
Fotó: Kiss Csaba
Számadás a tálentomról címmel látogatható az év végéig nyitva tartó időszakos kiállítás a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban: a tárlat új szemszögből mutatja be Karinthy Frigyes életművét.
2013. június 14., 10:042013. június 14., 10:04
A két háború közötti kávéháznak berendezett apró kiállítótér egyik falára korabeli telefon-készüléket szereltek, amely időközönként megcsörren – a vonal túlsó végén pedig nem más köszönt ránk, mint a magyar irodalom egyik legnagyobb és legkedveltebb alakja. „Halló, itt Karinthy Frigyes, költő a 20. századból” – hallható a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum által beszerzett eredeti felvételen, amely csak egyike az év végéig nyitva tartó, Számadás a tálentomról című tárlat érdekességeinek. Egy másikkal szintén itt, a „kávéházban” időzve szembesülhetünk: az asztalokon található fülhallgatókban az író, költő, műfordító, publicista szavalását élvezhetjük, ahogy a korra jellemző hanglejtéssel mond verset.
A Kovács Ida irodalmi muzeológus által összeállított kiállítás új szemszögből igyekszik bemutatni Karinthy életét és életművét, amelyet szerinte végigkísért a számadás szükségességének gondolata. A tárlat ebből a szempontból tekinti át az alkotásait, életének eseményeit, a középpontban pedig az önmagával számot vető és a teljesítményét folyamatosan mérlegelő író áll. Mivel az 1887-ben született Karinthy csupán 15 éves volt, amikor már folytatásokban közölték az első regényét, a diákévek felelevenítése nemcsak a későbbi, óriási sikert aratott Tanár úr kérem karcolatfüzér miatt fontos. A kiállítás hangulatát egy tipikus századfordulós budapesti tanterem alapozza meg, benne a híres csontvázzal, és egyéb taneszközökkel, illetve a diák Karinthy fotóival, füzeteivel és tankönyveivel.
Az iskola után életének fő színterévé a már említett kávéházak váltak – többek között a múzeumtól mintegy száz méterre lévő, ma is működő Centrál –, de az íráson kívül számos egyéb érdeklődési köre is volt. Kiskamaszként mohón falta Verne, Swift és Jókai regényeit, így maradt meg felnőttként is a technika világa iránti szenvedélyes érdeklődése. Egy álma valósult meg, amikor 1913-ban barátja, a fiatalon elhunyt Wittman Viktor fedeles repülőgépén a levegőbe emelkedhetett. A gép makettje mellett olyan filmhíradós rövidfilmet is megnézhetünk, amely az 1931-ben Friedrichshafenből Csepelre érkező zeppelin landolását mutatja be – a 12 utas között ott volt az elsőként kiszálló Karinthy, aki a kamerának a következő szavakkal jellemezte az élményt: „Új bolygója született a Földnek, ez az új bolygó a zeppelin.”
A tárlat külön részt szentel Karinthy nőkhöz fűződő viszonyának, de több fotón láthatjuk azt is, ahogy a magyar Amatőr Mágusok Társulatának tagjaként bűvészkedik. „Akik közelről ismerték, azt mondják: amit leírt, amin nevetünk, csak töredéke annak, mint amennyire szórakoztató volt maga az ember. A kiállítás keretében kitérünk az Így irtok ti című paródia-kötetre, hiszen ez is a számadás terepe. Kipróbálja magát, meg tud-e szólalni más hangján” – mondta a tárlatról Kovács Ida. A muzeológus Karinthy életének egy másik fontos aspektusára is felhívta a figyelmet: „Mindenki ismerte, előre köszöntek neki, ha hazafelé tartott, az autóbusz megállt és felvette őt. Azt lehet mondani, hogy a korszak sztárja volt.”
Ezt csak megerősítette, hogy az írón 1936 tavaszán agyműtétet hajtottak végre, az Est-lapokban az olvasóközönség pedig folyamatosan olvashatott a svédországi orvosi beavatkozás történetéről. A tárlat ezzel az eseménnyel is részletesen foglalkozik, Karinthy korlapja, röntgenfelvételei és a stockholmi fotók mellett még korabeli agyműtétekhez használt orvosi eszközöket is láthatunk. A legendás agyat természetesen leginkább szállóigévé lett mondatai tették mindenki számára ismertté, mint a műtét után fiához írt sorai: „Cini, jól vagyok, csak egy nagy lyuk van a fejemben, hátul, ott szoktam tartani a zsebkendőmet.”
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!