző korú gyerekekkel történő közös foglalkozás. Az oktatásért felelős alelnök kifejtette, a jogszabály teljes mértékben az óvodákra bízza, hogy a különböző korú gyermekekkel egy csoportban vagy különböző csoportokban foglalkozzanak a pedagógusok. Sok helyen a vegyes csoportokat választják. A politikus véleménye szerint szakmai szempontból ma már ez az előnyösebb megoldás.
Nem meglepő, hogy Romániában is kötelezővé teszik az óvodai rendszert, ugyanis Európa 13 országában ez régóta bevett gyakorlat. Bulgária, Csehország, Görögország, Ciprus, Lettország, Málta, Hollandia, Ausztria, Nagy-Britannia, Svájc, Macedónia, Szerbia és Törökország is előírja, hogy kötelező módon részt kell venni az óvodai képzésben. Romániában már korábban voltak szakmai viták erről, ugyanis a pedagógusok szerint a későbbi iskolai hiányzások és az iskolaelhagyás megelőzésének egyik legjobb módszere, ha a kisgyerek minél korábban megszokja a kötöttséget és rendet. Másrészt a mélyszegénységgel küszködő roma közösségekben a felzárkóztatás fontos eszköze lehet, ha a gyerekek az óvodai oktatással kezdődően kötelező módon bekerülnek a tanügyi rendszerbe.
Gedő Dalma-Orsolya
A szerző újságíró szakos egyetemi hallgató
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!